Pécs abban a szerencsés helyzetben van, hogy több nagyon jelentős, kiemelkedő köztéri szobra van, ezek közül nem egy országosan is ismert, vagy éppen Pécs egyik jelképének nevezhető. Ilyen a tavaly elhunyt, Munkácsy-díjas szobrászművész, Pécs díszpolgárának legismertebb köztéri szobra, a tettyei sziklán magasodó feszület, a Corpus, amit ismeretlenek elcsúfítottak. Frissítve!
A cikk a hirdetés után folytatódik
13.45 Lemosták a festéket a Jézus-szoborról
Megérkezett a pécsi önkormányzat válasza. Mint írták, hivatalos bejelentést a tettyei kereszt elcsúfításáról nem kaptak. A Biokom NKft. munkatársai 2 óra alatt eltávolították a graffitit a keresztről, a megtisztított szoborról csatoltan küldtek is egy képet (megjegyzés: lapunk a cikket nagyjából egy-másfél órával azt követően jelentette meg, hogy érdeklődünk a pécsi városházán, hogy tudnak-e az összecsúfított szoborról). Hozzátették: a tettyei keresztet – amely a látogatók elől elzárt területen van – kamera nem látja, így ennek, és a kár mértékének ismeretében a Biokom NKft. feljelentést nem tett, ugyanakkor a Pécsi Közterület Felügyeletet kérték a terület rendszeres ellenőrzésére.
Korábban írtuk
Ismeretlenek piros festékkel csúfították el Pécs egyik jelképét, a Tettyén található, a Havi-hegyi sétány egyik kiugró szikláján a város fölé magasodó, Jézus-korpuszt tartó feszületet. A hatvanas években emelt T-alakú kőkereszt tartórészére péniszt festettek. Nem tudjuk, hogy mikor történt, a minap vették észre és osztották meg pécsi sziklamászók az erről szóló fotót, így ma mi is jártunk a Havi-hegyen, az alábbiakban látható fotót már mi készítettük, de cikkünk vezető fotójának a Jézus-szobornak egy korábbi ábrázolását választottuk.
Megkerestük a pécsi önkormányzatot, hogy megtudjuk, értesültek-e már arról, hogy elcsúfították a keresztet, és jól gondoljuk-e, hogy városi területről és városi kezelésű területről van szó. Azt is megkérdeztük, hogy tesznek-e a történtek miatt feljelentést, s milyen lépések történhetnek a keresztet elcsúfító festés eltávolítására. Amint kapunk választ, frissítjük cikkünket. Az viszont nagyon biztosnak tűnik, hogy nem egy hirtelen jött, viccesnek vagy provokatívnak szánt rajzról van szó, ugyanis a feszületet tartó szikla, és azon túl a Corpus-szobor megközelítése sem egyszerű.
Amint arra a Jelenkorban megjelent, Rétfalvi Sándorra emlékező cikkben is utalnak, az 1970-ben felszentelt bronzszobrot azért rendelte meg az akkori pécsi megyéspüspök, Cserháti József, mert az előző, a 19. század második felében, ugyanezen a sziklán állt keresztet a hatvanas évek közepén fiatalok ledöntötték, és az a mélybe zuhant.
Amint a keresztről a Pécsi Egyházmegye oldalán írták, a Havas Boldogasszony-templomtól nem messze, a Havi-hegyi sétány kiugró szikláján 1845 óta állt egy egyszerű kőkereszt, amelyet Horváth János ügyvéd, későbbi alispán emeltetett felesége kérésére. A keresztet három részeg jómódú fiatal 1964-ben ledöntötte. Helyére Cserháti József megyéspüspök megrendelésére Rétfalvi Sándor szobrász 1969-re elkészítette a T-alakú, Szent Antal kőkereszten élettelenül előrezuhanó bronz korpuszát, amely Pécs panorámájának szimbólumává vált. A sziklaszirten magasodó, nagyhatású, szuggesztív erejű kőfeszület „az emberi, és benne a krisztusi kínszenvedésnek állított döbbenetes erejű emléket.” /Boros 2008. 18.; Romváry 2014. 100–103./ A 4,2 méter magas keresztet, rajta a 2,2 méteres bronzszoborral 1970-ben szentelték fel.
19? Lapot!
