Horváth Viktor Pécsett élő író írta a Török tükör c. regényt, amely 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Sokat kutatta a törökkori Pécset, arról kérdeztük, hogy milyen jelentősége lehetett a pécsi várnak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Disclaimer: Dr. Csizmadia Péter, a Fidesz pécsi frakcióvezetője a közelmúltban arról beszélt, hogy, ha a júniusi önkormányzati választást a Fidesz nyeri, és újra ők irányíthatják a baranyai megyeszékhelyet, akkor nagyszabású várfesztivált rendeznek, amelyet Athinai Simonról neveznek majd el, aki megszervezte Pécs védelmét a török ellen és élére állt. Akkor azt írtuk, hogy Csizmadia – aki vállalná, hogy ő lesz a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje, habár ez az ügy még nincs letudva – ezzel berúgta az ajtót – képzavarral: a nem hivatalos választási kampányajtót –, és elhangzott az első konkrét pécsi választási ígéret. Csakhogy Pécsett már jó ideje nincs vár, és az itt élők többsége is vajmi keveset tud annak történetéről. A Szabad Pécs az elsősorban politikai felvetést más oldalról igyekszik körbejárni, egyrészt magáról az egykori pécsi várról és a törökkori Pécsről írni, illetve a mostani interjúnk egyfajta folytatásaként, egy új cikkben a történeti háttér megrajzolása mellett Athinai Simonról is írunk. (A szerk.)
A pécsi vár hogyan értékelhető? Olvasmányaimból annyi rémlik, hogy komolyabb támadás esetén feladták a védők.
Igen, általában föladták. Komoly sereg ellen nem lehetett megvédeni, mert a hegyoldalról át lehetett lőni a fal fölött, illetve el lehetett zárni a mecseki forrásokat. Víz nélkül nincs kitartó védelem.
Azért tegyünk különbséget a várfal és a városfal között. A belső vár fala magasabb és erősebb volt, a városfal alacsonyabb, gyengébb és rendkívül nagy kerületű, ezért annyi katona kellett volna a megvédéséhez, amennyi itt soha nem volt. A városfal csak rablóbandáktól és a portyázóktól védett.
A várvédők ellátása kulcsfontosságú volt. Nem egy sikeres ostrom a történelemben úgy dőlt el, hogy az utánpótlást könnyebben megoldó támadók kiéheztették a védőket, akik az éhség vagy a szomjúság miatt adták fel a harcot. Pécsett a várvédők vízutánpótlását források biztosították. Ezek legalább részben ma is megvannak?
Igen, de bekényszerítették őket a föld alá, a csatornákba. Illetve mi tettük ezt, sajnos. A Püspöki palota közelében, az Esze Tamás utcánál lehet hallani az egyiknek a hangját. Illetve a Vince utcában nemrég még szabadon folyt a Tettye-patak vize.
Hogyan képzeljük el a középkori Pécset és a magát a várat?
A város nagy területű, akkora, mint a korabeli Bécs, de a birodalmi székhely a maga intenzív iparával és kereskedelmével gyorsan nőtt, ezért sűrűn beépítették sokemeletes házakkal. Pécs a középkorban falusias mezőváros volt, a falak között kertekkel, gyümölcsösökkel. A 15. században húztak köréje kőfalat, addig fa palánk övezte.
A város észak-nyugati sarkában volt a belső vár, tehát ennek a nyugati és északi fala egybeesett a városfallal, a déli fala az előtte ásott sáncárokkal a mai Sétatéren húzódott, egészen a mai Kioszkig, itt állt a sarokbástya, amelyet a belső vár keleti fala kötött össze az északi külső várfallal. A hajdani várárok ma már csak a Barbakán környékén, a nyugati várfalnál van meg.
A városnak négy kapuja volt: a Szigeti nyugaton, a Siklósi délen, a Budai kapu keleten, és a Vaskapu a mai Hunyadi út környékén; a barbakán is kapubástya volt, de ezt nem a város népe használta.
Ifjabb Zrínyi Miklós is megostromolta, felégette a várost, miért nem foglalta el?
Nem ez volt a fő célja. És fázott is. Ez az 1664-es téli hadjárat, amelyet Zrínyi és Hohenlohe vezetett, hogy lerombolják az eszéki Dráva-hidat, elvágják a török utánpótlást, zsákmányt szerezzenek, és gátolják a nyárra várható hadjáratot. A hidat felgyújtották, Pécs pedig az útjukba esett, tehát ostrom alá vették, a várost elfoglalták, kifosztották, felégették, de a belső várat szívósan védték az oszmánok. Egy korabeli beszámoló szerint a feldúlt város pincéiben bokáig jártak a győztesek a kifolyt borban; már aki még járni tudott. Józanodás után az ostromló uniós sereg kettéoszlott, Zrínyi ment a Drávához, Hohenlohe továbbra is körbefogta a védekező belső várat, majd a sikeres hídégetés után együtt otthagyták a romos és üszkös Pécset.
A belső vár sikeres túlélésében nagy szerepe volt az évszaknak. A 17. században a hadseregek nem voltak alkalmasak a téli hadviselésre; az utak, ha voltak egyáltalán utak, eltűntek a sár és a hó alatt, a lovaknak nem volt takarmányuk, az emberek megfagytak a sátrakban. Télen mindenki a váraiba húzódott, vagy csak kisebb beütésekkel idegesítette az ellenséget. Zrínyiék hadjárata éppen azért sikerült, mert a törökök nem számítottak téli támadásra. Viszont éppen ezért védték meg sikeresen Pécset: az ostromlók nem bírták sokáig a telet a szabad ég alatt.
Miért csak 1543-ban foglalta el Pécset a török? Az ország hadseregének zöme ott maradt a mohácsi csatatéren…
Azért nem foglalták el, mert nem akarták elfoglalni. A mohácsi csata után Pécset kirabolták, ahogy Budát is, aztán hazamentek, és bíztak benne, hogy Magyarország behódol, és a vazallusuk lesz. Ez nyilván így is lett volna, ha a mohácsi csatát a király túléli, csakhogy az oszmánok túlnyerték magukat, a király meghalt, az ország kettészakadt, és csak a keleti fele hódolt be Szulejmánnak. Ő királyt csinált Szapolyaiból, és neki adta Budát, de Szapolyai, majd később az özvegye nem tudta Budát megvédeni a nyaranta, menetrendszerűen érkező birodalmi ostromló seregektől, és Szulejmán folyton arra kényszerült, hogy hadseregeket küldjön Buda felmentésére. 1541-ig bírta cérnával, akkor elfoglalta, és ha már elfoglalta, nem volt megállás, szélesítenie kellett az új tartományt, hogy védje a Duna menti utánpótlási vonalat. Ennek a folyamatnak a része Pécs 1543-as annektálása. Hamar kiderült, hogy az új tartomány óriási ráfizetés: a hivatali adminisztráció és a helyőrségek fenntartása évi 24 millió akcsébe került, az állami adóbevétel pedig évi 6-8 millió akcse volt. (Megj. – Az akcse oszmán-török ezüstpénznem és számítási egység volt; egy akcse két magyar dénárt ért. – a szerk.)
1543-ban volt ostrom?
Nem volt. A magyar helyőrség elszökött, a szultán még Siklóst ostromolta, a pécsiek követeket küldtek hozzá a város kulcsaival, behódoltak, Szulejmán szépen megajándékozta őket, egyik hadvezére, Kászim bég bevonult Pécsre, nem raboltak ki, és nem bántottak senkit, hiszen már a birodalomhoz tartoztunk. Azért mielőtt Kászim ideért, a gazdagabb kereskedők és a kolostorok, templomok papjai szekerekre rakták a vagyonukat, és elindultak észak felé, de a Mecsekben várták őket a nemrégen Pécsről megszökött magyar katonák, és kifosztották őket, aki ellenállt, megölték. Ne úgy képzeljük el ezt a kort, hogy a magyarok és a törökök álltak szemben egymással: bárki bárkinek lehetett a szövetségese vagy az ellensége, nyelvtől és vallástól függetlenül.
És a törökök próbálták megvédeni Pécset? Úgy olvastam, erősítettek rajta.
1566-ig Pécs határváros volt tehát gondozták és erősítették a védműveket, jelentős helyőrséget állomásoztattak itt. 1566-ban elesett Szigetvár, ezzel Pécs védett város lett, a tartomány belsejébe került, néhány száz főre apadt a helyőrség, és már a falak sem voltak túl fontosak. Pécs virágzó kereskedő- és kézműves város lett több keresztény felekezettel, amelyek nem a muszlimokkal veszekedtek, hanem egymással. Az oszmánok mecseteket, fürdőket építettek, a városkép kezdett keletiessé válni a tevékkel, a bazárral, karavánszerájjal, a lakosság feltöltődött a Balkánról idevándorolt népességgel.
És amikor visszahódították az európai seregek Pécset és a környéket?
Akiket ez érdekel, azoknak ajánlok egy zseniális tragikomédiát. Weöres Sándor: A kétfejű fenevad. Ez a színdarab az 1686-os visszafoglalás körüli eseményeken alapul, történelmi dráma. Ostrom persze nem volt, a törökök Siklós-Nagyharsány környékén állítottak fel sereget, ott verték meg őket végleg. A történészek ezt nevezik második mohácsi csatának. Az Oszmán Birodalom új határa a Dráva lett, a pécsi város- és várfalak azt a kevés jelentőségüket is elvesztették, ami addig volt; a kövüket széthordták, felhasználták más építményekhez. A Vaskapu kőanyagát például eladta a városvezetés.
Nemrég bedobott grandiózuis pécsi várfesztivál ötletéről mit gondolsz?
Szerintem a várfesztivál ott hihető, ahol nagyjából épségben fennmaradt vár áll. Sümeg, Diósgyőr, Szigetvár, Gyula, Szigliget, Siklós, Eger, vagy akár a parányi Sirok, Simontornya, Nagyvázsony, Márévár. Legyen vár és sorsfordító ostrom, de legalább vár. Pécsen a hajdani belsővár északi és nyugati fala mellett a Barbakán minősíthető várrésznek, de nincs sem épségben fennmaradt várunk, sem várhoz kapcsolódó sorsfordító eseményünk. Van viszont gazdag történelem az ókortól máig műemlékekkel és leletanyaggal; sok pécsi vagy Pécshez kötődő író, költő, festő, szobrász, építész.
És van jelenünk. Egy vidéki városban sem él és működik annyi jó író, költő, festő, szobrász, zenész, építész, mint itt. Szerintem ne ott erőlködjünk, ahol nem versenyezhetünk másokkal, hanem azt vegyük észre, amink van.
