Finoman szólva nem csak helyben ismert művészek és szakemberek lettek a pécsi Művészeti Tanács tagjai. Akikről egyhangúlag szavaztak (ha most csak formálisan is) a képviselők. Az elnök Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője lett.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Művészeti Tanács megalapításának az ötletét még P. Horváth Tamás, a pécsi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke vetette fel egy évvel ezelőtt. Úgy tudjuk, akkor merült ez fel, amikior szóba került a pécsi Weöres Sándor-szobor esetleges áthelyezése, mondván, hogy az rendben van, hogy a politika fevet kulturális ügyekben is javaslatokat, ötleteket, de legyen olyan grémium, lehetőleg megkérdőjelezhetetlen, feddhetetlen szakemberekből álló tanács, amelynek ilyen kiemelt ügyben, különösen az esetlegesen vitatható ügyekben van szava.
Aztán ez a téma lekerült a napirendről, ahogyan a szoborügy is, majd tavasztól nyivánvalóan egészen más ügyek kerültek előtérbe.
A Művészeti Tanács kérdése akkor került elő ismét, amikor politikai botrányt, nézeteltéréseket okozott a Zsolnay Örökségkezelő új ügyvezetőjének megválasztása. Mondván, hasonló méretű feladatot még gazdasági, cégvezetői szinten sem végzett a végül kinevezett Bleszity Péter, de leginkább azért, mert a kultúrához, művészethez szakmai szinten vajmi keveset értő személyt neveztek ki egy kétmilliárdos kulturális holding élére. A városvezetés ekkor kezdett el ismét beszélni a Művészeti Tanácsról, amely majd segítheti eligazodni a művészeti-kulturális ügyekben az új ügyvezetőt és delegálni is lehet majd a tagokat és főleg az elnököt akár, ha olyan ügyekben kell majd elmenni tárgyalni, olyan vendégeket fogadni a ZSÖK-ben, amely helyzetek ezt megkívánhatják. (18.20 Némi pontosítást magunktól meg kell tennünk, mert ezt fontos elmondani a pontos tájékoztatás érdekében: a Művészeti Tanács megalakításánal gondolata megjelent annak idején Péterffy Attila polgármester-jelölti programjában is, azaz annak végrehajtásáról /az ígéret betartásáról/ legalább annyira szó lehet, mint az egyebekben leírtakról. – B. A./
És már akkor is beszéltek arról Ruzsa Csabáék, hogy a Művészeti Tanács ennél többre is hivatott lesz, a város kulturális életét is meghatározhatja majd. Ahogyan azt is elmondták már akkor is, hogy éppen ezért nem is a ZSÖK alá fog tartozni, vagy nem az ottani vezető mellé lesz rendelve a tanács, hanem a városháza közvetlen megbízását élvezik majd azok, akik a felkérést elfogadják. A koncepció emellett még az volt, hogy a tagok társadalmi munkában, díjazás nélkül végzik tevékenységüket és hogy a 9 fősre tervezett Művészeti Tanácsban helyet minden művészeti ág egy-egy pécsi képviselője kap. Végül az derült ki, hogy a tagok delegálásának a jogát is megosztják, azaz a Pécsett ellenzéki szerepbe kényszerült kormánypártok is jelölhetnek a tanácsba személyt.
Megírtuk: kedden formális online közgyűlés volt Pécsett, ami azt jelentette, hogy a képviselők végigmentek a döntés előtt álló ügyeken, vitatkoztak is rajta és szavaztak is, majd a jelenleg érvényes különleges helyzetnek megfelelően Péterffy Attila polgármester döntött a gyakorlatban. Így történt ez a Művészeti Tanács felállításával is, amelynek létrehozásáról és tagjairól ka képviselők egyöntetűleg, tarózkodás és ellenszavazat nélkül határoztak, mint az a pécsi városháza csütörtök délutáni közleményéből kiderült. Az is kiderült. hogy a Művészeti Tanács feladata lesz Pécs MJV kulturális stratégiájának a megalkotása, amely érvényes lesz nem csak a ZSÖK-re, hanem minden olyan városi cégre, intézményre, a színháztól kezdve a ZSÖK-ön át a múzeumig, amelyek ezen a területen működnek.
A neveket elnézve, mi azt reméljük, hogy valóban lesz ezen túl is konkrét, operatív szerepük is a város kulturális életében fontos ügyekkel kapcsolatban, és nem ér véget a munkájuk a kulturális stratégia megalkotásával.
A városházi sajtóközleményben azt írták, hogy a pécsi közgyűlés új szerveként működő Művészeti Tanácsot azzal a céllal hozta létre a városvezetés, hogy a testület a kulturális élet szereplőivel egyeztetve kidolgozza és a gyakorlatba átültesse Pécs hosszú távú kulturális stratégiáját, amellyel a város erősítheti kulturális decentrum szerepét, és újra meghatározó helyre kerülhet a hazai kulturális életben.
„A városvezetés célja, hogy a széles társadalmi rétegeket érintő pécsi ügyekben konszenzuson alapuló döntések szülessenek. A Művészeti Tanács is ilyen fontos ügy, ezért arra törekedtünk, hogy a testület feladatainak meghatározásánál és a tagoknak felkért, nemzetközileg is elismert pécsi művészek kiválasztásánál valamennyi képviselő szempontjait figyelembe vegyük. Több körös egyeztetés előzte meg a keddi online konzultációt, amelyen a városvezető koalíció tagjai mellett a Fidesz-KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői is támogatták a jelölteket, így a kilenctagú testületet egyhangú szavazással, valamennyi képviselő egyetértésével választottuk meg” – idézte P. Horváth Tamást, a közgyűlés kulturális bizottságának elnökét a sajtóközlemény.
A Művészeti Tanács az önkormányzat kulturális szférát érintő helyi jogszabályok, döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.
A testület tagja
Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok Nonprofit Kft. igazgatója;
Beck Zoltán, a 30Y frontembere;
P. Müller Péter, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a színháztudományok elismert kutatója;
Ágoston Zoltán, kritikus, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője;
Szatyor Győző népi iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja;
Pinczehelyi Sándor képzőművész, Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja;
Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja;
Petrányi Zsolt művészettörténész, a Műcsarnok korábbi főigazgatója
Lakner Tamás Liszt Ferenc-díjas ének-zene tanár, karvezető tanár, a Bartók Béla férfikar vezetője.
A Művészeti Tanács ülésének állandó meghívottjai lesznek a Pécsi Tudományegyetem Művészeti, Műszaki és Informatikai, valamint Bölcsészettudományi Kar, illetve a katolikus, a református és az evangélikus egyház, továbbá a zsidó hitközség képviselői.
A testület tagjai tevékenységük ellátásáért díjazásban nem részesülnek.
19? Lapot!
