Bár a két választás közti időszakban az egyenlőtlen versenyt az állampártok és az ellenzéki pártok között a Fidesz-többség által hozott magyar jogszabályok legitimálják, kérdés, hogy a konkrét választások során történnek-e csalások vagy sem. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) március 26-i adatai szerint már 64 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok. A levélszavazatokkal kapcsolatban pedig már kijelenthetjük: nincs minden rendben.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Szabad Európa szerint akár halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben, ők a NVI rendszerében tovább élnek, és akár szavazhatnának is a választásokon. Legalábbis ezt mondják azok a politikai szereplők, akik szerint Erdélyben és a Vajdaságban szinte bárki szavazhat a halottak helyett.
A Szabad Európa egy konkrét példát is említ, egy Károly nevű urat, aki gyakorlatilag azért nem tudna szavazni, mert már tizennégy éve halott. Még 2008 nyarán fulladt a Tiszába Szabolcs megyében. Miután megtalálták a holttestét, a családja eltemette egy Tisza-tó-környéki városban. Hozzátartozói szerint tizennégy éve elhunyt rokonukat még most is szavaztatná a kormány. Az NVI nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy szerepelhet Károly tizennégy évvel a halála után is a névjegyzékben.
Ismerősöm meséli, hogy hallotta, a Vajdaságban probléma van a levélszavazatokkal, ismeretlen aktivisták viszik ki, sok esetben ki is töltik a címzett helyett. Felhívta Szabadkán élő édesanyját, hogy legyen óvatos, de elkésett, egy aktivista már ki is töltötte helyette a szavazólapot, nagyon segítőkész volt.
A Vajdaságban valóban nem a postás viszi ki a levélszavazatokat, hanem a Fidesz iránt elkötelezett helyi szervezetek aktivistái. A vajdasági Szabad Magyar Szó írta meg, hogy állampolgári bejelentéssel fordult magyar(országi) polgárok egy csoportja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Csongrád megyével megbízott képviselőjéhez a vajdasági levélszavazatok ügyében, mert álláspontjuk szerint „felmerül a választási csalás gyanúja”. Levelükben több sajtóhírre, így többek között a Szabad Magyar Szóban megjelent írásokra is, a vonatkozó magyarországi jogszabályokra, és magának az EBESZ-nek a négy évvel ezelőtti választások alkalmával készült időközi jelentésére is hivatkoznak. Felmerült annak gyanúja is, hogy vajdasági lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen nem ott lakó, külföldön dolgozó kettős állampolgárok helyett is kitöltik és leadják a szavazatokat. Nem tisztázott az elhunyt személyek még meglévő szavazati aktivitása sem.
Nehezen magyarázható az oka, de nem adhatja le levélben az a szavazatát, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik. Viszont az országgyűlési választáson és országos népszavazásokon külképviseleteken is lehet szavazni, hiszen akik Magyarországon laknak, de külföldön tartózkodnak a szavazás idején, csak így tudnak élni a jogukkal.
Sajnos azonban visszaélésre ad lehetőséget, hogy egy kérelem kitöltésével a szavazó – vagy helyette valaki más – személyazonosítás nélkül is külképviseleti szavazóként regisztrálhat. Ebben az esetben csak a kérelem szerinti külképviseleten személyesen megjelenve tud szavazni az érintett választópolgár – akkor is, ha valaki visszaélésszerűen az ő nevében nyújtotta be a kérelmet.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezet honlapján tanácsokat is nyújt bárkinek, aki visszaélésekkel találkozik a választások folyamán. A TASZ szakértői választásokkal, politikai részvétellel kapcsolatos jogi kérdésekben forródróton érhetők el a jogaikat gyakorolni kívánó polgárok, az újságírók, jelöltek, jelölő szervezetek számára. A forródrót az alábbi telefonszámon, a kampányidőszak alatt minden nap 8-tól 8-ig hívható: +36 30 722 33 56.
Jellemző visszaélési forma az is, hívja fel a figyelmet a TASZ, amikor például idős emberek nevében mozgóurnát igényelnek. Aki a mozgóurnát igénylők névjegyzékében szerepel, nem szavazhat a szavazóhelyiségben. Mivel a karanténban lévők is mozgóurnával szavazhatnak, az idei évben az ilyen visszaélések kevésbé lehetnek szembetűnőek a választási irodáknak. Ezért érdemes a mozgóurna-igénylésről is érdeklődni és kérni az igénylés visszavonását, ha akarata ellenére más kért helyette vagy rokonai helyett mozgóurnát.
Még az előzőeknél is furcsább visszaélés, amikor nemzetiségi szavazóként regisztrálnak valakit, aki egyébként nem vallja magát az adott nemzetiség tagjának – számos ilyen eset volt a legutóbbi országgyűlési választásokon. Erre az ad lehetőséget, hogy a nemzetiséghez tartozás egy egyoldalú nyilatkozaton alapul: semmilyen feltétele nincs annak, hogy a hazánkban honos nemzetiségek egyikéhez tartozónak vallja magát bárki a választások kapcsán.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy űrlapon a személyes adatai megadása után kéri a szavazni óhajtó, hogy egy kiválasztott nemzetiségi lista szavazójaként vegyék nyilvántartásba.
Az adatai ismeretében egy csaló is könnyen megteheti ezt, és így megfoszthatja a pártlistás szavazatától, ugyanis aki a nemzetiségi listát választja, nem szavazhat egyszerre pártlistára is. A szavazás napján ezt már nem lehet módosítani, csakúgy, mint az átjelentkezést vagy külképviseleti szavazást. A megoldás is hasonló: érdeklődni kell a választási irodánál, és kérni a törlést a nemzetiségi névjegyzékből. Erről a helyzetről, és arról, hogy a német nemzetiségi szavazók kire tudnak valójában szavazni, és mit tehetnek, ha nem akarnak egy kvázi pártjelöltre (ez esetben fideszes jelöltre) voksolni, a Szabad Pécs nemrég részletesen írt.
Az Egységben Magyarországért sajtóosztálya néhány hónapja közölte: „Az Orbán-rezsim működési logikájából fakadóan alapból minden központi rendszerrel kapcsolatban fölvetődhet aggály, ahogyan a hekkelés lehetősége is. Az Egységben Magyarországért a civilekkel közösen azon dolgozik, hogy a választási rendszereket ne érjék a hatalom érdekét szolgáló behatások. „Elengedhetetlen, hogy az összes, több mint tízezer szavazókörben legyen legalább kettő-kettő, a választások tisztaságát felügyelő civil delegált. Ehhez a toborzást már hónapokkal ezelőtt megkezdtük, és az eddigi számok alapján bátran számíthatunk arra, hogy a kitűzött cél teljesül” – írták.
Sokakban felmerül egyébként még a kérdés, hogy az informatikai számítógépes rendszer alkalmas-e a szavazatszámok manipulálására, de ennek kicsi az esélye, hiszen a jogi végeredményt a papíralapú feldolgozás adataiból állapítják majd meg, azt pedig valamennyi választókörzetben az ellenzéki és civil delegáltak ellenőrzik. Sőt erre az egységes ellenzék kifejezetten készül is, saját számítógépes rendszerük is lesz, ahová betáplálják a szavazókörökből kapott adatokat, így ha netán eltérés (jelentős eltérés) lenne, az érdekes helyzetet teremt majd.
