„Sábesz (szombat – a szerk.) előtt kaptuk a hírt, hogy Heindl Péter, közösségünk kántorjelöltje sikeres államvizsgát tett az OR-ZSE kántor szakán, így Pécsnek 25 év után újra van zsidó kántora” – osztotta meg a hírt Facebook-oldalán a Pécsi Zsidó Hitközség.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Szabad Pécs megkereste a hír főszereplőjét, Heindl Pétert, hogy megtudjuk, ki volt az utolsó pécsi zsidó kántor, illetve, hogy ő miért határozta el, hogy elvégzi a kántor szakot.
Az utolsó, illetve immáron előző pécsi kántor Tímár Károly volt. Ő még a háború előtt tanulta a kántorságot. Innen Budapestre ment, és ott a Dohány utcai zsinagógának volt a kántora, mondja Heindl Péter.
Azért nem volt eddig kántora pécsi zsidó közösségnek, mert ez egy elég jelentős (összeadva többszázórás) imadallam megtanulását, illetve héber nyelvű imakönyvek szövegének olvasása mellett, kotta nélkül való előadását igénylő feladat, amit korábban a kántorok, amellett, hogy tanulták is, már gyerekkoruk óta a zsinagógába járva “szívtak magukba”. Ez a hagyomány, részben a holokauszt miatt, részben a kommunista időkben az aktív vallásgyakorlás minden vallásban jellemző visszaszorulása miatt megszakadt. Éppen ezért nagyon kevés képzett zsidó kántor van ma Magyarországon. A budapesti zsinagógák jó részét kivéve szinte az össze vidéki zsinagógában “csak” úgynevezett “előimádkozó” van, aki mindössze a péntek esti “szombatfogadás” és a szombat reggeli istentisztelet imadallamait “imádkozza elő” a közösség elé állva, nekik háttal, a Tóra-tekercseket tartalmazó frigyszekrény felé fordulva.
Az utóbbi kb. 6 évben Pécsett Heindl Péter lett az előimádkozó, mivel más nem maradt, aki rendelkezett azzal a zenei tudással, ami ehhez minimálisan szükséges. Ő viszont – mondja – annak idején zenei általános iskolába járt, a Mátyás király utcába.
A zsidó felekezeteknél ugyanakkor elég sok ünnepi imaalkalom van, hosszabb-rövidebb (esetenként többórás) istentiszteletekkel. Ilyen a Ros Hásáná, vagyis a zsidó újév, vagy éppen a Jom Kippur és a három zarándokünnep. Ezek közül néhányra – leginkább csak az ősszel szorosan egymást követő Ros Hásánára, Jom Kippurra és Szukkotra (ezt utóbbit szokták a kívülállók “sátoros ünnepnek” is hívni) – a pécsiek rendszeresen vendégkántort hívtak Budapestről, illetve az utolsó néhány évben Izraelből. Viszont az elmúlt négy évben, mióta Heindl Péter beiratkozott az OR-ZSÉ-n a kántor szakriányú képzésre, egyre több ilyen ünnepi imát már ő “imádkozott elő”. (Kivéve, amikor Covid miatt elmaradt az istentisztelet és csak online pótolták, úgy-ahogy.)
Heindl kántortanulmányainak első évében még az Izraelben élő, hosszú évekkel ezelőtt Magyarországról elszármazott, a pécsieknek korábban besegítő kántorral felváltva énekelt, aztán a második tanulmányi évtől már át tudta venni át ezt a szerepet – igaz, akkor még “szakképzettség” nélküli kántorként, vagy kántorgyakornokként. De most pénteken, első alkalommal már államvizsgát tett zsidó kántorként előimádkozott a péntek esti “Szombatfogadáson”, s aztán szombaton két istentiszteleten is.
19? Lapot!
