A lebontott pécsi Fema áruház többségi tulajdonosa kártérítést kell fizessen az épületben egykor kisboltokat birtokló vállalkozóknak. A Pécsi Járásbíróságon folyó kártérítési per kapcsán a baranyai megyeszékhely egyik ikonikus épületére is emlékezünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Fema 1991 májusában nyitotta meg kapuit. A Pécs déli határán emelt, német tulajdonban lévő, 6800 négyzetméteres áruház azonnal rendkívül népszerűvé vált, híre több megyéből idevonzotta a vásárlókat. Ez volt Magyarország első autós bevásárlóközpontja, s már ennek a titulusnak is komoly reklámértéke volt. Amiképp az épület hivalkodásmentes, a tájba és a városrészbe elegánsan illeszkedő, attraktív megjelenésének. A ház terveit a magyar organikus építészet egyik meghatározó alakja, a körünkből 2020-ban eltávozott, Ybl-díjas Kistelegdi István álmodta meg. A sikerhez – persze – az is kellett, hogy a Fema árukínálata a rendszerváltás idején forradalmian színesnek és igényesnek számított.
Szárnyalás, majd zuhanás
Szárnyalt is az áruház, főleg miután kitört a délszláv háború, és a súlyos ellátási gondokkal küszködő Horvátországból naponta ezrek rohamozták meg. A Fema passzázsán kialakítottak 24 kisebb üzletet, ezeket főképp helyi vállalkozók vették meg és üzemeltették, s a horvát bevásárlóturizmus nekik is komoly bevételt hozott. Aztán, hogy a kilencvenes évek második felében jugoszláv utódállamok békét kötöttek egymással, a horvát vevők elmaradtak. Ezzel párhuzamosan Pécsett sorra hiper- és szupermarketeket építettek a multinacionális kereskedelmi láncok, s velük a Femában üzemelő áruház nem bírta a versenyt. Az épületet eladta eredeti tulajdonosa, s a kisebb üzletek bérlői is többször változtak, és azokban egyre inkább szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások költöztek.
Tűz
Az áruház forgalma a tulajdonosváltozás után sem javult, s emiatt 2011 végén bezárt a szupermarket. A kisboltok többsége tovább üzemelt, csakhogy 2013 júliusában – tisztázatlan okokból – tűz pusztított az épületben. Bár a házat megmentették a tűzoltók, a többségi tulajdonos, a német Gadeke és Inholte cég láthatóan nem kívánta felújítani a Femát.
A kisboltokat a tűz kevésbé nem rongálta meg, mint az áruházat, sőt voltak sértetlen üzletek is, így ezek tulajdonosai üzemeltetni akarták saját ingatlanjukat. Erről tárgyalást kezdeményeztek a hamburgi többségi gazdával, ám utóbbi elzárkózott. Pedig a boltok passzázsa leválasztható lett volna a Fema főépületéről, s kaphatott volna önálló közműrendszert.
Közvetlenül a tűzeset után, 2013 júliusában – arra hivatkozva, hogy egy szakértő megállapította: az épület életveszélyes – a német tulajdonos hozzáfogott a Fema lebontásához. A német többségi tulajdonosé volt az épület 92 százaléka, furcsa mód azonban nem a saját részén fogott hozzá a bontáshoz, hanem a sérülésmentes kisboltok passzázsán. A boltok gazdái ez ellen tiltakoztak, ám csak átmenetileg értek el eredményt, és 2016-ban tehetetlenül kellett végignézniük, hogy a bontóbrigádok letarolják üzleteiket.
A per
Kilenc üzlet gazdája nem nyugodott bele a fájó vagyonvesztésbe, és ők 2016 végén kártérítési pert indítottak a német többségi tulajdonos ellen. Úgy vélték, hogy a hamburgi cég nem a ház felújítását vagy legalább megőrzését tűzte ki célul, hanem a lebontását, hogy aztán a Fema telkét eladják. Utóbbinak nincs akadálya, mivel a 2,77 hektáros telek teljesen a német tulajdonosé. Így az értékesítést a kisboltok gazdái nem gátolhatják meg, és ebből adódik, hogy az ingataneladásból befolyó pénzből sem kapnak egy fillért sem. (Megkérdeztünk két ingatlanszakértőt, s ők a telek mai piaci értékét 600-900 millió forintra becsülték.)
Közbenső ítélet
A bolttulajdonosok által indított per immár hét éve folyik. Bár az eljárás még elhúzódhat, a közelmúltban született egy jogerős közbenső ítélet, ami kimondta, hogy a kártérítési igény megalapozott, tájékoztatta a hírportálunkat a felperesek ügyvédje, dr. Barabás Zoltán. A bíróság elfogadta azt a felperesi érvelést, hogy a főtulajdonost felelősség terheli az épület állapotának romlásáért, mivel az ő dolga lett volna az ingatlan őrzése, ám erről nem gondoskodott. Azt is megállapította a bíróság, tudtuk meg Barabás Zoltántól, hogy a bontás nem volt jogszerű, a szakértő ugyanis hibázott, amikor az épületet életveszélyesnek minősítette. Az egyébként nem kétséges, hogy a német cég mindenképp bontani akart, hisz már a tűzvész előtt, 2011-ben elkezdték leszedni a kupola fémlemezeit, majd szakemberekkel leszerelték és elszállították a Fema mozgólépcsőjét, fotocellás kapuit és kazánját.
Közműtartozás
A történethez tartozik, hogy a Fema a bontás előtt felhalmozott 14 millió forint közműtartozást, ezért az épületet kizárták az áramszolgáltatásból. Mivel a ház 92 százaléka a hamburgi cégé volt, így ennek az adósságnak nagyjából ekkora része az ő tartozásának számított. A boltok gazdái a rájuk eső adósságot szívesen kifizették volna (hisz az ő tartozásuk pár tízezer forintnál nem volt több), ám a főtulajdonossal nem tudtak erről tárgyalni, amiképp arról sem, hogy a passzázs leváljon az egész épületről, s így önállóan szerződjön a közműcégekkel. Mindez szintén arról vall, hogy a főtulajdonos elszánta magát a Fema lebontására, nem érdekelte, hogy a tulajdonostársak mit akarnak.
Miről is kell dönteni?
A perben arról kell a bíróságnak döntenie a későbbiekben, hogy mennyi pénz jár az üzletüket elvesztő vállalkozóknak. Nagy kérdés, hogy ebben az esetben melyik év ingatlanárai alapján kell erről határozni. Ha a főtulajdonos nem bontattja le a Femát, akkor ma komoly érték lenne a passzázson sorakozó üzletek négyzetmétere, ha azonban a bontás évének árszínvonalát vesszük alapul, akkor az érték harmada ennek.
Beszéltünk az egyik felperessel, Szőke Józseffel, akinek két üzlete is volt a Fema passzázsán. Az egyikben a bontás előtt pályázatíró vállalkozást működtetett, a másikat akkor épp bérbe adta egy fotósnak. A két üzlet összes területe 55 négyzetméter volt. A gabonakereskedéssel foglalkozó, pécsi vállalkozó így fogalmazott:
– Legfeljebb néhány millióra számítok a per végén, ami a veszteségeimhez képest csekély pénz. De nem is annyira a pénzért pereltem, hanem az igazságért, mert bántotta a jogérzetemet az, amit a német tulajdonos csinált. Úgy vélem, lekezelt minket, szóba se állt velünk, nem keresett velünk megegyezést, és az eljárást is a végtelenségig elhúzta.
Egyébként Szőke József sokáig bízott abban, hogy a Fema megmarad, s amikor már nem volt áram az épületben, ő beszerelt egy aggregátort, és annak energiájával üzemeltette két üzletét. De hiába reménykedett, az áruházat eltakarították. S ezzel nemcsak ő és társai veszítették el az üzletüket, hanem Pécs is elvesztette egyik ikonikus épületét.
