Kis baranyai falvakban élőket kerestünk fel, hogy együtt hallgassuk meg “a híreket”, vagy legalább beszéljünk róluk. Ungár Tamás riportja.
A cikk a hirdetés után folytatódik
– Az Orbán nem engedi be a migránsokat, és jól teszi, látom a tévében, hogy miket csinálnak a migránsok: szörnyűségeket, létrát dobnak a rendőrökre, meg anyám tyúkja… – mondta a magyarmecskei Gyenizse Benő. Az anyám tyúkja kifejezés olyasmit jelenthet a 65 esztendős férfi szóhasználatában, hogy bármire képesek. Gyenizse ekképp folytatta: – Jönnének ide millióan, de Orbán megvéd minket. A Gyurcsány viszont behozná őket, meg az ellenzék is.
– Honnan veszi, hogy Gyurcsány meg az ellenzék behozná ide a migránsokat? – szóltam közbe.
– Uram, hát a híradó naponta bemondja!
– Mikor mondta Gyurcsány vagy valamelyik ellenzéki politikus, hogy ő migránsokat akar behozni. Hallotta ezt tőlük?
– … Tőlük nem – bizonytalanodott el a portája kapujában álló férfi –, de a híradó naponta bemondta.
Gyenizse Benőt és még huszonöt, baranyai falvakban élő embert azért szólítottam meg, hogy megtudjam, melyik médiából szerzik be tudásukat a világ és Magyarország történéseiről. A kérdezettek hozzávetőleg 90 százaléka újságot nem olvas, és alapvetően a kormány kezében vagy a kormányhoz köthető befektetők tulajdonában lévő tévékből és rádiókból szerzi be információit a napi eseményekről. Bár az m1 híradóját és a Kossuth Rádió krónikáit sokan figyelemmel kísérik, ám a zenés rádiók hatása némiképp erősebbnek tűnik, merthogy háttérként számos házban megy a Petőfi, a Dankó vagy a Retro Rádió. Mivel azokban is a kormány híreit mondják be óránként, a helybéliek hibátlanul elismétlik a Fidesz üzeneteit.
A bevezetőben megszólaló Gyenizse Benő évtizedekig az építőiparban dolgozott, a rendszerváltásig Baranya megye nagy állami cégénél, később maszekoknál, és időnként közmunkára szorult. A nyugdíja 120 ezer forint, ami a dél-baranyai falvakban nem számít rossznak. (Errefelé a 100 ezer feletti nyugdíjak gazdái gyakorta úgy kérkednek, hogy: „nekem hatszámjegyű van ám!”, és ismerőseik elismerő-irigykedő gesztussal fogadják ezt.) A férfi felesége egy baksai növényfeldolgozó cégnél most számolt le, és át szeretne menni a kacsótai sajtüzembe. 120 ezer havi nettó bére volt eddig, ezután is hasonlóra számíthat. A házaspárnak négy felnőtt gyermeke és kilenc unokája van. Egyik lányuk kilenc éve Hollandiában él, unoka ott is van, a férj holland. Ők négy éve voltak itt utoljára. A mecskei férfi a „holland” lányával sosem beszél a politikáról és a migránsokról.
Amint az a bevezetőből már sejthető, Gyenizse Fidesz-szavazó, és maradéktalanul elhiszi az állami tévé híreit. Amikor megemlítettem, hogy az m1-en mindig mindenben a kormánynak van igaza, s az ellenzék érdemben nem szólalhat meg, ő így reagál:
– Dehogynem, most látom, hogy van ez a Márki-Zay, róla gyakran van szó.
– Nem annyira ő beszél, mint inkább róla beszélnek – jegyeztem meg. – És mondtak már róla bármi jót?
– Nem tudom. De egyáltalán: honnan jött ez az ember, kicsoda ő? Miért gondolja, hogy így, ismeretlenül mindjárt miniszterelnök lehet?
– Az állami tévéből valóban nem tud meg róla semmit – bólintottam rá. – Nem az volna a normális, hogy bemutatnák, engednék szóhoz jutni, vitázni?
– Hát… nem tudom. De én egy olyan emberre nem szavazok, akiről nem tudok semmit.
Hétköznap délelőtt jártam a 300 lelkes Magyarmecske utcáit, így főképp nyugdíjasokat faggathattam.
Ágnesként mutatkozott be az a Gyenizsééktől kőhajításnyira lakó, 68 esztendős asszony, aki a nyugdíj előtti évtizedekben főképp közmunkás volt, s jelenleg özvegyi nyugdíjjal együtt 80 ezret kap kézhez. Ágnes – toronydarusként dolgozó férjével – három gyereket nevelt föl, s mivel az egészségügyben dolgozó lánya vele él, így nem szenved szükséget. Ha egyedül élne, bajban lenne anyagilag. De nem panaszkodik, és Orbánt nagyon szereti:
– Csak Isten és Orbán tud minket megvédeni a migránsoktól – mondta ő is. – Az ellenzék idehozná a migránsokat. A déli krónikát mindig hallgatom, ott elmondták.
Tőle is megkérdeztem, hogy melyik ellenzéki párt vagy politikus akar idehozni migránsokat, ki mondott ilyet. A válasza neki is ugyanaz, mint a többi magyarmecskeié: azt nem tudja, de a Krónika bemondta, Orbán is ezt mondta, akkor pedig biztosan így van.
Amúgy nem beszéltem olyan emberrel Mecskén, aki találkozott volna a faluban migránssal, azt viszont el tudják képzelni, hogy a szír, az afgán vagy az afrikai menekültek szívesen élnének a hátrányos helyzetű falu valamelyik lepusztult házában.
Ugyanezt gondolják a szomszédos Gyöngyfán is. A 130 lelkes falu általam kérdezett lakóira is megnyugtatóan hat, hogy Orbán vigyáz az országra, nem engedi ide a migránsokat, nem úgy, mint az ellenzék, mert az, ha hatalomra kerülne, biztosan megtenné. Ezt már a 24 éves Bogdán Zoltántól hallottam. A feleségével egy féléves gyermeket nevelő, szakmátlan férfi napszámosként jut jövedelemhez, és szülei házában lakik. A család mind a négy választókorú tagja a koránymédiából tájékozódik.
– Nem is értem, hogy Gyurcsány miért akar újra miniszterelnök lenni – kérdezte Bogdán Zoltán. – Hisz elismerte, hogy hazudott és lopott.
– Csak azt ismerte el, hogy hazudott – javítottam ki.
– Arról is beszélt a híradó, hogy lopott – tartott ki az előbbiek mellett a gyöngyfai férfi.
Tovább gördítettem a szót:
– Orbán és csapata nem hazudott és lopott? Az ellenzék politikusai és sajtója naponta azt mondja, hogy igen.
– Lehet, de mi Orbánnak hiszünk, és rá szavazunk. Nekünk ő nagyon jó.
– Miért jó?
– Mert már régóta van, és megvéd minket a migránsoktól.
Öt kilométerrel odébb, a 870 lelkes Királyegyházán, a portája elé ültetett virágok közt gyomlálgatott a 81 esztendős Dani Józsefné. A korát meghazudtoló energiával tevékenykedő asszony a TV2 filmsorozatait szereti, ezért a hírműsort is a kormánybarát adón nézi. A faluban csak Rózsi néniként emlegetett, barátságos asszony is hálás Orbánnak a migránsok elleni kemény fellépésért.
– Biztos van azok között is jó ember, de hogy ki a jó, az nincs a homlokukra írva, ezért nem engedhetjük őket ide – jelentette ki szelíd mosollyal.
– Nem is akarnak idejönni – próbáltam nyugtatni –, Nyugat-Európába mennének. Egyébként meg egyik párt se akarja idehozni őket.
– A tévé mondta, hogy az ellenzék behozná őket – vette elő ő is a visszaköszönő érvet.
Később Rózsi néni elmondja, hogy egykor a téeszben dolgozott, a férje ott volt fogatos, de őt a rák 24 éve elvitte. A lánya férje is meghalt, vele négy évvel ezelőtt végzett a kilátástalanság. A férfi lelkileg belerokkant, hogy elszállt a család svájci frank-hitele, nem tudták fizetni és elvesztették a házukat. Gyurcsány megítélésén ront, hogy a hitelt az ő kormánya idején vette fel lánya és a veje.
– Azért szállt el az összes devizahitel – szólaltam meg –, mert az Orbán-kormány első éveiben a forint 25 százalékot vesztett az értékéből.
– Nem értek ehhez – ismerte el Rózsi néni, és nem engedett abból, hogy ez a mostani kormány jó az országnak, hisz erről beszél a TV2.
A gyöngyfai asszony arról is hallott a tévében, hogy az ellenzék az iskolákban meg az óvodákban rá akarja beszélni a gyerekeket a nemváltó műtétekre.
– Ebből egy szó se igaz – győzködtem Rózsi nénit.
– Ezt mondták a tévében – mentegetőzött a bevált szavakkal az asszony –, de Viktor ezt úgy se engedi, ezért nekem Viktor az emberem.
Néhány hete egy baranyai kistelepülésről származó, Pécsett tanító pedagógus – aki állami foglalkoztatója miatt nevét, korát, születési helyét nem engedte beleírni a cikkbe – azt osztotta meg velem, hogy falujában az emberek többsége szinte csakis a kormánymédiának hisz, kétség nélkül fogadják el a Fidesz minden hazugságát, emiatt a falvakban a párt népszerűsége 60-70 százalékos.
Sokan leírták, elmondták már, hogy a Fidesz a fasiszta Németország propagandaminiszterének, Goebbelsnek a taktikáját használja, hisz kreál egy ellenséget, akit aztán mindenki számára érthető, tőmondatos, milliószor ismételt, hazug üzenetekkel félelmetessé nagyít, majd azt sugallja, hogy csak ő tudja megvédeni az országot ettől az ellenségtől. Az ellenzék viszont erre a Fidesz szerint nem képes, sőt, az ellenzék ennek a pusztító ellenségnek (Sorosnak, migránsoknak, multiknak, LMBTQ-nak, oltáselutasítóknak) a bérence, tehát ő is ellenség. A név nélkül beszélő pedagógus is így látta ezt, majd ekképp zárta szavait:
– Ez a taktika nagyon bejött. Goebbels nagyon jól érezné magát a falunkban.
A pedagógus arra biztatott, hogy menjek el néhány faluba, s ellenőrizzem állítását. Megtettem.
Próbáltam beszélgetőpartnereimet rávenni, hogy együtt hallgassuk meg valamelyik krónikát vagy a híradót. Szerettem volna egy-egy hazug hír képtelenségére rámutatni. Ez a próbálkozás nem járt sikerrel. Persze, érthető, hogy valaki nem szívesen enged be egy idegent az otthonába híreket hallgatni. Azzal is kísérleteztem, hogy üljenek be beszélgetőpartnereim az autómba, és ott közösen hallgassuk meg a krónikát. Ezt se vállalták.
Pedig Bükkösdön még ajánlóm is volt ehhez. Az 1040 lelkes faluban előbb egy 67 éves, egykor a pécsi vágóhídon dolgozó asszony, majd egy 74 esztendős, volt MÁV alkalmazott férfi mondta fel a Fidesz leckéit a migránsokról. Ám később összeismerkedtem Port Ferenc nyugdíjas nehézgépkezelővel. A 66 éves férfi a Jobbikkal szimpatizál, bízik a kormányváltásban, és nem hisz a kormánysajtó híreinek. Megkérdeztem, be tud-e valakinek ajánlani, aki Fidesz-hívő, hogy velem együtt meghallgasson egy hírműsort. Elmentünk kettesben egyik vele egykorú barátjához, Józsefhez. A korábban kovácsként dolgozó férfi a kapuban meghallgatta, mire kérem, ám rázta a fejét. Azzal tért ki, hogy nincs jól:
– Elmeszesedtek az ereim, műteni kell, tegnap voltam vizsgálaton, és most alig tudom emelni a kezem – magyarázta, hogy miért nem akar velem Krónikát hallgatni, s közben mutatta, jobbja mennyire erőtlen. – Pedig valaha naponta 15-17 ezerszer csaptam oda a kalapáccsal.
– Akkor nem kellett kondiba járnia… – „udvaroltam” neki.
– Oda nem. Két éve leálltam, és mostanra elsorvadtak az izmaim.
– Jöjjön, üljön be az autómba, és hallgassuk meg a híreket, kíváncsi vagyok, mi az, amit elhisz, és mi az, amit nem. Amíg beszélgetünk, a fájdalmat se érzi.
– Nem, nem – rázta fejét és indult befelé, aztán megállt: – Meg akarom tartani a véleményemet. És igenis elhiszem, hogy a Gyurcsány ide akarja hozni azt a sok pampula pofát.
– A migránsokat?
– Azokat! A Gyurcsány megmondta, hogy behozza őket.
– Azt a Fidesz és a sajtója állította róla.
– Be is fogadott tizenkettőt a házába.
– Az 2015-ben volt, amikor a Keleti pályaudvar mellé „kicsapták” a hatóságok őket. Gyurcsány csak egy-egy éjszakára adott nekik szállást. Segíteni akart, hogy ne az utcán senyvedjenek.
József legyintett, és bement a házba.
Este újra elindultam, abban bízva, hogy valamelyik falusi kocsmában az ott időzőkkel együtt megnézem és megvitatom a kormányhíreket. Először Csányoszróba gurultam. Csak két vendég iszogatott a pultnál.
– Nincs szerencséje – morogta egy izmos, 41 éves, erdőn dolgozó férfi, aki az emlékezetes gyerekfilm főszereplőjének nevén, Bagamériként mutatkozott be. – Ez csak a becenevem, az igazi nevemet nem akarom kiíratni az újságba. De azt elmondom, hogy itt szinte mindenki beeszi a híreket. Én viszont nem! A kormány mindent túlspiláz, és ezzel vannak tele a hírek. Már nincs is értelmes hír a híradóban. Tíz percig az megy, hogy mennyi a covidos, aztán tíz percig az, hogy mennyi a migráns. De ne féljünk, a kormány megvéd minket, csak rá kell bíznunk magunkat. Csakhogy én nem félek a migránsoktól. Ide egy se akar jönni. Csányoszróra se, Magyarországra se! A covidtól se félek, nem is oltatom be magam, csak ha kötelező lesz, viszont senkihez se megyek közel. Ha ők annyira féltek a vírustól, miért tartották meg a vadászkiállítást, meg többszázezres felvonulást 23-án? Akkor kellett volna védeni az embereket, és otthon maradni! Hülyítik az embereket. A sok bolond meg hisz nekik, mert ezek a hírek mennek évek óta. Ne is jöjjön amiatt, hogy meggyőzze őket, nem lehet!
A baksai ivóban tíz férfi kvaterkázott. Az egyik asztalnál négyen verték a blattot ketten pohárral a kezükben kibiceltek. A kártyásoktól két méterre ment a tévé, az egyik könnyűzenei adó klipjei sorjáztak.
– Itt mindig ez az adó megy – tudtam meg a vendégeket kiszolgáló asszonytól.
Kifelé velem tartott egy férfi:
– Jobb is, ha nem megy a híradó – mondta nevetve. – Még összeugranának. A többség elhisz mindent, aki meg nem hisz, az nagyon nem hisz…
Ez a cikk a Helyközi Járat együttműködési program keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, írd meg nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.
A Szabad Pécs eddigi cikkei, amelyek a Helyközi Járat média-együttműködési program keretében jelentek meg ITT OLVASHATÓK.
