Különböző években, de ugyanazon a napon, december 16-án született az egyetemes zene két zsenije, Ludwig van Beethoven és Kodály Zoltán. És ezen a napon, s ma éppen tíz esztendeje adták át Pécsett a Kodály Központot.
A cikk a hirdetés után folytatódikA világ ma Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulóját ünnepli. Ugyanakkor ma két magyar és egyben két pécsi vonatkozású “születésnapot” is ünneplünk, Kodály Zoltán születésnapját, aki 1882. december 16-án született, illetve a Kodály Központ 10 évét is, ugyanis ezen a napon, ma éppen tíz esztendeje adták át Pécsett a Kodály Központot a nagyközönségnek. A 2010-es pécsi EKF-program egyik nagyberuházása ugyanis, ha jelentős csúszással is, mint több más nagyberuházás, de legalább az EKF-év végére elkészült. A Zsolnay Kulturális Negyedet például több szakaszban adták át, és a teljes negyed, mint kulcsprojekt elkészülte már az EKF-évad utánra volt tehető.
A Kodály Központot az Építész Stúdió Kft. tervezte (engedélyezési és tenderterv), ők nyerték a konferencia- és koncertközpont építészeti tervpályázatát 2007 áprilisában. A kiviteli tervet a Mérték Építészeti Stúdió készíthette el, az Építész Stúdió szerzői felügyeletével. Az építési kivitelezési pályázat győztese a Magyar Építő Zrt. lett generálkivitelezőként.
A csaknem ezer néző befogadására alkalmas világszínvonalú koncert- és hangversenyterem mellett a Kodály Központban két nagym, 300 fős konferenciaterem is található, de helyet kapott még egy zenekari próbaterem is.
A Kodály Központ tervezésének, építésének, az előkészítésnek, pályáztatásnak és a felmerült bonyodalmaknak a részletes históriáját Cseri László írta meg egy összegző cikkben a Jelenkornak. Cseri László annak idején a Dunántúli Napló újságírójaként több éven át volt témafelelőse a pécsi EKF-programnak, a 2005-ös pécsi EKF-pályázat előkészítésétől és sikerétől kezdve, egészen az ő újságtól való 2010-es távozásáig.
19? Lapot!
