Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügye lehet a Volvo-gate néven elhíresült pécsi buszbeszerzési ügy. A 2015-ös buszbeszerzéssel összefüggésben évek óta tart büntetőeljárás, amely immáron bírósági szakban van. A következő ülés, mint azt a Szabad Pécs megtudta, két és fél hét múlva lesz Kaposváron, ugyanakkor még mindig nem a rendes tárgyalás kezdődik el.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A pécsi Tüke Busz 2015-ös hollandiai használt buszflotta-vásárlása a pécsi közgyűlés többségének jóváhagyásával történt. A papíron a közlekedési cég által előkészített szakmai anyagot a pécsi önkormányzat bizottságai és közgyűlése megtárgyalták és megszavazták. Azt is, hogy a buszok beszerzését teljes egészében hitelből fedezik. Figyelem, mint ebben a cikkünkben írtuk, egy átlagosan 8 éves használt buszflottára önerő nélkül adott egy kereskedelmi bank hitelt, mert a pécsi önkormányzat ott volt a cég mögött. Igaz, végül kormányzati jóváhagyás nélkül ment végbe az ügylet.
Ráadásul, mint a fent linkelt cikkben írtuk is, olyan buszflotta önerő nélküli megvásárlására kértek előzetesen 3500 millió forintot, amelyről még az ügylet és a hitelkérelem előtt 2,8 milliárd forintos, azaz 2800 millió forintos eladási ajánlati ár futott be – igaz az úgynevezett indikatív ajánlat volt, viszont ez azt is jelenthette, hogy később akár drágább, de olcsóbb is lehetett a flotta valós ára. Sőt, mivel az indikatív ajánlat a pécsi cég által később megvásároltnál 10 busszal, és a legdrágábbnak számító 10 busszal többet is tartalmazott, a 2,8 milliárdos árat ekként is érdemes értelmezni. És banki hitelkihelyezést is, hiszen nem 3,5 milliárdot adtak kölcsön mondjuk 3,5 milliárdért a szalonban árult járművekre, hanem 3,5 milliárdot adtak kölcsön egy, akár 2,8 milliárdnál is kevesebbet érő flottára.
Az biztos, hogy a holland hatóságok által elindított nyomozás, és az ő kérésükre végül Magyarországon is elindult nyomozás kulcsfontosságú eleme az, hogy a 3,5 milliárd forintot nem a buszok eredeti gazdájának és eladójának, hanem egy kiváló érzékkel a buszokat lefoglaló és ezáltal a flottavételi pályázati ajánlatra egyedüliként és sikerrel pályázó hollandiai közvetítőcégnek utalta el a pécsi önkormányzati cég. Mert ők nyerték meg a közbeszerzést. Ugyanakkor ez a hollandiai közvetítőcég később ebből a 3,5 milliárdból nem csak a buszok árát fizette ki a vélelmezhető opciós jogát érvényesítve a buszok eredeti eladójának és/vagy tulajdonosának, hanem abból az összegből aztán fura utalásokat is végrehajtott. Több külföldi bankszámlára is ment a holland cégtől pénz, összességében több száz millió forint.
A pernek három vádlottja volt. Az egyik, a harmadrendű egy budapesti, de amerikai és németországi kapcsolatokkal is rendelkező, most az ötvenes évei elején járó, elviekben az USA-ban élő férfi volt. Róla úgy tudjuk, hogy ismert figura budapesti éjszakai életben. A Volvo-gate eddig jogi eljárás alá vont másik két szereplőjéhez tudomásunk szerint nem kötődik, az eljárás ilyen adatot, kapcsolatot nem tárt fel.
Ő a bűnösségét az első kaposvári, úgynevezett előkészítő ülésen elismerte, a másodikon pedig szintén, a bíróság emiatt ellene hozott egy végzést, amelyben megállapították, hogy az ő nevén lévő thaiföldi offshore cég (vagy cégek) számlájára 2015-ben elutalt, akkori áron mintegy 170 millió forintnak megfelelő euróért semmit sem tett, nem dolgozott meg érte, néhány fiktív számlát állított csak ki cserébe. A férfi tanúvallomást nem tett, de a bűnösségét elismerte, ezzel egyben azt is, hogy a neki elutalt mintegy 170 millió forintnyi euró a pécsi önkormányzati közlekedési cég által felvett hitelből származik. Ahogy egyébként a büntetőeljárásban is erre jutottak a hatóságok, és amelyről a Szabad Pécsnek is tudomása volt, és meg is írtuk ezt immáron több éve EBBEN, illetve EBBEN a cikkben.
A Szabad Pécs megtudta a Kaposvári Törvényszéktől, hogy a férfi fellebbezett az előkészítő ülésen meghozott bírósági döntés ellen, ami miatt az ő ügye nem zárult le, hanem majd másodfokon folytatódik. Így viszont neki, aki eddig érdemben egy árva szót sem szólt, véget ért az elsőfokú, vélhetően hosszadalmas, sok tanút felvonultató eljárás. Neki, akit elviekben a két másik vádlotthoz nem fűzi kapcsolat, van azonban egy laza, de felmutatható kapcsolat egy németországi cégen keresztül közte és Bánki Erik országgyűlési képviselő közt. Merhogy azt nem tudtuk meg eddig, hogy a harmadrendű férfi hogyan is került ebbe az ügybe, miért utalt neki 170 milliót a pécsi pénzből a holland közvetítőcég. Mondjuk még egyszer, a bíróságon a bűnösségét elismerte, elfogadta, hogy 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kap, azaz nem kell börtönbe vonulnia (ebben a cikkben egy másik, EKF-es vállalkozói ügy kapcsán azt írtuk éppen ma, hogy egy, az ügy idején 23 év körüli fiatal férfi 2 év letöltendőt kapott, mert az apjával közös bizniszben, ahol nyilvánvaló az apa volt a főnök, több száz millió forintot nem fizettek ki alattuk dolgozó alvállalkozóknak).
A Kaposvári Törvényszék tehát kérdésünkre elmondta lapunknak, hogy a férfi és ügyvédje fellebbeztek, és emiatt az ügyük másodfokon folytatódik majd a későbbiekben. A Szabad Pécs úgy tudja, hogy a fellebbezés oka az, hogy a felfüggesztett börtönbüntetés mellett a férfinak meg kellett volna térítenie a számára 2015-ben kifizetett mintegy 170 millió forintot is – amit elviekben tudna teljesíteni, mert az eljárás során komoly vagyon zároltak, és tudomásunk szerint annak nagy részét éppen az ő vagyonelemei zár alá vételével. Mivel tehát ő a január 12-én megtartott előkészítő ülésen született ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be, így a határozat nem emelkedett jogerőre.
Mint megírtuk, az ügy elsőrendű vádlottja az első előkészítő ülésen elutasította az ügyészség ajánlatát, ő nem vallotta magát a rá rótt pontok egyikében sem bűnösnek és ő vállalja a tárgyalást. Sőt, többek közt Bánki Erik és Csizi Péter akkori és/vagy jelenlegi politikusok meghallgatását is kezdeményezte.
Erről megkérdeztük a törvényszéket, hogy döntöttek-e már a kihallgatásról, illetve megszerezték-e már a szintén kérvényezett hollandiai repülőjáratok utaslistáit, hogy kiderüljön, kik járhattak annak idején Pécsről a lehetséges szereplők közül Hollandiában. A bíróság erről azt írta, hogy a bizonyításról – így az utaslista beszerzéséről, tanúk meghallgatásáról – a bíróság az előkészítő ülés lezárását követően, tárgyaláson dönt majd.
Azt is elmondta a bíróság érdeklődésünkre, hogy a következő tárgyalás sem rendes tárgyalás lesz, hanem úgynevezett előkészítő ülés. Az ügyben a törvényszék 2021. február 24-én 9 órakor tart előkészítő ülést, melyen sor kerül majd másodrendű vádlott, Csengő András meghallgatására. Arra a kérdésünkre, hogy akkor dönthetnek-e a bíróságon az idézés ellenére két alkalommal sem megjelent, ezért előzetes letartóztatásba került Csengő András jelenlegi fogvatartásának házi őrizetre való enyhítéséról, azt a választ adták, hogy a Büntetőeljárásról szóló törvény lehetőséget ad az eljáró bírónak arra, hogy a kényszerintézkedésekről az eljárás során bármikor döntsön.
19? Lapot!
