Az Európai Parlament plenáris ülésén csütörtökön elsöprő többséggel fogadták el az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, valamint a csalás elleni küzdelemről szóló jelentést. Ami egyben egy újabb, a Momentum Európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin nevét viselő jelentés, amit elfogadott az EP. A jelentés arra fókuszál, hogy az Európai Unió minél hatékonyabban tudjon fellépni az uniós források védelme terén.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Sokszor elmondtam már, hogy lehetnek, sőt, vannak is vitáink az Európai Parlamentben, de egy dolog összeköt minket, az a cél, hogy megvédjük az uniós forrásokat. Biztosítanunk kell azt, hogy az uniós adófizetők pénze valóban megérkezzen oda, ahová szánják azokat” – írta a jelentés elfogadása után publikált Facebook-os bejegyzésében Cseh Katalin.
A friss bejegyzésre a Momentum EP-képviselőjétől kapott közlemény hívta fel a figyelmünket. Cseh Katalin a Facbook-posztban megjegyezte, hogy az Európai Parlament mai, plenáris ülésé elsöprő többséggel – 437 igen szavazat, 39 tartózkodás, 94 nem szavazat – fogadták el az újabb, az ő nevét viselő jelentést, ami az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, valamint a csalás elleni küzdelemről szól.
„Végtelenül büszke vagyok arra, hogy az EP-ben ekkora támogatottság van a jelentés mögött, amin a kollégáimmal nagyon sokat dolgoztunk” – írta.
A közlemény is idézi Cseh Katalint, aki azt mondta, hogy az Európai Unióban jelentősen megnövekedtek a közösség, azaz a mi pénzügyi érdekeinket védő szervek feladatai, azonban plusz emberi és anyagi erőforráshoz nem, vagy alig jutottak. „Be kell látnunk, hogy pénzügyi érdekeink megvédésének költségei vannak, és minél többet költünk a csalás elleni küzdelemre, annál hatékonyabban tudjuk megvédeni forrásainkat” – hangsúlyozta.
Cseh szerint jobb, hatékonyabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség, sőt a tagállamok szervei között is, hogy elkerüljük az átfedéseket és maximálisan kiaknázzuk a bennük rejlő lehetőségeket: javítanunk kell az információcserét az uniós intézmények és a tagállamok között.
„Pénzügyi érdekeink védelmében nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a digitalizációra és az adatvezérelt módszerek alkalmazására is. Ebben a jelentésben követeljük, hogy álljon össze egy lista az uniós források végső kedvezményezettjeiről” – közölte..
Cseh úgy véli, hogy nem engedhetjük, hogy az Európai Unión belül – pláne ilyen válságos időszakban, amikor Ukrajnában háború dúl, Európában pedig megélhetési válság tombol – ellenőrizetlen csatornákon folyjanak szét az uniós pénzek, meg kell védenünk az EU pénzügyi érdekeit.
A most elfogadott jelentés szerinte közelebb visz minket egy szigorúbb pénzügyi keretrendszer kialakításához.
EP: példátlan mértékű ellenőrzés kell a helyreállítási pénzek elköltésénél
A képviselők a Covid19 teremtette helyzetben a tagállamok együttműködését kérik az uniós helyreállítási források kárára elkövetett csalások megelőzésére – ez már az Európai Parlament ugyancsak mai – az alábbiakban folytatódó – sajtóközleményében olvasható az elfogadott jelentés kapcsán.
A Parlament csütörtökön 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy teljesítse a Szerződések őreként rá háruló feladatot és foglalkozzon a jogállamiság elveinek megsértőivel, írják.
A Parlament üdvözli, hogy a Bizottság Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a „feltételrendszert kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot”.
Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források eléréséhez szükséges a feltételeket, akkor a Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat, javasolják a képviselők.
A Parlament ragaszkodik hozá, hogy a Bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha az teljes mértékben végrehajtotta az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit, és a lengyel kormány elismeri az uniós jog elsőbbségét.
A képviselők elismernek minden erőfeszítést, amelyet különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok tettek a háború elől menekülők befogadására, de kijelentik: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az Európai Bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését”. A Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell arról, hogy a tagállamok hogyan használják fel az ukrán menekültek ellátására szánt uniós forrásokat, teszik hozzá.
Covid19 és az ehhez kapcsolódó csalások
A Covid19 világjárvány új lehetőségeket teremtett az uniós forrásokat célzó csalók számára azzal, hogy a vészhelyzet ideje alatt egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, az ajánlattételhez gyengébb minőségű dokumentációt is elfogadtak, a költségeket pedig az ajánlattevők gyakran felülbecsülték. A képviselők új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1,8 billió eurós forrása miatt „példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség”.
A képviselőket aggasztja, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid19 járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők kérik ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.
Nyugat-Balkán
A képviselők sajnálattal látják, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás szinte semmilyen hatást nem ért el az alapvető jogok terén. A Bizottságnak egyértelmű jelzéseket kellene küldenie azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése, vélik a képviselők.
A jelentéstevő szerint
Cseh Katalin (Renew Europe, Magyarország) jelentéstevő a szavazás előtti vitában az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az Európai Ügyészség megerősítését kérte: „Ezekkel az intézményekkel beszélgetve az egyik mindig felmerülő elvárásuk az, hogy biztosítsunk több szakembert és több forrást a csalás elleni munkájukhoz. Ez méltányolandó kérés.Van egy történelmi jelentőségű helyreállítási alapunk, a költségvetésünk is sokkal nagyobb lett, de ezzel párhuzamosan nem erősítettük meg a források elköltését ellenőrző struktúrákat. Amikor többet szánunk a csalás elleni fellépésre, az végső soron megtakarítást eredményez.”
A képviselők az európai ügyész mandátumának kiterjesztését is kérik, és javasolják egy uniós „zöld ügyészi” poszt létrehozását, amelytől az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítását és a határokon átnyúló súlyos környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozását remélik.
Háttér
2020-ban 1056 olyan esetet jelentettek, amikor az uniós költségvetés kárára követtek el csalást összesen 374 millió euró értékben. Azonban az Európai Ügyészség becslése szerint a csalás és a korrupció által okozott kár teljes összege 5,4 milliárd euró. Ugyan az esetek száma az elmúlt öt év átlagához képest alacsonyabb, az általa okozott kár értéke megnőtt. A csalás az esetek több mint felében (605 esetben) az európai források végrehajtása, elsősorban a vidékfejlesztési és mezőgazdasági kifizetések kapcsán történt, a második leggyakoribb a vámcsalás (451 jelentett esetben).
