Pécs egyik legszebb helyén található a Pécsi Egyetemi Borbirtok, amely a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóközpontjának ékköve. Az 1949-ben alapított Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökével, Madaras Zoltánnal arról beszélgettünk a június 2-án rendezett sajtóreggelin, hogy miként változott az SZBKI az elmúlt 70 évben.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A sajtóreggeli az új, kibérelhető, rendezvénysátorban zajlott, az intézet elnöke kifejtette, hogy a tudományos munka folyamatos fejlesztése, valamint az innováció mellett elnöki programjának meghatározó része a megszépült Borbirtok méltó bemutatása. A hegyen felállított kereszt, az emblematikus épület, az újraburkolt tér, a sátor és a birtok panorámája mind hozzájárul ahhoz, hogy minden program a megálmodott módon valósuljon meg, legyen az akár esküvő, akár céges rendezvény, de egyre több nyilvános program is lesz a hegyen.
Hány fajta szőlőt termesztenek a birtokon?
Mintegy 1800 szőlőfajtát őrzünk, s mivel a nemesítői munka folyamatos, ez a szám folyton változik. A célunk az, hogy a jövőbe mutató, zöld, újhullámos szőlőfajtákat tudjuk minél szélesebb körben megmutatni, elterjeszteni.
A zenéből többen ismerhetik az újhullám/-os kifejezést, mint ahányan a borral kapcsolatban érthetik azonnal, mit is jelent ez. Fejtse ki, kérem!
Mi a rezisztens szőlőfajtákat értjük ez alatt, hiszen a célunk az, hogy minél kisebb környezeti lábnyommal tudjunk minőségi szőlőt termelni. Ebben élenjárók vagyunk Magyarországon, a pécsi szőlőfajtákkal tizenkét permetezés helyett kettővel is kiemelkedő minőségű terméket lehet előállítani. Ez nem csupán borászati szempontból lényeges, hanem a piac számára is fontos szempont, mert ha tíz permetezési metódust meg tudunk spórolni, akkor az árcsökkenés a fogyasztói oldalon is megjelenik. Az egyre szigorodó növényvédelmi előírások, a képzett szőlő- és pincemunkások számának csökkenése mind, mind az új, korszerűbb, kevesebb beavatkozást és munkát igénylő fajták irányába viszi az ágazatot. Végül ne feledkezzünk el az emberi tényezőről: felelős családapaként számomra sem mindegy, hogy a három gyermekemnek milyen szőlőt viszek haza: olyat, amelyet a szállítás előtt három nappal is vegyszerrel kezeltek valahol a világ másik végén, vagy pedig olyat, amiről tudom, hogy júniusban permetezték utoljára, és két hónappal később is gyönyörű.
A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar boltokban található csemegeszőlő 95 százalékát külföldről szállítják hozzánk. Az import szőlő szép, nagy szemű, nagy mennyiség van belőle, így gyakorlatilag mindenhol ugyanazokat a fajtákat lehet megvásárolni. Az SZBKI által nemesített huszonkét fajta miben más, miben jobb az import szőlőnél?
A piac alapvetően elment a nagy bogyószem irányába, tehát minél nagyobb bogyójú egy szőlő, annál könnyebben eladható. Mindezt mi is tudjuk produkálni.
És akár a gyerekeimből is kiindulhatok: ne nagyon legyen magja a szőlőnek!
Ebben is fel tudjuk venni a versenyt: akár lágy magvú, vagy pedig mag nélküli, nagybogyójú szőlőket is tudunk termeszteni, és különösen fontos, amit már érintettünk is a borszőlőknél: a mi fajtáink itt is rezisztens fajták, kevesebb vegyszeres beavatkozást igényelnek, ráadásul a termelőtől a fogyasztóig való útjuk is rövidebb, gyorsabb és költséghatékonyabb. Ezek azok a tények, amelyek egyértelműen a mi fajtáink felé billenthetik a mérleg nyelvét, és hosszú távon elősegítik a felelős fogyasztói magatartás kialakulását.
Említette, hogy az EU-s előírások folyamatosan szigorodnak, újabb és újabb növényvédő szereket tiltanak be. Ez milyen hatással van a szőlészek-borászok munkájára?
Egyre nagyobb kihívást jelent mindenkinek, hiszen meg kell védeni a szőlőfajtákat az amúgy is agresszív és könnyen fertőző gombákkal és betegségekkel szemben. Az idei év a tavalyihoz hasonlóan számos kihívást tartogat számunkra, bár más szempontból – 2022 aszályos volt, most viszont bőségesen érkezett az eső, amely jelentősen megnehezíti a hatékony növényvédelmet.
A szigorodó EU-s szabályozást, én, mint fogyasztó, abszolút pozitívnak tartom. Önnek, mint az agrárium képviselőjének mi a véleménye?
Egyetértek vele. Felelős apaként úgy gondolom, határt kell szabni a vegyszerek felhasználásának. Ugyanakkor fontos figyelni arra, hogy olyan alternatív megoldásokat mutassunk a gazdálkodóknak, amelyek segítik őket abban, hogy felvegyék a versenyt a harmadik országbeli termelőkkel. Az nem járható út, hogy minden szabályt megszigorítunk, és ezzel egyben tönkre is tesszük a gazdáinkat. Amikor teszem azt, az EU-n kívül nem kell ezeket a szabályokat betartani, és a kereskedőnek lehetősége nyílik olcsóbb beszerzésre, akkor a fogyasztó is olcsóbban jut hozzá a termékhez. Egy minőségi bio vagy biodinamikusan művelt szőlőfajta ára nem képes versenyezni a nagyüzemi, vegyszeres növényvédelmi technológiával előállítottéval.
Térjünk rá az üzleti részre is, mert ha jól értem, arra utalt az előbbiekben, hogy önök sok tekintetben tudnak alternatívát ajánlani a gazdáknak. Vagyis ha pl., mondjuk a régióban valakinek elöregedett a szőlője, akkor akár eljöhet a Borbirtokra, és tudnak olyan fajtákat ajánlani, ami számára megfelelő lesz, és háztáji körülmények között is maximum kétszer kell permetezni?
Ez teljesen valós, és én mindenkit, főleg a hobbi kertészeket buzdítok a rezisztens fajták telepítésére, vagy az átoltására, hiszen sokkal könnyebb a művelésük. Egy érzékeny fajta esetében nem mindegy, hogy ha megjelenik a lisztharmat vagy a peronoszpóra, akkor a beavatkozásra 8-12 óránk maradt, vagy több napunk van arra, hogy elvégezzük a növényvédelmi munkát. Érdemes ellátogatni hozzánk a nyár végén, augusztus 26-án. Egy szombati nap lesz, akkor tartjuk a Csemegeszőlő Szakkiállítást, ahol bárki meg tudja kóstolni ezeket az új fajtákat, beszélhet a termelőkkel, és személyesen tájékozódhat arról, hogy milyen szőlőfajtákat lehet biztonsággal megtermelni!
Az SZBKI-ban termesztett 1800 féle szőlőből hányféle bort készítenek?
Piaci forgalomba helyezett boraink száma tizenöt, viszont évről évre négyszáz különböző kutatási tételt készítünk. Ezek mikrovinifikációs tételek, amiben a borászok különböző tematikáknak megfelelően állítanak be kísérletsorokat.
Láttam itt olyan szüretet, ahol a must mennyisége alig 15 liter volt!
Az már soknak számít, általában 3-tól 15 literig, vagy 50 literig terjedő mennyiségekkel végzünk kísérleteket, kutatásokat, mert egy kutatóintézetnek ez a feladata! A borászokat érintő kérdésekre keressük a válaszokat.
Ez a munka egy borász számára mennyország vagy pokol?
Elkötelezett kollégák foglalkoznak a mikrovinifikációs tételekkel, így azt gondolom, hogy inkább a mennyországhoz közelítünk a témában. Itt precíz és szigorú munka folyik. Kutatóink elhivatottak, magukénak érzik ezt a tevékenységet, sőt, elárulom: egyik kolléganőnk egyenesen a „gyerekeinek” nevezi a kísérleti tételeket. Ez mindent elmond a hozzáállásukról.
Ahogy a sajtótájékoztatón érzékeltem, a mostani nyitással gyakorlatilag egy bor és gasztronómiai kaland kezdődik, némi kulturális kikacsintással – ami persze megint csak üzlet, de azért is kérem (és engedjük, hogy beszéljen erről is), mert mindeközben az egyetemmel kapcsolatban hosszú ideje elvárás, hogy legyenek bevételt hozó-generáló “vállalkozásai”.
Pécs hiányt szenved az új rendezvényhelyszínekben, íme, itt egy exkluzív, máshoz nem hasonlítható helyszín. Családi eseményeknek, de akár céges rendezvényeknek is helyet tudunk adni. Az Egyetemi Borbirtokra könnyű eljutni, a Szent Miklós hegytől a belváros 15 perc, nem kell sokáig utazni hozzánk. Van egy felszentelt keresztünk, így akár egyházi esküvőt is szervezhetnek nálunk. Zárt, intim helyet tudunk biztosítani, ahol a meghívottak zavartalanul ünnepelhetnek.
Az előbbi kérdés végén szereplő gondolatot egy kicsit kinyitva: a (z üzleti)nyitás oka a gazdasági szükségszerűség, vagy inkább az önök belső igénye? Esetleg más van mögötte? A PTE alapítvánnyá válása vonta maga után a törekvést, hogy minden egység termelje ki magának a „napi betevőt”?
Fontos, hogy az egyetem átalakulásával mi is piaci szereplőkké váltunk. Ez pedig nagy lehetőség a Kutatóintézet számára. Legfontosabb feladatunk továbbra is a nemesítés és a génbanki munka, de emellett egy újabb bevételi forrást is hadrendbe tudtunk állítani, ez pedig a gasztronómia és a rendezvényszervezés. Nem ebben szeretnénk az élre törni, ennél sokkal fontosabb, hogy „az ország legdinamikusabban fejlődő és élvonalba tartozó kutatóintézete” címet szeretnénk megőrizni. Viszont nyitni is szeretnénk Pécs városa és a baranyai polgárok felé. Én magam is 38 éven keresztül úgy robogtam el a 6-os úton Szigetvár felé, hogy mindig felnéztem a Szent Miklós hegyre és azt mondtam, de szeretnék egyszer feljutni ahhoz a csodálatos épülethez!
Akkor mostantól bárki megteheti, aki a benzinkútnál felkanyarodik a dűlőútra? Mennyire nyitott a Borbirtok?
Hétköznaponként munkaidőben látogatható. Vezetett túráink nincsenek, viszont előzetes bejelentkezést követően borkóstolókat tartunk, családi rendezvényeknek is biztosítunk helyszínt, volt itt már a ballagás, eljegyzés, lakodalom, csapatépítő tréning, osztálykirándulás… Szeretnénk, hogy minél többen megismerjék a Pécsi Egyetemi Borbirtokot, a pécsi bort.
Apropó, pécsi bor! Bor és pécsiség – összejön? A cirfandlin túl is van élet?
Persze, hogy összejön, az említett pécsi Cirfandli egyedülálló Magyarországon, míg a Zenit, a Zéta és Zeusz fajták Pécsről indultak hódító útjukra. Nagyon sok borászat nemcsak bornak, hanem pezsgőnek is használja a pécsi fajtákat. Kevesen tudják, hogy a Zenit például a Törley termőterületének 70 %-át alkotja! A rezisztens szőlők közül az Andor, a Jázmin, a Pinot Regina, amelyek már elindultak hódító útjukra, mind innen, Pécsről erednek. A nagyközönség felé történő nyitással nem csupán Pécs legszebb szőlőskertjét, hanem ezeket a kevésbé ismert, de nagyon izgalmas, új, pécsi szőlőfajtákat és borainkat is szeretnénk megismertetni látogatóinkkal.
Nyári programok a Borbirtokon
Június 22-én és július 13-án a korábbi évekhez hasonlóan folytatódik a Zenés nyáresték a borbirtokon sorozat. Stubendek Katalin és Götz Attila, a Pécsi Nemzeti Színház színművészei várják a színház- és borbarát közönséget. A Borban az igazság! című zenés összeállításukban operettslágerek és musical részletek csendülnek fel.
Augusztus 10-11 én Borkóstoló és csillagmozi – az év leghíresebb meteorraja, a Perseidák „előadásában” lehet gyönyörködni a pécsi közvilágítástól távolabb eső Borbirtokon egy pohár finom borral a szabad ég alatt. Az esti borkóstolón lehetőség nyílik a borválasztásra, az égi színjátékban pedig akár a szőlősorok mellett, akár az emlékkereszt lábánál lehet gyönyörködni.
Augusztus 25-én avatják fel a csemegeszőlő mintakertet, amelyben 1200 tőkét telepítettek perspektivikus, új csemegeszőlő fajtákból.
Augusztus 26-án rendezik meg a II. Országos Csemegeszőlő Kiállítást és Versenyt a hegyoldalon. A résztvevők többszáz különleges csemegeszőlőt ismerhetnek és kóstolhatnak meg, valamint megválasztják a legszebb és a legnagyobb fürtöt, a legnagyobb szemű, és természetesen a legfinomabb szőlőt szakmai zsűri véleménye és a közönség szavazatai alapján.
A Pécsi Egyetemi Borbirtok nyári programjairól részletesebben www.pte.szbki.hu honlapon, valamint a https://www.facebook.com/pteszbki közösségi oldalon tájékozódhatnak.
