Az átláthatóság, nyilvános működés nem csak a korrupció kockázatát csökkenti, de elszámoltathatóságot és észszerűbb gazdálkodást is eredményez. Pécs hogyan teljesített, és teljesít az új városvezetés alatt?
Az átláthatóság, nyilvános működés nem csak a korrupció kockázatát csökkenti, de elszámoltathatóságot és észszerűbb gazdálkodást is eredményez. Pécs hogyan teljesített, és teljesít az új városvezetés alatt?
A cikk a hirdetés után folytatódik
Röviden:
– rengeteg olyan 2019 előtti gyakorlat van most is érvényben a pécsi városvezetésben, amik nehezítik az átláthatóságot, számonkérhetőséget,
– történtek előrelépések, de lehetne ezt jobban is csinálni,
– vannak jó példák, kész receptek, és erről a jelenlegi városvezetésben is sokan tudnak, sőt a kampányban elkötelezték magukat ezek mellett,
– a koronavírus-járvány – és veszélyhelyzet – nehezíti az átláthatóságot,
– erre reagálva is születtek jó, előremutató megoldások, de nem minden hiányosságot sikerült kiküszöbölni,
– a tervek szerint a képviselők jobban ráláthatnak majd a döntéshozatali folyamatokra, de a civilek nem.
Pécs önkormányzati, hivatali oldala olyan, mintha megrekedt volna az időben. Tíz évvel ezelőtti állapotokat idéz, mobilnézete nincs is. Utóbbi önmagában is durva hiányosság, hiszen ma már a felhasználók nagyobbik része így internetezik, és tájékozódik. És, aki esetleg közügyek iránt érdeklődik, sok esetben erről az elavult oldalról kénytelen megtudni, hogy mi történik Pécsen. Pedig könnyen, gyorsan, átláthatóan szeretünk tájékozódni, mert ezek a kor elvárásai.
És legalább részben ezért is alakulhatott ki, erősödhetett meg egy, a nyitottabb tájékoztatás iránti igény. És azért is, mert az elmúlt években pont ezzel ellentétes, a nyilvánosságot, átláthatóságot korlátozó és torzító politikai folyamatok zajlottak le országosan. Persze Pécsen is. Azért is fontos ez az igény, mert az átláthatóság nem csak a korrupció kockázatát csökkenti, de észszerűbb gazdálkodáshoz is vezet. De, miért is lényeges, hogy korszerű legyen egy weboldal és annak használata? Milyen átláthatósági problémák voltak és vannak? Van a választási ígéretekhez hű előrelépés az új városvezetés részéről? Mitől és hogyan lehetne jobb a helyzet? Ezeket vizsgáltuk a jelenben, de az állapotfelmérést a közelmúltban kezdtük.
Páva Zsolték öröksége
Számtalan ügyet lehetne felsorolni, de most csak néhányat mutatunk be röviden, amik jól mutatják, hogy milyen átláthatósági, a helyi nyilvánosság működésével kapcsolatos rendszerszintű vagy éppen szimbolikus problémák és korlátozások jellemezték a fideszes városvezetés tíz évét.
1, A csőd, ami sose volt
Páva Zsolt második ciklusának legtovább ható politikai öröksége a város pénzügyi helyzete. Alig három évvel az önkormányzatok adósságának átvállalása után kiderült, hogy ismét kormányzati segítségre szorult a város. Erről a Szabad Pécs számolt be, de ennek előbb a tényét, majd a mértékét és valódi súlyát titkolni, tagadni próbálta városvezetés (amiben segítségére volt a Fidesz-közeli sajtó, az akkori önkormányzati újsággal az élen). Amikor pedig egy vizsgálóbizottságot hoztak létre az okok felderítésére Hoppál Péter vezetésével, az akkori ellenzék egyetlen tagot sem delegálhatott. Gyakorlatilag saját köreik ellenőrizték a városvezetést. A titkolózást csak fokozták a jelentés elkészülte után: kérésre sem hozták azt nyilvánosságra és jogi útra kellett terelni a kiadását. A Transparency International (TI) Magyarország segítségével a zoom.hu újságírója jutott hozzá végül a dokumentumhoz, de mivel a híroldal közben megszűnt, így a Szabad Pécsen ismerkedhettek meg az érdeklődők a dokumentum tartalmával.
2, Nyílt titkok
A legtöbb városi cég és az önkormányzat is időben reagált a közadatigénylésekre, de akadtak olyan kényesebb ügyek, amikor ez valamiért mégsem sikerült. Itt visszautalhatnánk rögtön az előző pontra. De például, amikor az önkormányzati cégek médiaszerződéseinek a listáját, értéküket kértük ki, a Pécsi Vagyonhasznosító egészen nyakatekert módon próbálta titkolni azokat. Jól fizetett jogászuk közreműködésével azt állították, hogy nem is tartoznak a vonatkozó törvény hatálya alá. A TI Magyarország segítségével mi is jogi útra tereltük az ügyet. Amikor megkaptuk a listát, rögtön egész jól körvonalazódott, hogy miért titkolhatták az adatokat. Ezt később az átvilágításokat kezdeményező új városvezetés is így látta.
3, Zártkörű sajtóesemények
Azon túl, hogy egy idő után – a NER médiaellenes légkörének fokozódásához igazodva – a megkeresésre alig-alig reagáltak, Páva Zsolték olyan eseményeket kezdtek szervezni, amelyekről nem is értesülhetett minden média, csak a fideszes. Információink szerint olyan események is voltak, amelyeknél még ez sem volt elég: ott még a fideszes média is tovább volt szűrve. Ezeken a fideszes médiumok legfideszesebb munkatársai vehettek csak részt. Ebből lett elege a Pécsi Stopnak, akik az azóta megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak. Ahol jórészt egyetértettek a panasszal, és végül elmarasztalták(pdf) az önkormányzatot. Erre viszont már csak a 2019-es önkormányzati választás, a helyi Fidesz bukása után került sor.
4, Last minute
Ennek a jelenségnek komoly hagyományai vannak, és nem csak Páva Zsoltékra jellemző. A mindenkori ellenzék részéről szinte állandó kritika, így most is, hogy fajsúlyos kérdésekben készült előterjesztéseket csak közvetlenül az ülés előtt kapnak kézhez, amikor már képtelenség átolvasni, reális véleményt alkotni, szakértőket bevonni.
5, Figyelünk, de csak rejtve
Az adatvédelmi tudatosság egyre inkább bekúszik a mindennapokba, de nem volt ez mindig így. Amikor a város térfigyelő kamerákat telepített, még a Dunántúli Napló munkatársaként is, megkérdeztem, hogy ezek hova kerültek? A témafelelős alpolgármester, Őri László válasza annyi volt, hogy: „biztonságpolitikai okokból nem szeretnénk nyilvánosságra hozni a kamerák pontos helyét”. A probléma ezzel a válasszal az, hogy ez nem szeretnék-nem szeretnék kérdése, ugyanis jogszabály írta már akkor is elő, hogy erről folyamatosan, mindig elérhetően tájékoztatni kell a közvéleményt. A mulasztásról szóló kiegészítéssel együtt elküldött kérdésre aztán mégis megkaptuk a választ, és végül pdf(!) formátumban az önkormányzat oldalára is felkerült a lista. Azóta ezt egy kicsit profibban kezelik.
6, Keress, de inkább ne keress
Miközben az előterjesztésekben való szabad szavas kereséshez a Google keresőmotorja van megadva alapártelmezettként, a gov.pecs.hu és eugyintezes.pecs.hu aloldalainak feltérképezése, indexálása (kereshetővé tétele) éppenhogy kifejezetten tiltva van. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy nyugodtan keresd ki és olvasd el bármelyik könyv, bármelyik mondatát egy könyvtárban. Keresned viszont egy olyan katalógus alapján kell, ami nem is létezik, mert a készítői körül sem nézhetnek bent.
Más kérdés, hogy ennek ellenére is vannak találatok, de ezek ritkán relevánsak, és nyilván hatékonyabban lehetne átnézni az előterjesztéseket, közgyűlési anyagokat ilyen súlyos ellentmondások nélkül. Ez még jelenleg is így működik.
Lehet más?
Az említett ügyek talán egyikéről sem beszélhetnénk, ha a K-Monitor Ez a minimum projektjének irányelvei érvényben lettek volna Pécsen. A budapesti korrupcióellenes, átláthatóságért küzdő szervezet több, önkormányzatokra fókuszáló programot is visz. Azért is koncentrálnak egyre jobban a helyi folyamatokra, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kormányzati szintjén a törekvéseik folyamatosan falakba ütköznek. „Önkormányzati szinten egyelőre többet lehet tenni, és ezek is komoly eredmények” – mondja Merényi M. Miklós, a szervezet önkormányzati szakértője. Ezért is indították még 2014-ben útjára – a Transparency Internationallel és az Átlátszóval azóta is együttműködve – a már említett Ez a minimum programot. Az önkormányzati választások előtt képviselőjelölteket kerestek meg, így 2019-ben is, hogy megválasztásuk esetén tegyenek az átláthatóságért. Ehhez egy hat fő pontból álló sorvezetőt készítettek, ami mellé jó gyakorlatok, sőt teljesen konkrét javaslatok, rendelettervezetek is társulnak.
A cél, hogy átláthatóbb legyen az önkormányzatok, önkormányzati cégek gazdálkodása, a döntéshozatali folyamatok, és a polgárok könnyebben számonkérhessék a közpénzekkel gazdálkodó politikusokat, vezetőket.
Az Ez a minimum felhívásához országosan több mint 200-an csatlakoztak. A K-Monitor munkatársai nemsokára maguk is alaposabban értékelni fogják, hogy mit értek el a megválasztott képviselők, akik közül a kampányban nagyon sokan éppen az átláthatóságot hangsúlyozták ki – a fideszes gyakorlat ellenpólusaként. „Elvi nyilatkozatokat sok helyen elfogadtak, de konkrét lépések nem sok helyen történtek” – mondja Merényi Miklós. Azt szeretnék elérni, hogy a ciklus végére érdemben valósuljanak is meg a vállalások. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a koronavírus miatt fellépő, nem várt nehézségeket sem.
Vannak közben nagyon is előremutató eredmények, amik az Ez a minimum szellemében születtek meg. Például Szekszárdon, ahol fideszes a polgármester, de nem is olyan régen még ellenzéki többség volt és nekik köszönhető az átláthatóbb önkormányzat. Ugyanis néhány hónappal a választások után, 2020 februárjára sikerült egy jól kereshető szerződéstárat létrehozni, a fideszes képviselők tiltakozása mellett is elfogadtatni a közgyűléssel. Érdemes az oldalt böngészni. Hiszen egyrészt, a törvényi előírásoknál is szélesebb körre terjesztették ki a szerződések nyilvánosságát. Másrészt, mindez könnyen és jól használható. Ezzel nem csak a képviselők, de az állampolgárok is jobban láthatják, hogy mire költik a pénzüket. Merényi M. Miklós azt is elmondta, hogy az általuk kidolgozott pontok nem csak a három fő közreműködő – K-Monitor, Transparency International, Átlátszó – tapasztalataiból fakadnak, hanem sok helyi civil szervezettel egyeztetettek és az ő problémáikra kerestek megoldást. „Hiába kerül fel néhány nappal egy döntéshozatal előtt egy javaslat az önkormányzat oldalára, ha az több száz oldalas, lényegében megtalálhatatlan, és nem kereshető. Például pont nálunk, itt a VII. kerületben nemrég képként került fel az idei költségvetés tervezete” – mondja az önkormányzati szakértő, és azt is hozzáteszi, hogy sokszor az iktatási rendszerek hiányosságai miatt nem teljesülnek még a törvényi minimumok sem. „Ezek az apróságnak tűnő, de mégiscsak alapvető problémák, amik akár figyelmetlenségből is fakadhatnak, azt az üzenetet hordozzák, hogy «ti itt ne nézelődjetek, majd mi csináljuk, nektek ehhez semmi közötök» ” – teszi hozzá Merényi M. Miklós.
A K-Monitor munkatársával legutóbbi podcastunkban más, de kapcsolódó témákról is beszélgettünk. Ebben:
Mit képviselnek?
A 2019-es önkormányzati választáson induló pécsi képviselőjelöltek közül heten csatlakoztak a kezdeményezéshez. Mivel az aláírók közül kivétel nélkül mindenki már másfél éve képviselő a Mindenki Pécsért színeiben, így mi is időszerűnek éreztük, hogy megkérdezzük, mit sikerült elérni a kitűzött, az átláthatóbb önkormányzatért vállalt célokból? És már csak azért is, mert az idén januárban, más ügyekben is, a pécsi polgármesterhez eljuttatott 12 pontos követelés aláírói, és a magukat az átláthatóság mellett elkötelezők között, ha nem is teljes, de igen nagy az átfedés.
„A 12 pont körüli viták részünkről még nem zárultak le” – mondja Sajgó György, a Momentum pécsi frakcióvezetője. A követeléseik között kiemelt figyelmet, több pontot is szenteltek az átltáthatóságnak, amiket ránézésre is az Ez a minimum projekt ihletett. Kérdésünkre elmondta, hogy ezek azért nem épültek bele szervesen a városvezetés konkrét terveibe, mert közös program készült, aminek az alapját Péterffy Attila programja adta és ezzel hangolták össze a saját elképzeléseiket a pártok. „Átláthatóbb lett a működés, de nem elég átlátható. Képviselőként hozzáférek, megtalálom az előterjesztéseket, de el kell ismerni, hogy a pécsi polgárok teljes körű tájékozódásához nem adottak a feltételek” – mondja.
De azt is el szeretnék érni, hogy a komolyabb előterjesztések esetében – amikor esetleg külsős szakértő, jogász bevonását is szükségesnek tartják – két héttel korábban láthassák a dokumentumokat.
„Akkor inkább hívjunk össze rendkívüli közgyűlést vagy bizottsági ülést. De az semmiképpen sincs rendjén, hogy a tárgyalt előterjesztés tartalmilag nem egyezik meg azzal, amit előzetesen megtudtunk” – tette hozzá a momentumos frakcióvezető, aki példaként a Tüke Busz új vezetőjének a prémiumát említette, ami ugyan szabályos, de korábban nem kaptak róla tájékoztatást. „Látjuk, hogy a változtatás lassú folyamat, mert itt a korábbi városvezetések alatt berögzült eljárásokkal, erősen és nem feltétlenül jól szabályozott hivatali struktúrákról van szó. És a koronavírus-járány miatt ezek a folyamatok még nehézkesebbek lettek” – mondja a Momentum frakcióvezetője.
Új eljárásrendek kidolgozása is folyamatban van, de a veszélyhelyzet erre is rátette a bélyegét, hiszen a városházi apparátus nagyon le van terhelve. Amit Sajgó György már most sikerként könyvel el, hogy az utóbbi időben gyakoribb és részletesebb tájékoztatást kapnak.
A 12 pontot a Demokratikus Koalíció szinte minden önkormányzati képviselője aláírta, de ők azóta közleményben tudatták, hogy részükről a vitát lezártnak tekintik. Zag Gábor, a DK városházi frakciójának vezetője e-mailben válaszolt a kérdéseinkre. Szerinte „a jelenlegi városvezetés nyitott a kommunikációra, és az átláthatóság megteremtésére, melyet az elmúlt hetek is bizonyítottak a számukra”. A jogi és ügyrendi bizottság elnöki tisztségét is betöltő DK-s képviselő azt is hozzátette, hogy igyekszik mindent megtenni az Ez a minimum projektben vállalt célokért. Ugyanakkor, amikor konkrét példákat, lépéseket kértünk, amik szerinte az átláthatóságot segítenék (tervezett rendeletek, jó gyakorlatok, ügymenetek), már nem kaptunk választ.
Na, majd ellenzékben?
„Egyáltalán nem lett átláthatóbb az önkormányzat működése” – véli a fideszes városházi frakció vezetője, Csizmadia Péter. Ugyan ellenzéki képviselőként a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke (ilyenre az előző ciklusban nem volt példa), mégis úgy látja, hogy mivel a bizottsági helyek elosztásakor csak egy-egy helyet kaptak az ellenzékiek, ezért nehezebb lett rálátni az ügyekre. Mivel a képviselők „a bizottságokon keresztül tudnak formális keretek között kapcsolatba lépni a városi cégek vezetőivel”. Azt pedig már a képviselőtestület felállításakor is nehezményezték, hogy az alelnöki posztokat meg is szüntették Péterffyék. Egy másik, 30 éves gyakorlatot is megszüntetett az új városvezetés, ugyanis – Csizmadia szerint – az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági (feb) tagjainak delegálásakor nem a választási eredményeknek megfelelően osztották el a helyeket. A képviselő úgy látja, hogy ezzel megintcsak nehezebb lett követni, ellenőrizni a cégek működését. A témában folytatott vitában a jobbikos Fogarasi Gábor emlékeztette: minden képviselő mindenhez hozzáférhet.
Azt Csizmadia kérdésünkre most is elismerte, hogy minden dokumentumba betekinthetnek – ahogy az történt legutóbb a Pécsi Vagyonhasznosító egyik beruházása kapcsán – ugyanakkor szerinte ehhez „szinte magánnyomozói módszereket” igénylő munka kell. Kérdésünkre azt is elmondta a fideszes képviselő, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ kapcsán volt olyan adatigénylése, aminek a jogosságát, illetve annak volumenét a cég vitatatta.
És az adatigénylések?
Egy Fidesz-közeli oldal cikke szerint az ő adatigénylésüket is elutasította a Pécsi Kommunikációs Központ. Ugyanakkor a kért adatokat három nappal később, ráadásul az összes városi cégre vonatkozóan, nyilvánosságra hozták. Mindenesetre, legalább egy rossz „külsős” példát mi is találtunk: A Város Mindenkié egyik kényesebb közadatigénylésére nem érkezett semmilyen válasz, ugyanakkor szóbeli ígéretet kaptak még tavaly ősszel annak megválaszolására. Azóta nem történt előrelépés. Más – kevésbé kényes – ügyben, a nyilvános vécékre vonatkozóan viszont példás gyorsasággal kaptak választ.
Azért írtuk, hogy legalább egy rossz, külsős példát, mert a Szabad Pécs sem kapott választ tavaly tavaszi, a Pécsi Kommunikációs Központhoz benyújtott kérdéseire. Illetve egy, szintén tavaly tavasszal, a Tüke Buszhoz intézett közérdekű adatigénylésünkre ugyan érkezett válasz, de egyrészt határidőn túl, majdnem 100 nappal később, többszöri nógatásunkra. Másrészt – és ez még nagyobb baj volt – nem a feltett kérdéseknek megfelelően részletezett adatsor érkezett, hanem olyan, ami használhatatlan volt. Ugyanakkor az elmúlt másfél évben több más közérdekű adatigénylésünkre rendben megérkeztek az adatok.
Új seprű, hogy seper?
Péterffy Attila nem csatlakozott előzetesen az Ez a minimum projekthez, azonban választási programjában a szerzők kiemelt figyelmet szenteltek az „átlátható, társadalmi párbeszédre támaszkodó, szakmai alapú, a város lakói közösségének érdekét szolgáló és felelős gondolkodást tükröző” városvezetésnek. Ez abból is látszik, hogy szinte rögtön ezzel kezdődik, majd konzultációs és véleményalkotási lehetőség biztosítását ígéri a dokumentum, amivel „új együttműködési kultúra felépítését” indítványozzák. Mindezekre a program írói szerint azért volt szükség, mert Pécsett az előző városvezetés tevékenysége miatt hatalmas bizalmi válság alakult ki. Ezekhez a meglátásokhoz már kevés konkrétum társult, de a kiáltvány a magyarországi demokrácia általános állapotát tekintve mindenképpen előremutatónak tűnt. És tűnik még mindig, ugyanis a felvázolt célkitűzésekből – ezen a téren jóval kevesebb minden valósult meg, mint amennyire számíthattunk ezen mondatok alapján. Vannak persze jó jelek is.
A jó jelekből kettő pont a veszélyhelyzethez kapcsolódik. Bár a polgármesternek ebben az időszakban beszámolási kötelezettsége nincs is, egyszemélyben kell döntéseket hoznia, mégis úgynevezett online döntéselőkészítő konzultációkat tartanak. Ezek gyakorlatilag a közgyűlést helyettesítik, aminek az összehívására nincs most lehetőség, hivatalosan utoljára 2020 őszén üléseztek a képviselők. Ezekről az konzultációkról felvétel készül, amit bárki megnézhet. A képviselők előzetesen megismerhetik, véleményezhetik a döntéseket. Mindezt egy online konzultációs szabályrendszer alapján tartják meg. Mindez a polgármesteri kabinet javaslatára valósult meg. A másik előremutató kezdeményezés az online városinfó, amire előzetesen bárki küldhet kérdéseket és – az eddigiek alapján úgy tűnik – a kényesebb témákat sem kerüli ki a polgármester. Az már más kérdés, hogy ha a válaszok nem mindenkinek tetszenek.
Utóbbi előremutató példa akár a veszélyhelyzet után is fenntartható, jó gyakorlat lehet. Viszont az előbbi, ugyan szintén dicséretes, de mégiscsak kényszermegoldás, ami nem küszöböli ki a felmerülő nehézségeket.
Lovász István, jegyző szerint egyébként érdemben nem befolyásolta a koronavírus-járvány előtti, az előző városvezetés idején bevett gyakorlatokat a veszélyhelyzet. A használt informatikai rendszerbe (Logo), ami kifejezetten a közgyűlési munka támogatását szolgálja, ugyanúgy felkerülnek a dokumentumok, amik egy sor hivatali lépcsőfokot járnak be. Viszont míg korábban normális esetben legalább 5 nappal a tárgyalásuk előtt megkapták a képviselők az előterjesztéseket, „a veszélyhelyzet kihirdetése óta azon indítványok tekintetében, melyek tárgyában a polgármester a döntést megelőzően konzultál a képviselőkkel, a konzultációt megelőző 3 nappal kell az anyagot a képviselők számára rendelkezésre bocsátani”. És mivel nincs közgyűlés, így annak szabályait sem kell alkalmazni. A veszélyhelyzeti döntéshozatali rend logikája szerint a Veszélyhelyzet aloldalra az indítványok a hozzájuk tartozó határozatok aláírását követően, azokkal együtt kerülnek fel, szkennelt formában (ha nem zárt indítványról van szó).
Ezzel kapcsolatban is felmerültek azonban külső szemlélőként elsőre tényleg nehezen érthető jelenségek. Például a határozatok sorszáma nem mindig folytatólagos a felületen, azaz például a 79-et a 81. követheti. Ezt a fideszes média úgy próbálta tálalni, mintha valami nagyon gyanús zajlana az önkormányzatnál, pedig többször, és nem csak a széles körben vitatott határozatoknál fordult elő. Nyőgéri Lajos alpolgármesteri kinevezését emelték ki, pedig még a saját képernyőmentésükön is több ilyen volt. Így az „Előtte és utána is minden fent van, de ez nincs” több mint félremagyarázás. Lovász István szerint ennek csupán technikai oka van és azért fordulhat elő, mert a polgármester vagy éppen a jegyző aláírás előtt a határozat tervezetét visszaadja javításra. Vagy, ha további tájékoztatás szükséges az ügyben, akkor értelemszerűen később kerül aláírásra. De ettől még a sorszámozás folyamatos.
Egy másik hiányosságnak a veszélyhelyzet alatt született határozatok publikálása kapcsán a döntéshez kapcsolódó mellékletek elmaradása tűnik. Közgyűlési, bizottsági előterjesztések esetében sokszor ezek sokkal érdekesebbek, mint az előterjesztés maga, ezért is hiányoltuk itt-ott a kiegészítő dokumentumokat. Lovász István szerint annak, hogy egy-egy indítványhoz – ami most egyszerre kerül fel a határozattal – nincsenek mellékletek, technikai okai lehetnek, ugyanis ezek szkennelt dokumentumok, és hatalmas méretűek lehetnek.
Ennek némileg ellentmond, hogy akadnak több száz megabyte-os dokumentumok is az önkormányzat oldalán. Másrészt pedig „rendes esetben” ezekkel a problémákkal megbírkózik az informatikai háttér, azaz tapasztalatunk szerint minden felkerül az előterjesztések mellé. Igaz, általában is problémás, hogy sok táblázat (pl. költségvetések, beszámolók) kereshetetlen, mivel kép formátumban tartalmazzák az adatokat. A veszélyhelyzet alatt a képformátum vált általánossá. De nem csak ezzel kell megküzdenie annak, aki végig szeretné böngészni a polgármesteri határozatokat: mivel elsőre a magyarázó címük sem látható, így mindenképpen le kell tölteni minden dokumentumot. Ez pedig nagyban nehezíti meg a folyamatok követhetőségét. Álláspontunk szerint, egészen egyszerűen felfoghatatlan, hogy így, illetve kizárólag így kerülnek fel dokumentumok.
Általánosságban is megkérdeztük a polgármestert, hogy szerinte javult-e az átláthatóság 2019 ősze óta. Péterffy Attila az önkormányzatról, annak cégeiről és intézményeiről készült pénzügyi átvilágítási dokumentum nyilvánosságát emelte ki, vagyis azt, hogy bárki tiszta képet kaphat az átvételkori állapotokról. Bevezettek több, egyértelműen korrupciós kockázatokat csökkentő intézkedést is. „Az uniós projektek esetében azoknál az eljárásoknál, amelyek esetében az ajánlatok száma nem érte el a kettőt vagy az ajánlatok értéke meghaladta a rendelkezésre álló forrást, alapvetően újat írtunk ki. Bővült a meghívásos beszerzési eljárásba bevont pécsi cégek száma. Egy online beszerzési rendszer tervezése is folyik, de itt sajnos lassított minket a koronavírus. Várakozásaink szerint jövőre indul el több eleme” – tette hozzá a polgármester.
Konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy várható-e egy egységes szerződéstár létrehozása. Illetve, ha nem, akkor miért nem? „Nincs szükség egy újabb, centralizált adatbázis létrehozására. A meglévő adatforrások kezelői és a képviselők közötti adatáramlást kell hatékonyabbá és lehetőség szerint gyorsabbá tenni, ami mindkét fél részéről fokozottabb szakértelmet és együttműködést kíván. Az adatigénylő pontosan és behatárolható keretek között jelölje meg igényét. Az adatkezelő legyen tisztában a közérdekű adat fogalmával, terjedelmével és korlátaival” – véli Péterffy Attila, akik úgy látja, a törvényi előírásoknak most is megfelelnek a városi adatkezelési gyakorlatok. A közzétételi listán többek között a kiírt pályázatok, az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződések és a közbeszerzési eljárások anyaga is szerepel. Nem látja azt sem, hogy mire volna jó, mi célja lehetne egy újabb centralizált adatbázisnak, emellett pedig az sem látható szerinte, hogy mennyi erőforrást venne igénybe annak naprakészen tartása.
A szekszárdi jó példához – ahol ráadásul, mint írtuk fentebb, a törvényi előírásnál szélesebb körű a tájékoztatás, hiszen 1 millió forint az értékhatár, amitől kikerülnek a szerződések – hasonló szerződéstár létrehozására a jegyző szerint sincs szükség. „Az adott cégek szerződései az adott cégek oldalán találhatóak meg, mivel ők az adatgazdák” – véli Lovász István, aki úgy látja, hogy az „önkormányzati honlap közadat publikálásra vonatkozó, a jogszabályok által részletesen meghatározott tartalmú és felépítésű részét felesleges és észszerűtlen volna ilyen módon terhelni, mely indokolatlan párhuzamosságot, áttekinthetőségi nehézséget eredményezhetne”. Ugyanakkor, ahogy korábban is említettük, pont ezzel, vagyis a cégek közadatkezelési gyakorlatával kapcsolatban merültek fel problémák, de legalábbis vegyesen teljesítenek.
Ezt a tapasztalatunkat erősítette meg általánosságban Merényi M. Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője is. Elmondta, hogy ugyan nem ismeri a pécsi önkormányzati cégek és a város közzétételi gyakorlatát, azonban különbséget kell tenni, hogy a törvény szerint a szerződések listáját, vagy a konkrét iktatott (ha szükséges, magánjellegű adatoktól anonimizált) tételes szerződést rakják-e ki. Másrészt olyan is előfordul, hogy egy rendszerbe vezetik össze az összes intézmény szerződéseit. A korábban említett szekszárdi gyakorlat mellett erre egy másik hazai példa Zugló kerületé.
A szakértő szerint utóbbi mellett szól, hogy pusztán az önkormányzat szerződései általában a költségvetés kisebb részét teszik ki, a nagyobb pénzmozgásokat pedig a cégek, az intézmények végzik, amelyeknek a közzétételi gyakorlata többnyire nem annyira jó. „Azt nem tudom, a pécsi cégek honlapján ott vannak-e határidőre az adatok, a mi tapasztalatunk szerint ez ritkán van így” – tette hozzá. Megkérdeztük azt is, hogy szerinte mégis miért jó, ha egy rendszerbe kerülnek ezek a szerződések? „Nemcsak újságíróknak, de például egy képviselőnek is hasznos, hogy jön egy előterjesztés és meg tudja nézni, hogy milyen szerződéseket kötöttünk ezzel meg ezzel a céggel az elmúlt 5 évben” – mondta Merényi M. Miklós.
„Itt alapvetően az iktatási-iratkezelési rendszerek átalakításáról van szó. Egységes rendszerben, egységes ismérveket (ún. metadadatokat) rögzítve kellene digitalizálják mindenhol a szerződéseket, módosításokat, és onnantól már nem jelent semmilyen pluszmunkát a nyilvánosság. Nem kell vacakolni az adatigénylések megválaszolásával, hanem el lehet küldeni a linket” – tette hozzá a K-Monitor szakértője, aki úgy látja, a digitalizáció idővel elkerülhetetlenné fogja tenni ezeket a változásokat, bármit is ír a technikailag még egy korábbi évtized állapotát rögzítő törvény. Az önkormányzati szektor átláthatóságának általános állapotát ismerve azonban, ha nincs is meg Ez a minimum szintű transzparencia, már az is örömteli, ha valaki precízen betartja a törvényt, mert a szerződések listája alapján utána lehet menni a konkrét ügyeknek.
Az átláthatóság, a mindenkori (akár koalíción belüli) ellenzék számára vannak további jó hírek is. Az előterjesztések, indítványok, határozatok tekintetében a polgármester új folyamatokat indított el, kezdeményezett a jegyzőnél. Egyrészt, a bizottsági elnökök az érintett főosztályvezetőktől minden héten kapnak egy összefoglalót arról, hogy előreláthatóan milyen, a testületi döntéshozatal elé kerülő ügy előkészítési folyamata indul el. Másrészt, a képviselők számára a „0” ponttól, tehát a Logo-rendszerben történő megjelenése pillanatától, azaz a feltöltéstől kezdődően hozzáférhetőek az előkészítés alatt álló előterjesztések. Harmadrészt a közgyűlési előterjesztések előzetes postázása 5-ről 7 napra emelkedik, míg a bizottságoké változatlan marad. Valószínűsíthető, hogy ezzel az önkormányzati döntéshozatal valóban követhetőbb lesz a képviselők számára. Hogy pontosan mikortól, az egyelőre nem derült ki. Azonban az, hogy a civilek, a szélesebb nyilvánosság egyáltalán láthat, használhat valaha újabb jó gyakorlatokat Pécsen, a fentiek tükrében egyelőre több mint kérdéses.
Disclaimer: A cikk a Thomson Foundation támogatásával készült. A támogatóknak semmilyen beleszólása nem volt a szerkesztőségi folyamatokba, ezekért teljes mértékben a Szabad Pécs szerzői és szerkesztői felelősek.
