Nem azért esett a búza és a kukorica ára 2023-ban, mert az ukrán gabona vámmentesen bejöhetett az uniós piacra, állította a Szabad Pécsnek egy baranyai kereskedő, aki Ukrajnában vásárol immár három éve mezőgazdasági terményeket. A vállalkozót elkísértük üzleti útján Kárpátaljára, s ő összegezte, milyen sok tényező befolyásolta a búza ármozgását, és beszélt arról, hogy a kormány egy 2022-es (s azóta visszavont) rendeletével miképp okozott kárt a hazai gabonatermelőknek. Ungár Tamás riportja.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Elkísértük Ungvárra azt az 57 esztendős baranyai vállalkozót, akinek Budapesten bejegyzett, évente 2 milliárd forint árbevételt elérő, nyereségesen gazdálkodó cége egyre nagyobb tételben vásárol gabonát és olajos magvakat Ukrajnában. Autóval az út Ungvárig hét óra, így volt idő átbeszélni, hogy – névtelenséget kérő ismerősöm – miért Ukrajnában vásárol agrártermékeket, és arról, hogy a magyar gazdáknak mire kell felkészülniük, ha állni akarják a versenyt keleti szomszédunk termelőivel.
Ismert, hogy az unió államaiba a közösségen kívüli országok árui vámmal terhelten juthatnak be. Az ukrajnai termékeket viszont ideiglenesen (egyelőre 2024 júniusáig) nem sújtja ez a vám, mivel az unió ezzel is támogatni akarja az Oroszország által megtámadott keleti szomszédunk harcát és gazdaságát. Ukrajna a Föld legnagyobb napraforgó-termelője, míg burgonyából harmadik, kukoricából és káposztából ötödik, árpából, rozsból, cukorrépából hetedik, búzából pedig nyolcadik a világranglistán. Hazánk, valamint Bulgária, Lengyelország és Szlovákia – ugyan különböző mértékben, de – ellenzi az említett vámmentességet, a négy állam agráriuma ugyanis nehezen éli meg, hogy az ukrán búzából immár tízszer, kukoricából hetvenszer annyi termék érkezik az unióba, mint 2021-ben. Hazánk termelői úgy vélik, hogy az unióba ömlő ukrán gabona Európában túlkínálatot és piaci zavart okoz, s ezzel magyarázzák, hogy 2022 ősze és 2023 nyara között a búza tonnánkénti felvásárlási ára 130 ezer forintról 60 ezerre csökkent.
A baranyai kereskedő viszont biztos abban, hogy nem lehet az ukrán agrártermékek unióbeli megjelenésével magyarázni a gabona drasztikus áresését. Ő a következőket hangsúlyozza:
– Kezdjük ott, hogy a búza 2022-es tonnánkénti 130 ezer forintos világpiaci ára irreálisan magas volt. Nálunk a gazdák – a földminőségtől és az időjárástól függően – megtermelnek 6-9 tonna búzát hektáronként. Ezért 22-ben az egy hektáron learatott mag értéke 800 ezer és 1,1 millió forint között mozgott, miközben egy hektár művelési költsége 300-400 ezer forint volt. Vagyis, ha egy gazda 200 hektáron búzát termelt, akkor a haszna elérte a 80-120 millió forintot. Az említett magas árnak több oka is volt. Az első, hogy Kína 2019-2020-ban felvásárolt 30 millió tonna búzát. Ennek az okát nem ismerjük, talán már számítottak a világjárványra. Jött is a járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború, s a biztonságos ellátás érdekében minden ország elkezdett készletezni. Emiatt viszont hiány lett búzából, s ennek hatására a termelők annyit kértek érte, amennyit akartak. Ezt követően a kormányok és a multik igyekeztek lenyomni az árakat, hogy ezzel is megfékezzék az inflációt. Céljuk elérését segítette, hogy volt elég termés, a járvány elmúlt, s a háború nem terjedt ki más országokra. Ettől már 2022-végén esett a búza világpiaci ára. Sokan ezt összehozzák azzal, hogy az ukrán búza épp ekkor jelent meg az unióban, ám nem ez az áresés fő oka, hisz az ukrán búza mindig ott volt a világpiacon. Csak nem az unióban, hanem Európán kívül. Ettől még jelen volt, és mindig is befolyásolta a világpiaci árat. A búza árának esésében az játszott inkább szerepet, hogy 2023-ban kiderült, lesz bőven termés, nem kell aggódni az ellátásért. Ráadásul kevesebb búza fogyott, ugyanis a pandémia és a felgyorsult infláció takarékosságra ösztönözte az embereket. Az, hogy kevesebb élelmiszert dobunk a szemétbe egy nagyon jó irány, ám emiatt lisztből, pékáruból és húsból is kevesebbet vásároltunk. Mindennek az lett a következménye, hogy míg korábban aratáskor 2-3 hétre elegendő búza volt a tárolókban, a 2023-as betakarításkor 10-12 hétre volt elegendő a készlet – magyarázta a kereskedő.
Génmódosított és káros, azért olcsóbb?
Tegyük hozzá, hogy a magyar gazdák, és az ő érdekeiket képviselő szervezetek gyakran beszélnek arról, hogy Ukrajnában a gazdák az unióban már betiltott, a termésre és a környezetre káros vegyszereket használnak, emellett náluk a kukorica esetében nem tiltott a vetőmagok génmódosítása. Ettől olcsóbbak az ottani agrártermékek, ami nagy versenyelőnyt jelent az ukrán gazdáknak. Ezeket az érveket is felvetettem a baranyai vállalkozónak, aki viszont így reagált:
– Eddig 7800 tonna ukrajnai búzát és kukoricát vizsgáltunk meg, és vizsgáltak meg az üzleti partnereink, de nincs annak jele, hogy az ukrajnai termékek az egészségre veszélyesebbek lennének, mint az unióban termeltek. Az ottani termelők valóban vetnek néha génmódosított kukoricát, ám azt megetetik a saját jószágaikkal. Az ukrán gabonatermelők versenyelőnye nem az olcsóbb és veszélyesebb szerhasználatból ered, hanem abból, hogy humuszban gazdag csernozjom földön termelnek, s őket eddig kevésbé sújtotta a globális felmelegedés. Ráadásul Ukrajnában a szántótáblák nagysága többszöröse a magyar táblaméreteknek, s emiatt ott gazdaságosabb a föld megművelése.
A kereskedő azt is megjegyezte, hogy bár Magyarország tiltja a génmódosított növénytermelést, a hazai állattartók kénytelenek GMO-s szójából készült takarmányt adni jószágaiknak. Hisz hazánk nem termel elegendő szóját, amit viszont importálunk – főképp Amerikából –, az génmódosított. Ha nem génmódosított szóját vennénk, akkor az megdrágítaná és versenyképtelenné tenné a magyar hústermékeket.
A vállalkozó szerint a hazai agrártermelők piaci helyzetén sokat rontott az, hogy a kormány 2022 márciusától 2023 januárjáig kiviteli engedélyhez kötötte a gabona, a kukorica és a napraforgó exportját. Bár ez a lépés – az aszály és az orosz-ukrán háború miatt – előrelátónak tűnt, hisz így a kormány szavatolni tudta a hazai ellátás biztonságát, ám az engedélyhez kötés összességében kárt okozott a gazdáknak és az országnak is.
Sokan álltak át magyarról ukrán gabonára az adminisztrációs bonyodalmak miatt
– Az engedélyről a jogszabály értelmében 30 nap elteltével kellett dönteni – mondta a gabonakereskedő. – A tűzhöz közelálló cégek kérelméről persze már egy hét után döntöttek, mi viszint a saját kérelmünkről csak a 30-ik nap délutánján kaptuk meg a papírt. Ez teljesen elbizonytalanította a munkánkat. Ráadásul a vásárlóink gyakran pár nap alatt szerettek volna áruhoz jutni, nekünk viszont azt kellett mondanunk, hogy 35-40 nap múlva szállíthatunk, de azt is csak akkor, ha megkapjuk az engedélyt. Ezt sok vásárlónk nem tudta elfogadni, ezért kénytelenek voltunk egyre több ukrán búzát vásárolni, hisz enélkül nem tudtuk volna teljesíteni a megrendeléseink jelentős részét. Vagyis nem az alacsonyabb ár miatt vettünk ukrán gabonát (hisz a magyar áru ugyanannyiba került, mint az ukrán), hanem a kiviteli engedélyezés hosszadalmassága és kétesélyessége miatt. És mire megszűnt ez a jogszabály, a mi cégünk szinte teljesen átállt az ukrán gabonára. Sok, addig magyar gabonát forgalmazó hazai és külföldi cég hozzánk hasonlóan a kiviteli engedélyezés miatt váltott az ukrán árura. Nekünk egyébként egyszerűbb lenne magyar gabonát venni, ám Magyarországon sosem lehet tudni, hogy milyen korlátozást jelent be az agrártárca, ezért egyelőre maradunk az ukrán gabonánál, mert így biztosabban tudjuk teljesíteni a megrendeléseinket – hangsúlyozta.
A baranyai vállalkozó véleménye, hogy a magyar agrárium hosszútávú versenyképességének nem árt, ha az ukrán termékek vámmentesen léphetnek be az unióba. Mert az ukrán áru mindenképp ott lesz a világpiacon, és ha nem az unióban, akkor Ázsiában vagy Afrikában kell vele versenyezni. És az ukrán agrártermékek ára mindig is befolyással lesz a világpiaci árra, s ez által arra, hogy a magyar gazdák mekkora nyereséggel termelnek majd gabonát vagy húst.
Uniós érdekkörök is lobbiznak, befolyásos magyar vállalkozók is a porondon vannak
Amúgy az unióban sokan nem csupán az ukránok érdekében lobbiznak azért, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vám nélkül jöhessenek be az unióba, jegyezte meg a baranyai vállalkozó. Az ukrán földek jelentős részét ugyanis – tulajdonosként vagy bérlőként – német, francia és holland befektetők cége műveli meg. Ezért az ukrán termények unióbeli értékesítéséért a háttérben uniós gazdasági érdekkörök is lobbiznak. Az ukrán földeket megművelő uniós cégek tulajdonosai között pedig – a kárpátaljai üzletemberektől kapott információk alapján – vannak befolyásos magyar vállalkozók is. Ebből következik, hogy a magyar földön termelt gabonának gyakran az ukrán földön magyar cég által termelt gabona a konkurense a nemzetközi piacon.
Terroristák, avagy betekintés a gabonakereskedés kockázataiba
Miközben Ungvár felé gurultunk, útitársam sűrűn kapott telefonokat a cégéhez befutó vételi ajánlatokról, illetve az üzletet megzavaró rendkívüli eseményekről. Így arról, hogy cégének egy Északkelet-Afrikába elindított búzaszállítmánya egyelőre nem juthat el a célországba, mivel a jemeni lázadók terrorakciói fenyegetik a Vörös-tengeren áthaladó hajókat. Ezért a búzával vagy meg kell kerülni Afrikát, vagy átmenetileg raktározni kell a magot valahol. Pár óra alatt dönteni kellett, melyik megoldást választja a magyar cég. A baranyai agrárvállalkozó végül úgy döntött, hogy egyelőre nem indítja el az Adrián a búzát, hanem raktárt bérel a 7 ezer tonnás szállítmánynak a szlovéniai Koper kikötőjében. Az USA katonai vezetése azt prognosztizálta, hogy a Vörös-tengeren január végére biztosítja a biztonságos hajózást, s ha ez megtörténik, akkor indul el a búza Koperból – a Suezi-csatonán és a Vörös-tengeren át – a megrendelőhöz. Mellesleg négyhetes raktározás, valamint a kényszerű ki- és berakás tonnánként 3 ezer forint kiadással jár, amit részben a kereskedő cégnek kell állnia.
