A Szabad Péntek podcast új adásában szakszervezetiségről, túlóratörvényről, sztrájkról, atipikus foglalkoztatásról beszélgettünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A podcast a legtöbb platformon, alkalmazásban elérhető: Spotify | Apple Podcasts | Google Podcasts | Anchor | RSS | Letöltés
Kis túlzással, a szakszervezeti tagság a munka világában olyan, mint a casco-biztosítás az autótulajdonosok számára. Nem kötelező, fizetni kell érte, de ha baj van, akkor örülünk, hogy van. Jó esetben biztonságérzetet ad. Na, de nem akarom ezt a kicsit erőltetett hasonlatot tovább vinni, inkább belekezdek egy másikba. A szakszervezetek által kiharcolt vívmányok ma már annyira természetesek, mint a liberális demokráciák értékei. Annyira, hogy el is felejtkezünk az értük folytatott küzdelmekről. Pedig.
A Vasas Szakszervezet régiós vezetőjével, Benke Norberttel többek között ezekről beszélgettünk:
- Általában tüntetések, sztrájkok miatt kerül a hírekbe egy-egy szakszervezet. Mit csinálnak “békeidőben”? Békeidő van?
- Át kellett értékelni a rabszolgatörvényt az elmúlt két év tükrében?
- Az atipikus foglalkoztatás mennyire befolyásolja a szakszervezetek lehetőségeit?
- Eleve, mennyire jó az szakszervezetek érdekérvényesítő képessége Magyarországon?
- Miközben társadalmi olló egyre nyílik, tömegek szakadnak le, nagyon szűk réteg gazdagodik, azaz hasonlít a helyzet a szakszervezetek hőskorára. Miért nincs mégsem akkora tömegbázisuk?
- Nemrég belépett a Mindenki Pécsért Egyesületbe, azaz még egy lépéssel közelebb került a politikához. Ez nem összeférhetetlen a szakszervezeti vezető szereppel? És miért lépett egyáltalán be a jelenlegi városvezetést adó szervezetbe?
