Mit hozott a modellváltás a Pécsi Tudományegyetemnek? Hogyan értékelik az új helyzetet és a modellváltás óta eltelt tíz hónapot a pécsi egyetem és a pécsi egyetemi karok vezetői és a dolgozók képviselői? Vannak igazán elégedettek és borúlátóbbak, de az már most biztosnak tűnik, hogy az egyre durvább tanárhiány a pécsi felsőoktatás jelenét is átalakíthatja egyik napról a másikra.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Először az egyetem – közelmúltban másodjára megválasztott – rektorát, Miseta Attilát kérdeztük arról, hogy az ő megítélése szerint mit hozott az intézménynek a modellváltás.
A 62 esztendős rektor elmondta: korábban a legfontosabb döntéseket az oktatásért felelős minisztériummal egyeztették, most az alapítványi egyetem tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriummal tárgyalnak a kardinális kérdésekről. Mivel utóbbi közelebb van, és jobban tisztában van a PTE ügyeivel, mint egy minisztériumi illetékes, könnyebbé, gyorsabbá váltak a döntések, a beruházásokhoz köthető beszerzések pedig zökkenőmentesebbekké váltak.
Finanszírozási szempontból is sokat javult a PTE helyzete, tudtuk meg a rektortól, egyrészt az oktató munkára korábban 18-20 milliárd forintot fordíthatott az egyetem, most ennek az összegnek az 1,8-szorosa áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően jelentős volt az oktatói bérnövekedés valamennyi karon. A mostani finanszírozás az intézmény ingatlanvagyonának, valamint berendezéseinek és műszereinek megújítására is elkülönített egy jelentős összeget. Ugyanakkor Miseta megjegyezte, hogy a felgyorsult infláció a szerződésben szereplő – és korábban előnyösnek tűnő – támogatást némiképp devalválja, a beszállítók folyamatosan emelik áraikat, s hogy erre a tulajdonos miképp talál megoldást, az még a jövő kérdése.
Több kar dékánjával is beszéltünk arról, hogy ők miképp látják a modellváltás óta eltelt tíz hónapot. Volt, aki nem kívánt válaszolni, mondván, még korai lenne az értékelés.
Schepp Zoltán, a Közgazdaságtudományi Kart hét éve irányító dékán szerint az alapítványi modell lényegesen jobb gazdálkodási és fejlődési feltételeket biztosít az egyetem számára, mint a közvetlenül állami finanszírozású működés. Schepp úgy látja, hogy az infláció ellen is védettebb az egyetem, hisz most több éves szerződés szabályozza, hogy az állam milyen oktatási szolgáltatásokat vásárol az intézménytől, s ezért mennyi pénzzel szponzorálja az egyetem alapítványát, és a kontraktusban benne van az is, hogy a támogatás összegét az infláció mértékével korrigálni kell. A régi rendszerben megszoktuk, hogy ha a gazdaságnak nehézségei vannak, akkor szinte elsőként a felsőoktatástól vontak el pénzt, mondta a dékán. Ezt most a szerződés miatt nem teheti meg a központi költségvetés, vagy ha megteszi, akkor perelhető. A közgáz első embere is kiemelte az idei béremelés fontosságát, hisz a kar oktatói könnyen el tudnak helyezkedni a piaci szférában, ezért számukra versenyképes bért kell adni.
A modellváltás kapcsán lehetőséget kaptunk olyan struktúrában működni, amely nyitott az innovációra, a vállalkozó szellemre, vélte Ács Pongrác, az Egészségtudományi Kar vezetője. A dékán hangsúlyozta, hogy az etk-n jelen van a szakképzés, szakdolgozói továbbképzés is, s utóbbiak kapcsán számos bevételt termelő lehetőség nyílik meg, ami a korábbi modellben elképzelhetetlen volt. A karon most dolgozzák ki, hogy milyen új, pénzt fialó képzéseket indítsanak be. A karon folyó egészség- és sporttudományos képzés felértékelődött, mert a pandémia ráirányította a figyelmet az egészséges életmód fontosságára, s ezzel a lehetőséggel az PTE ETK mindenképp élni akar.
A bölcsészkaron viszont kevésbé elégedettek az elmúlt év történéseivel. Heidl György, a PTE BTK első embere így fogalmazott:
– Az idei, megemelt források lehetőséget biztosítanak fejlesztésekre, és örülünk, hogy több évre előre tervezhetünk, és tartalékolhatunk is. Mindamellett az idei év adataiból nem lehet kiindulni, mert az alapítvány által az ágazati irányítóval megkötött szerződésben vállalt indikátorok és hallgatói keretszámok a 2022-2026-os időszakra a PTE BTK esetében nagyon kedvezőtlenek, s ha ez így marad – márpedig többszöri visszajelzésünk és az ígéretek ellenére sem látszik változni a helyzet –, akkor az egyetem egyik legnagyobb, legszínesebb és kiválóságban is kiemelkedő kara számára rendkívül sötét a jövő.
Heidl György nem kívánt ennél többet mondani, ugyanakkor más forrásból megtudtuk, mi a fő gond. A kormány immár burkolt módon elismeri, hogy Magyarországon hamarosan katasztrofálissá válik a tanárhiány, ezért a fiatalokat arra igyekszik ösztönözni, hogy minél többen vegyék célba a pedagógus pályát. Ennek érdekében az állam rendkívül nagy számban vállalja a pedagógusnak készülő hallgatók képzésének finanszírozását. Csakhogy jelentkező egyik egyetemen sincs elég. A pécsi bölcsészkaron – információink szerint – 5-6-szor annyi pedagógus képzését fedezné az állam, mint ahányan jelentkeztek. Eközben a bölcsész alapképzésre hozzávetőleg ötvenszer annyian jelentkeztek, mint ahány fiatal tanítását magára vállalja az állam, emellett a több mint száz szakot meghirdető pécsi btk számos képzést nem tud majd elindítani állami finanszírozással. A karon dolgozó oktatók egyike – nevét nem adva – elmondta, hogy szerinte a felvételi keretszámokkal nem lehet vonzóvá tenni a pedagóguspályát, előbb a tanári fizetéseket kellene végre rendezni. A pedagógusok iskolai jövedelme több, mint tíz éve jóval az átlagbér alatt van, s a kormány továbbra se ígér béremelést (írtuk ezt még tervezett cikkünk eredeti verziójában, pár nappal ezelőtt, ám egy mai, nagyon friss hírt ide kell tennünk: Orbán Viktor a parlamentben, kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10-10-10 százalékos béremelést. Hogy ezen felül mi lesz, azt majd meglátják – a szerk.). A magas keretszámmal el lehet ugyan érni, hogy valamivel több jelentkező legyen a tanárképzésre, vélte a névtelenül nyilatkozó oktató, ám félő, hogy így olyanok jutnak be az egyetemre, akik alkalmatlanok a tanári munkára és hivatásra.
A művészeti karon a modellváltás 50 százalékos béremelést hozott az oktatóknak, tudtuk meg Lengyel Péter dékántól. A karon jelenleg képzőművész-, zenész- és alkalmazottművész-képzés folyik, s a dékán reális esélyt lát arra, hogy pár éven belül akár 7-8 újabb szakkal gazdagodik a kínálat. Már ősszel elindítják a táncművészeti képzés akkreditálási eljárását, és dolgoznak azon, hogy legyen az egyetemen színház- és filmművészeti, valamint animációs formatervező-képzés. Az említett tervek megvalósításának jelentős az anyagi vonzata, ám a modellváltás ehhez megfelelő pénzügyi hátteret biztosít Lengyel Péter szerint.
A karvezetők többségének optimizmusa az alkalmazottak körében kevésbé teljes. Volt, aki arról beszélt, hogy az egyetemtől a finanszírozó elvárja: az eddiginél kevesebb diák morzsolódjon le, ha ez nem történik meg, akkor az állami támogatás csökken. A nevét nem vállaló tanár szerint ez ahhoz vezethet, hogy sokan érdemtelenül kapnak majd diplomát. Az említett oktató állítja: eddig is mindent megtettek azért, hogy akiben szikrányi igyekezetet látnak, azt átsegítsék a tanulmányi nehézségein, ám akiből hiányzik az érdeklődés és a szorgalom, azon képtelenség segíteni.
Az egyetem alkalmazottai közül néhányan arról beszéltek, hogy a modellváltás kapcsán még mindig sok bennük a bizonytalanság. Ezt megerősítette a PTE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Horváth Csaba is: – Sajnos, még mindig nincs meg a kollektív szerződés – kezdte az elnök –, pedig ez már tavaly június óta húzódik. Ezért is építettük ki a jogsegélyszolgálatot, és alkalmazunk egy neves munkaügyi szakjogászt. A béremeléssel az oktatók viszonylag elégedettek, a nem oktatási területen dolgozók kevésbé, és bennük sok a bizonytalanság. Főleg, hogy nem tudják még, mit vár tőlük a készülő teljesítményértékelési rendszer. Egy oktató esetében a teljesítményértékelés viszonylag egzakt mutatók alapján elvégezhető, ám például egy adminisztrációs területen dolgozó esetében ez nehéz feladat.
A modellváltás előtt az ellenzéki oldalon azt jósolták, hogy a Fidesz-kormány által felállított kuratórium a kormány politikáját és ideológiáját viszi majd be az egyetemi oktatásba. Ennek jeleit egyelőre nem látják az általunk faggatott egyetemi tanárok. Schepp Zoltán arra a kérdésre, hogy vajon az ő karán előnyt élvez-e a kormány által hirdetett illiberális gazdaságpolitika a liberálissal szemben, nagyon határozott nemmel válaszolt.
