Olvasni jó! Régen jutott rá időm – mondta egy ismerősöm, amikor szóba jött az irodalom, azt mondta, hogy „régen együltő helyemben faltam be a könyveket.” Cinikusan kérdezhetnénk tőle, ma mi akadályozza meg, hogy ezt tegye, vagy mit tudom én, faljon tizenkét ültő helyében be egy kötetet. Nos, amíg valaki szégyenkezve azt mondja, hogy jó, ha évi pár kötetet elolvas, akkor valaki mellett meg én szégyellem magam az évi huszon-harminc kötettel. Karácsonyra, ajándékba, akár magunknak, akár másnak is vehetjük. Hadd tegyem hozzá, az ebook is book!
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nádas Péter: Rémtörténetek c. regénye ugyan még 2022-ben jelent meg, de mégis a hatása, a hosszúra nyúló árnyéka az idei évet is sokáig meghatározta. Újra és újra meglepődhetünk, mennyire erőszakos, sötét történetet mesélt Nádas, mennyire zsigeri-alpári káromkodások közepette, s hogy ez így még szórakoztató is?! Nádas már a Biblia c. első kötete előtt elkezdett jegyzetelni, még a hetvenes években, ezeket a jegyzeteket egyszer már odaadta a berlini levéltárnak, aztán vissza kellett kérnie, hogy a könyvön dolgozni tudjon. Hogy mi lett belőle? Egy mocskos szájú thriller a Dunakanyarban? Egy nem nádasi, könnyed Nádas regény?
Milbacher Róbertet alapvetően irodalomtörténészként ismerhettük meg, amíg regényeket nem kezdett írni, legújabb könyvében nagyanyjának élettörténetéből dolgozott. A Keserű víz leginkább az emlékezésről szól, azt is lehet többféle módon, a regény két cselekményszála eltérő irányokat mutat meg. El lehet mesélni egy életet visszafelé is, a haláltól indulva a gyermekkorig. A másik szál egy 19. században alapított telepesfalu Szlavóniában, Szlánavoda. A Keserű víz-ben megfér család- és történelmi regény hagyománya, Milbacher Róbert nehéz sorsról ír, a háborúkról, a forradalmakról és a következményeikről természetesen, és arról, hogy a magyar-sváb család életében a kitelepítés súlya mit is jelent, de a történelmen túl érzelmekről is szól ez a regény méghozzá nagyon szépen, gazdagon kifejtve, közben azt a kétséget is megosztotta a szerző, hogy meg lehet-e írni egyáltalán egy életet, hát még a múltat…
Ha már az emlékezés és múlt így szóba került, akkor ide illik még egy 2022-ben megjelent könyv, egy nagyon nagy regény. Aki még nem olvasta Visky András: Kitelepítés című művét, amely Romániában játszódik, a Duna-deltával határos térségben, az tegye meg. A hétgyerekes lelkész huszonkét év börtönbüntetését tölti a családjával együtt, a legkisebb gyerek a mesélő… Sokat díjazott, fontos regény ez is.
Vida Gábor Senkiháza – Erdélyi lektűr című regénye alulnézetből mutatja meg a történelmet. A kisember szemszöge éppoly beszédes lehet, mint akár egy hadvezéré. Ez a könyv Erdélyben játszódik, 1936-1946 között, a magyarlakta terület, hol román, hol magyar, hol orosz majd újra román fennhatóság alá kerül. Vida könyve élővé tette a történelmet. Egyszerre szólal meg groteszk hangon az író, közben a történet minimum szomorú, aztán mégiscsak elnevetni kényszerül az olvasó, mert valahol az írói szándék humoros is. A lassan hömpölygő szöveg néha felgyorsul, majd újra lassan folyik, de így is, úgy is letehetetlen.
Szilasi László könyvébe még csak belekóstolni volt időm. A Saját élet c. regény elképesztő villanásokból, töredékekből tár elénk valamit abból a nagy képből, amit Kádár-kornak neveznek. „Szépen-lassan kiírtam magam az életemből, de ez is volt a célom”. – nyilatkozta a szerző.
Kiss Judit Ágnes új regénye az „Egy nőalak szürke kontúrja” egy gyereket ért szexuális erőszakot tematizál, lecsupaszított nyelven, amennyire lehet egyszerűen elmondva. Távol áll ettől a prózától a romantizálás legkisebb lehetősége is: újabb és újabb oldalát mutatja meg a lelki, fizikai, szexuális abúzus elkövetőinek agyműködéséről és ennek a következményéről, az áldozat továbbélésének lehetőségéről, és arról, miként és meddig hat az erőszak. De arról sem hallgat a könyv, hogy akik az ilyen ügyekről, hogy úgy mondjam, tudnak, azok milyen magyarázatokat kerekítenek maguknak, és nemcsak elnézően viselkednek, hanem maguk is lassacskán, mintegy cinkossá lesznek. A könyv nagy értéke, hogy tesz az áldozathibáztatás ellen, mert az erőszak felelőse az erőszakoló.
Jónás Tamás több éve visszahúzódóbb, rejtőzködőbb módon él, mint korábban, kerüli az irodalmi nyilvánosságot, mégis egy vallomásos jellegű, önéletrajzi elemeket tartalmazó, nagy erejű könyvet jelentett meg, a Kívülállót.
„Kívülállónak lenni nem választás kérdése. A kívülállás bélyeg. És lehetőség. Mindig másik, mindig új perspektíva. Kényszeres távolságtartás. Az intimitás kétségbeesett keresése. Érzéki, gátlástalan erotikus kaland, miközben fegyelmezett szellemi feladat. Megzabolázhatatlan szabadság, gyilkos függés. A valóság mélye, széle, párlata.”
Különös alak Kepes András, aki azon túl, hogy idén töltötte be hetvenötödik életévét, egyre inkább belerázódik második életébe, a tévés múltját a harminc alattiak már alig-alig ismerik, számukra már csak íróként létezik. A Két macska voltam c. regénye pszichoanalitikus írás, Kepes szerint az emberi lélekben kétféle személyiség mozog, vitázik, s küzd egymással. Szerethető, lassan beszippantós regény, különösen azoknak érdekes, akik követték Kepes pályáját. Podkasztunkban, a Helyreigazításban többek között arról beszélgettünk, hogy, s miként lesz valaki televíziós személyiségből íróvá. Kepes Andrással nemrég, pécsi könyvbemutatója apropóján beszélgettünk a Helyreigazításban.
Meg kell említeni a Budapest Nagyregényt is, 23 író írt 23 kerületről, ezzel sem végeztem még, a szöveg heterogén (mondjuk ez várható volt, aki homogénebbre vágyna, olvassa Joyce Ulysess-ét), de nagyszerű részletekkel, felcsillanásokkal.
Jászberényi Sándor új könyve is az elolvasandók közé került: Mindenki másképp gyászol. De volt idén is Varró Dani, Nyáry Krisztián, akadt új Tarantino, képes bővítmény a Harry Potterhez… Ki tudja mennyi jó könyv vár arra a polcokon hogy olvasóra leljen!
Ráadás:
Parti Nagy Lajos idén töltötte be a hetvenedik életévét, az erre az alkalomra megjelent összegyűjtött verseit (1970–2023) tartalmazó kötete mintegy 750 oldalas, „Hadd legyek hűs” címen találhatják meg a könyvesboltotokban. A szerzővel készült interjúnkban a kötet is, a pécsi évek, mesterek is szóba kerültek.
