Különböző években, de ugyanazon a napon, december 16-án született az egyetemes zene két zsenije, Ludwig van Beethoven és Kodály Zoltán. És ezen a napon, s ma éppen tíz esztendeje adták át Pécsett a Kodály Központot.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A világ ma Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulóját ünnepli. Ugyanakkor ma két magyar és egyben két pécsi vonatkozású “születésnapot” is ünneplünk, Kodály Zoltán születésnapját, aki 1882. december 16-án született, illetve a Kodály Központ 10 évét is, ugyanis ezen a napon, ma éppen tíz esztendeje adták át Pécsett a Kodály Központot a nagyközönségnek. A 2010-es pécsi EKF-program egyik nagyberuházása ugyanis, ha jelentős csúszással is, mint több más nagyberuházás, de legalább az EKF-év végére elkészült. A Zsolnay Kulturális Negyedet például több szakaszban adták át, és a teljes negyed, mint kulcsprojekt elkészülte már az EKF-évad utánra volt tehető.
A Kodály Központot az Építész Stúdió Kft. tervezte (engedélyezési és tenderterv), ők nyerték a konferencia- és koncertközpont építészeti tervpályázatát 2007 áprilisában. A kiviteli tervet a Mérték Építészeti Stúdió készíthette el, az Építész Stúdió szerzői felügyeletével. Az építési kivitelezési pályázat győztese a Magyar Építő Zrt. lett generálkivitelezőként.
A csaknem ezer néző befogadására alkalmas világszínvonalú koncert- és hangversenyterem mellett a Kodály Központban két nagym, 300 fős konferenciaterem is található, de helyet kapott még egy zenekari próbaterem is.
A Kodály Központ tervezésének, építésének, az előkészítésnek, pályáztatásnak és a felmerült bonyodalmaknak a részletes históriáját Cseri László írta meg egy összegző cikkben a Jelenkornak. Cseri László annak idején a Dunántúli Napló újságírójaként több éven át volt témafelelőse a pécsi EKF-programnak, a 2005-ös pécsi EKF-pályázat előkészítésétől és sikerétől kezdve, egészen az ő újságtól való 2010-es távozásáig.
19? Lapot!
