Műhelybeszélgetést tartottak szerdán pécsi civil szervezetek és hatóságok a gyűlölet-bűncselekmények hatékonyabb kezelése érdekében.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Büntető Törvénykönyvben “közösség tagja elleni erőszak” néven megfogalmazott bűncselekmények száma hiába magas, a hivatalos statisztikákban ez nem mutatkozik meg.
Mint a beszélgetésből (is) kiderült, ennek az egyik legfőbb oka az, hogy mind az érintett civil szervezetek, mind a hatóságok munkatársai nehezen ismerik fel, vagy nem tudják, hogyan kezeljék ezeket az eseteket – így hiába van meg a bűncselekmény megállapításához szükséges előítéletes indok, ezek az esetek láthatatlanok maradnak. Mindemellett hasonlóan hat az áldozatok oldaláról az információ hiánya, vagy a szégyenérzet is, emiatt előfordulhat, hogy a gyűlölet-bűncselekményekről már az érintett, ezzel foglalkozó, jogilag és más módon, szakemberekkel segíteni tudó szervezetek, és a hatóságok sem szereznek tudomást.
A fentiek alátámasztására nem is nagyon kell látványosabb adat annál az összehasonlításnál, hogy Magyarországon 2020-ban mindössze 100, ugyanebben az éven az Egyesült Királyságban 125 848 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak a hatóságok – ez még a 67 milliós ország méretét figyelembe véve is egyértelműen mutatja, hogy a magyarországi adatsorok nem a valóságot tükrözik.
„A gyűlölet-cselekmények elleni fellépést segíti, ha a rendőrök, civil szervezetek, és az állampolgárok bizalommal fordulnak egymás felé, ismerik egymást, tudatosan figyelnek arra, hogy vajon előítéletből követték-e el a cselekményt“ – fejtette ki Ivány Borbála, a kérdéssel foglalkozó szakértőket és civil szervezeteket tömörítő Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagja.
Mindezek miatt szervezett műhelybeszélgetést november 17-én, Pécsett, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport és helyi partnere, a Diverse Youth Network. A több városban megtartott program célja, hogy felismerhetővé tegyék a gyűlölet-bűncselekményeket a helyi civil szervezetek és hatóságok számára, illetve hogy szorosabbra fűzzék az érintett szervezetek és hatóságok közötti együttműködést. A résztvevők egy rövid elméleti rész mellett gyakorlati példákon és közös munkán keresztül sajátították el azt a tudást, ami a gyűlölet-bűncselekmények felismeréséhez és hatékony kezeléséhez szükséges.
„Mindig nagyon örülünk, amikor egy program nem csak Budapesten, de országszerte, vidéken is megrendezésre kerül. A gyűlölet-bűncselekmények hatékonyabb feltérképezése és azoknak célravezetőbb kezelése, civilek és állami szervek összefogásával pedig a követendő út és fontos célkitűzés számunkra is. Elmélyítettük tudásunkat, megvizsgáltuk közös lehetőségeinket és javaslatokat fogalmaztunk meg. Sajnos a kormány homofób és transzfób retorikája egyértelműen érezhető szabad és befogadó városunkban is. Bár úgy érezzük, hogy Emberi Jogi Fesztiválunk és az I. Pécs Pride közelebb hozta városunkhoz a kisebbségek elfogadottságát és növelte azok láthatóságát, egyértelmű, hogy Magyarországon most minden egyes elfogadást elősegítő cselekedetre szükség van. A műhelymunka gondolatokat ébresztett bennünk és közös munkára sarkallt. Reméljük, hogy a jövőben egyre több civil szervezet és állami hatóság tud majd hatékonyan együtt dolgozni.” – ezt már Hegedüs Martin, a műhelybeszélgetés szervezésében közreműködő Diverse Youth Network képviselője mondta.
A tervek szerint a résztvevők nem most találkoztak utoljára. Fontosnak tartották a felek ugyanis azt, hogy a közös munka rendszeressé váljon, és még több civil szervezet, valamint hatóság ismerje meg az együttműködés nyújtotta lehetőségeket ezen a területen is.
