Ötvenöt évvel ezelőtt, 1969-ben kezdték el építeni Pécs magasházát, avagy másképpen mondva, az első olyan pécsi társasházat, amelyet magasháznak neveztek el. Az Uránvárosban álló 17 emeletes ugyanolyan, vagy legalábbis majdnem olyan ikonikus épület Pécsett, mint amilyen volt gyakorlatilag országosan a később átadott és már más technológiával felépített, de immáron több mint 7 éve lebontott 25 emeletes.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Függőleges falu – így is nevezték, és emlegették Pécsett azt a házat, a 25 emeletes pécsi Magasházat, amely ikonikus és legendás volt onnantól kezdve, amikor felépült, akkor is az maradt, amikor egycsapásra kiürítették, majd még inkább az lett, amikor már üresen állt, majd egyre rosszabb állapotba került szellemházzá vált. És ez a minősítés, vagy jelző nemcsak az Egyetemvárosban, az egykori Jugoszláviából “importált” IMS-technológiával felépült Magasháznak jár ki, hanem kisebbik testvérének, ha úgy tetszik, elődjének, a kúszózsalus technológiával felépített uránvárosi 17 emeletesnek is, hiszen ha minden lakásában hárman élnének, akkor több, mint 300 főnek adna otthont, ami – különösen az aprófalvas településszerkezetű Baranyában – egy kisebb falu lakosságának megfelelő lélekszám.
Az már más kérdés, hogy ahogyan mindenütt másutt is, a pécsi 17 emeletesben is más már a lakóközösség, nem annyira homogén, mint amennyire volt az 1971-es beköltözéskor (megj. az átadás hivatalos dátumaként 1973-at szoktak említeni, akkorra már biztosan “teltház” volt a 17 emeletesben, de folyamatosan költöztek be és már az építés megkezdésének az évében, 1969-ben elérték a 17-ik szintet a munkások). Akkor ugyanis gyakorlatilag uránbányászok, illetve az uránbányában dolgozó bányászok és más munkakörben dolgozók, köztük mérnökök és családjaik költözhettek be a vadonatúj, és a kor hasonló – csak persze jóval alacsonyabb – panelházaihoz, és más akkori vagy korábbi társasházakhoz képest kifejezetten modern épületbe. A 17 emeletest Fodor László és Tillai Ernő tervei alapján építették fel, az Uránvárosért felelős tervező, Dénesi Ödön Ybl-díjas építész-tervezőmérnök irányításával.
Ami természetesen a legmagasabb lakóépület volt Pécsett akkor, és csak azért volt aztán a második legmagasabb, mert Pécs volt az a város, ahol egy magasház vagy toronyház nem volt elegendő, építettek egy még magasabbat, a 25 emeletest, amelynek keserédessé vagy szomorúvá lett históriája nagyjából mindenki számára ismert.
A 17 emeletes azonban, akármennyire is ismerik a pécsiek és tudják azonnal, hogy hol van, ezen túl a legtöbben vajmi keveset tudnak róla, legfeljebb hasonló cikkekben, vagy épp a Pécs Lexikonban olvashattak róla korábban. Azt azért sokan tudták, tudják, hogy amiképpen az egykori, 2016 végére lebontott 25 emeletesben is, úgy a 17 emeletesben is sikk volt lakni, éppen ezért a legnehezebben elérhető és átlagosan legdrágább uránvárosi lakásoknak adott otthont.
Vajda Kornél is csak azért tudott lakást szerezni a 2000-es, vagy másképpen 00-ás évek második felében a házban, mert egy barátja ott élt, és neki adta el, amikor ő a 17 emeletesből családi házra váltott. Az építészmérnök végzettségű Vajda Kornéllal (44) azért beszéltünk, a 17 emeletesről kérdezve őt, mert évek óta ő a legmagasabb pécsi lakóháznak a gondnoka. A 17 emeletes közös képviseletét egyébként a pécsi Ércbányász Lakásszövetkezet látja el. Vajda Kornél azt mondta, ő is, és mások is többek közt a különleges státusza és elhelyezkedése miatt szeretnek és szerettek a 17 emeletesben lakni, a felsőbb emeleteken a lenyűgöző kilátás miatt is például, hiszen nemcsak ilyen magas épület nincs a közelükben, de tízemeletes sincs.
Viszonylag ismert tény a 17 emeletesről, ezt több korábbi újságcikk is megemlíti, és Vajda Kornél is megerősítette, hogy a 17 emeletes eredetileg nem 17 emeletesnek és nem is lakóháznak, hanem egy valamivel kisebb, 12-13 szintesre tervezett hotelnek épült volna eredetileg. Az akkori városvezetés azonban időközben módosított az elképzelésen, és az egyre nagyobbra növő uránbánya miatt szükségesebbnek látta egy magas lakóház felépítését a bányában dolgozók és családjaik részére – és végül a lakásokat tényleg nekik utalták ki.
Megmaradtak azonban a vegyes alapanyagból, vasbetonból (az épület váza, teherhordó szerkezete) és téglából (kitöltő/válaszfalak), kúszózsalus technológiával felépült házban olyan megoldások, amelyek ebből az alaphelyzetből, azaz abból származhatnak, hogy eredetileg hotelt akartak építeni. Ilyen, hogy a szobák nem egybenyílnak, hanem minden szoba külön nyílik, és hogy minden lakáshoz tartozik legalább egy, nem is kis erkély, ahogyan szintenként három tároló is az ott élők rendelkezésére áll.
Vajda Kornéltól tudjuk azt is, hogy minden egyes szinten hat lakás van (így jön ki a 102 lakás), és minden egyes szint ugyanolyan elosztású, van két nagyobb, 63 négyzetméteres háromszobás lakás, egy garzon és három 52 négyzetméteres kétszobás lakás. A konyhák azonban viszonylag kicsik, aminek megintcsak az eredeti tervekhez lehet köze. A legalsó, üzleteknek helyet adó szinten étterem lett volna. Az is a szállodatervnek köszönhető, hogy a házban két lift is van, egy nagyjából az átlagos tízemeletesekének megfelelő méretű felvonó, és egy nagyobb teherlift. Ami persze egyfelől könnyedséget jelent a házban lakók számára, hiszen bármelyik lifttel célba érnek a lakók, bármelyik emeleten és lakásban is lakjanak, és persze nem 40 vagy 42, hanem 102 lakáshoz kell el- és feljutniuk nap, mint nap az itt élőknek, de másrészt meg jelentős pluszköltséget is termel, márpedig a háznak az egyéb bevételei idővel apadtak, miközben – vélhetően a korábbi panelprogram pályázati sajátosságai miatt – a 17 emeletesben nem volt egységes, pályázati forrással segített nyílászáró- és ablakcsere, valamint külső szigetelés, így biztosnak tűnik, hogy csakis extra helyi önkormányzati vagy parlamenti képviselői segítség kellhet az épület e téren történő modernizálásához. Az épület viszont – ellentétben fiatalabb és magasabb egykori társával – kifejezetten jó statikai állapotban van ma is.
A cím szerint az Ybl Miklós utca 9. szám alatt álló 17 emeletest nemcsak magasháznak, esetleg toronyháznak lehetne hívni, de orkán- vagy ciklonháznak is. Az itt élők észrevették és rendszeresen tapasztalják is, hogy az egyik legszelesebb pontja lehet a városnak, extrém szélterhelést kap és bír ki a legmagasabb pécsi lakóház. Ha a városban erős szél és vihar van, akkor náluk szinte biztosan olyan, mintha egy csendesebb tornádó haladt volna át rajtuk.
A mintegy 800 főnek épített, 246 lakásos, egykori pécsi 25 emeletes Magasház 84 méteres volt, a 17 emeletesről nem tudunk ilyen pontos magassági adatot adni, csak a lakások 256 centiméteres belmagasságából következtetett számot mondani, s azt írni, hogy legalább 50, akár 55 méter, vagy valamivel magasabb is lehet a 17 emeletes legmagasabb pontja. Érdekesség, hogy az ugyancsak 1973-ban átadott pécsi Tv-torony, ami a legmagasabb (és legmagasabban is lévő) pécsi épület, 197 méter magas, míg a pécsi Székesegyház tornyai 60 méterre “érnek fel”.
19? Lapot!
