A Baranya Megyei Kormányhivatalhoz fordult a pécsi közgyűlés három momentumos képviselője azért, hogy bejelentsék, szerintük az Önkormányzati törvény szerint az MSZP-s alpolgármester méltatlan a képviselőségre, és ezért kérték vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, értesült a hírről a momentumos képviselőktől a napokban a Szabad Pécs. A hivatal válasza is elkészült időközben, abban azt írták, hogy az eljárás kötelező lefolytatását elrendelték, s erről értesítették Péterffy Attilát, Pécs polgármesterét is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nyőgéri Lajos pécsi városházi képviselővé történő megválasztása előtt nem árulta el, hogy több cég működése kapcsán is eltiltották a cégvezetéstől. A nyilvánosság és a választók előtt ez a tény nem volt ismert. Nyőgéri a közgyűlésbe bekerült új ellenzéki (városvezető) képviselők közt a kevés kivétel egyike volt: volt már politikusi, képviselői múltja. És ezen a körön belül lényegében ő számított az egyetlen olyan jelöltnek a városházi-önkormányzati működéssel kapcsolatos tapasztalatai miatt, akiről tudni, de minimum sejteni lehetett minimális reális érzékkel, hogy fontos pozíciót kaphat a régiek közül. Sőt, ő volt Pécsett az egyesült ellenzék kampányfelelőse is.
Nyőgéri aztán az alapvetően a Fidesszel szemben induló politikai tömbnek viszonylag könnyű terepnek számító Uránvárosban indult el a választáson. Ugyanakkor egy kicsit mégiscsak nehezebb dolga volt, mert ellene Pécs akkori alpolgármestere, az azóta egyetemi kancellárnak és az új kuratórium tagjának is megválasztott Decsi István indult. Nyőgéri azonban így is meggyőző fölénnyel nyerte meg a körzetét.
A tényt, hogy Nyőgéri Lajost eltiltották a cégvezetéstől a Szabad Pécs írta meg, lapunk hozta ezt nyilvánosságra 2019 őszén.
Nem sokkal azt követően írtuk ezt meg, hogy Nyőgéri Lajost kinevezték a pécsi közgyűlés gazdasági bizottsága vezetőjének. Akkor, első körben Pécs polgármestere azt mondta, hogy az eltiltás ténye ellenére nem hívják vissza Nyőgéri Lajost, de aztán, ahhoz képest nem sokkal később, valószínűleg az országossá dagadt ügy miatt végül Nyőgéri Lajos lemondott a bizottsági elnöki tisztségről.
Tudni kell, hogy a bizottsági elnöki tisztségről való lemondást nem kell külön indokolni, és mi úgy tudjuk, Nyőgéri ezt nem is tette meg, csupán arról értesítette a polgármestert és a közgyűlést, hogy lemond a bizottsági elnöki tisztségéről.
Képviselő azonban továbbra is maradt a pécsi közgyűlésben. Lapunk is azt vetette csak fel akkoriban, hogy vajon alkalmas lehet-e egy olyan személy a gazdasági bizottság vezetésére, akit eltiltottak a cégvezetéstől.
Amúgy annak idején Nyőgéri Lajos azt mondta, a szóban forgó cégek valójában már nem működtek, igazából nem volt forgalmuk, és ő nem tudta, hogy nem készítették el ezek adóbevallását, ami a cégvezetői eltiltás alapját képezte. A cégei egy részét kényszertörölték, kettő felszámolás alá került.
Nyőgéri Lajos cégügyei és ezzel kapcsolatos képviselői szerepe azonban a bizottsági elnöki posztról való lemondás után kikerültek a reflektorfényből. Érdemben senki sem lépett, még a fideszesek sem.
Egészen addig tartott ez az állapot, amikor – szűk egy éve – a különleges jogrend idején Péterffy Attila nem döntött úgy, hogy kinevezi Nyőgéri Lajost új, harmadik pécsi alpolgármesternek. Ezzel együtt szűkítették az azóta a pécsi DK-s képviselők kérésére leváltott alpolgármester, Bognár Szilvia jogköreit. Akkor azonban már, döntése indoklásában Péterffy Attila érintette Nyőgéri korábbi céges ügyeit. Pécs polgármestere szerint Nyőgéri Lajos alpolgámesteri feladatai eltérőek lesznek a gazdasági bizottsági elnöki munkától, és így nem áll fenn szerinte semmilyen módon összeférhetetlenség az eltiltott cégvezető, elsősorban szociális területekért felelős alpolgármesterré történő kinevezésével szemben.
A Szabad Pécs a napokban értesült arról, hogy a Momentum három pécsi városházi képviselője (Mindenki Pécsért-Momentum-frakció), Sajgó György, Pokorádi Gábor és Topán László még szeptember elején törvényességi eljárás lefolytatását kezdeményezte a Baranya Megyei Kormányhivatalnál Nyőgéri Lajos cégügyei miatt. Érdeklődésünkre a politikusok ezt még kedden megerősítették.
Szerintük ugyanis méltatlansági eljárást kell lefolytatni a Nyőgéri Lajos alpolgármesterré történő választását érintő közgyűlési döntések, továbbá az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást szabályozó polgármesteri utasítással, illetve más, a közgyűlés hatáskörében hozott polgármesteri döntésekkel szemben.
Merthogy szerintük éppen a cégügyek miatt és a céges eltiltás miatt az Önkormányzati törvény szerint fennállhat Nyőgéri Lajos alpolgármesteri tisztségére való méltatlansága.
A momentumosok azt mondták, hogy ennek igazolására csatoltak több cégbírósági közleményt és bírósági végzést is olyan különböző cégekről, amelyek elviekben kapcsolódtak Nyőgérihez, és amelyek kényszertörlés, illetve felszámolás alá kerültek.
A momentumos politikusok szerint, ha fennáll a méltatlanság, akkor Nyőgéri Lajos nem lehet alpolgármester. Csakhogy, úgy tudjuk, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal szerint nem az alpolgármesteri tisztséggel, hanem magával a képviselőséggel kapcsolatban állhat fenn összeférhetetlenség, amennyiben az ezzel kapcsolatos körülmények valóban fennállnak.
Ők azonban – habár ellátják az önkormányzatok törvényességi felügyeletét – erről nem dönthetnek, ilyen döntés meghozatalára a jogkörük nem terjed ki. Ugyanakkor a kormányhivatal arról értesítette a momentumos képviselőket, hogy momentumos képviselők beadványa alapján a méltatlansági eljárás kötelező megindításáról a bejelentést továbbították Péterffy Attila polgármester részére.
Magyarán a már 2019 őszén kirobbant ügy kapcsán most, a Kormányhivatal tudomásszerzése és az eljárás lefolytatásának elrendelése után indul meg hivatalos vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy Nyőgéri Lajos lehet-e vajon képviselő.
A méltatlansági vagy összeférhetetlenségi eljárást, a képviselői választhatóság kizárásának megállapítását ugyanis bárki kezdeményezheti a polgármesternél, de eddig nem tették meg. Sem a városvezető frakciók sem a fideszes tömb tagjai. És ez utóbbi akár előre is vetítheti, hogy mi lehet ennek az ügyónek a kifutása. Merthogy senki sem vállalta azt eddig, hogy az egyedüli, a törvény által megszabott módon ezt az eljárást kezdeményezze: a polgármesternek való beadvánnyal. Fontos: ezt nem csak képviselők, hanem bárki más is kezdeményezhette volna.
Feltételezés egyelőre persze, de elég valósznűtlennek tűnik, hogy a Fidesz képviselői ezt ne kezdeményezték volna, ha megállnak a törvényi feltételek. Önmagában ugyanis a nekünk nyilatkozó jogi szakértő szerint elviekben az nem elégséges ehhez, hogy valaki el van tiltva a cégvezetéstől, vagy felszámolás alá került egy vagy több cége.
Megkerestük persze Nyőgéri Lajost is, akit egyelőre csak egy percre sikerült telefonvégre kapnunk, ő röviden annyi mondott, hogy az ő tudomása és jogértelmezése szerint az ő esetében nem állnak fenn a képviselői összeférhetetlenség törvényi feltételei.
És nyilván ez a kulcskérdés, hiszen a másik, a morális sík már 2019 őszén, az ügy ismertté válásakor, majd a 2020 végi alpolgármesterré való kinevezéskor is felmerültek.
Most, miután a polgármester a beadvány és elrendelés útján hivatalosan is tudomást szerzett a méltatlansággal kapcsolatos kételyről, az történik, hogy a polgármester haladéktalanul értesíti az e célra kijelölt bizottságot – Pécsett a Jogi és Ügyrendi Bizottságot –, amelynek haladéktalanul ki kell vizsgálania az esetet. Ennek a bizottságnak a javaslata alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállását, amennyiben ilyen körülmények állnak fenn, és kimondja a méltatlanságot – vagy éppen azt, hogy ilyenről nincsen szó. A közgyűlési döntés személyi kérdés, ezért maga a döntés zárt ajtók mögötti lesz, de az eredménye már nyilvános lesz. Ahhoz, hogy egy képviselőről kimondják a nyilvánosságot, minősített többség kell, azaz nem elég a jelenlévők többsége, hanem a szavazáson jelenlévők számától függetlenül szükség van az összes, szavazásra jogosult képviselő többségének azonos szavazatára.
Nem valószínű, hogy ezt sikerül megszerezni, egészen biztos, hogy a korábbiakhoz képest szűkebb, de még mindig többségben lévő városvezető koalíció tagjai nem fogják visszahívni Nyőgéri Lajost. Érdekes lesz viszont a szavazás aránya, ugyanis, ha valóban az van, amit nekünk a jogi szakértő mondott, és amit mond Nyőgéri Lajos is, és ezt megállapítja a bizottság is, akkor elviekben nagyon izgalmas kérdés, hogy ki szavaz egy ilyen helyzetben a leváltás és a méltatlanság kimondása mellett.
Persze, még a 30 napon belül kötelezően megtartandó közgyűlési szavazással se lesz vége az ügynek feltétlenül, mert a képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak is kézbesíteni kell, és mindkettőnek van joga és lehetősége fellebbezni a döntés ellen. Az is érdekes lesz persze, hogy az összeférhetetlenséggek kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság majd milyen javaslatot tesz a közgyűlés elé. Már csak azért is, hogy a jelen helyzet és a szeptember eleji kormányhivatali momentumos megkeresés közt volt az amikor két momentumos képviselőt leváltották a bizottsági helyéről, Topán László már nem bizottsági elnök, míg Pokorádi Gábor már nem tagja az éppenséggel az összeférhetetlenséget, méltatlanságot vizsgáló Jogi- és Ügyrendi Bizottságnak, mert visszahívták onnan Péterffyék nemrég. Hogy a két ügy közt lehet-e összefüggés, annak eldöntését az olvasóra bízzuk.
19? Lapot!
