Méhátültető műtétre készülnek a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Ha a program a tervezett ütemben halad, akkor két év múlva megtörténhet az első ilyen beavatkozás.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az első sikeres méhtranszplantációt Svédországban végezték 2012-ben. Azóta 95 méhátültetést történt világszerte, és az operáción, majd mesterséges megtermékenyítésen átesett páciensek közül 55-en egészséges gyermeket hoztak világra. 2015 óta ily módon született már gyermek – többek között – Angliában, Csehországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában, Spanyolországban és Szerbiában. Eddig még Magyarországon nem volt ilyen műtét, ám a pécsi egyetem nőgyógyászati klinikáján egy team azon dolgozik, hogy ez a beavatkozás meghonosodjon nálunk is.
A klinika igazgatóját, Kovács Kálmánt, és a méhátültetésre létrehozott team vezetőjét, Farkas Bálintot kérdeztük arról, hogy hol tart a program, és mikor van esély arra, hogy Pécsett is születik majd olyan gyermek, akinek világra jöveteléhez az említett transzplantáció nélkülözhetetlen.
A két orvos elmondta, hogy a szigorú orvosetikai szabályok miatt a műtét adminisztratív előmunkái éveket vettek igénybe, s ezen túljutva immár négy méhátültetést végeztek el bárányokon. Ez eddig úgy történt, hogy egy bárány méhét kivették, az eltávolított szervet kimosták, jégen tartották, majd visszaültették az állatba. Mivel ezek a beavatkozások sikeresek voltak, ezután már az egyik bárány méhét egy másikba ültetik majd át. Az állatkísérlethez egyébként azért használnak bárányt, mert ennek az állatnak a méhe és a méhet ellátó erek átmérője jelentős mértékben hasonlít az emberére.
A következő műtéteknél már az lesz a módszer, hogy az egyik bárány méhét átültetik egy másik bárányba. Az egyik ilyen beavatkozásnál idén májusban jelen lesz Mats Brannstrom, a módszer leírója, aki személyes oktatást és bemutatóműtétet tart majd Pécsen. A svéd nőgyógyász szakmája nemzetközi sztárja, tudni kell, hogy a méhtranszplantáció után gyermeket szülő asszonyok harmadát Svédországban műtötték.
Ha a bárányokon tervezett operációk sikeresek lesznek, elindítják a humán műtétek engedélyezési eljárását. Először holttesteken végeznek majd méhátültetést a pécsi klinikán, s ha ezek a beavatkozások is eredményesek lesznek, akkor a pécsi csapat készen áll az első hazai méhátültetésre. Erre az igazgató és a teamvezető prognózisa szerint 2026 második felében kerülhet sor.
Minden transzplantációnál számítani kell arra, hogy a beültetett szerv kilökődik. Gyógyszerekkel csökkenteni lehet ennek rizikóját, megszüntetni azonban nem. Ezért a műtéten átesett asszony méhébe minél előbb be kell ültetni a korábban megtermékenyített petesejtet, azaz az embriót, s az így kihordott csecsemőt a beavatkozást követően a terhesség végén császármetszéssel kell világra hozni. A kisbaba megszületése, a császármetszés műtét után, illetve annak során az átültetett méhet is eltávolítják, mivel az nem alkalmas újabb terhesség kihordására.
A leírtakból kiolvasható, hogy a méhátültetés, és az azt követő szülés bonyolult, többlépcsős folyamat. A pénzügyi háttere is az, hisz egyelőre nem tudjuk, hogy a társadalombiztosítás vállalja-e e műtéti eljárás tetemes költségét. Kovács Kálmán szerint a döntéshozóknak azt kell mérlegre tenniük, hogy: „forintban mérhető-e egy emberélet?”.
A méhátültetés pécsi csapata mindenesetre „ugrásra kész”, s a fentiekből már sejthető, hogy egy ilyen team különböző egészségügyi szakemberek egész sorából áll össze. Nőgyógyászok mellett szükség van például érsebészekre, aneszteziológusokra, pszichológusokra. A történethez tartozik azonban, hogy eleinte azokon végzik majd el a műtétet, akik méh és hüvely nélkül születtek, és akiknek van petefészkük, s közeli rokonuk (elsősorban anyjuk vagy testvérük) vállalja a donor szerepét. Arra a pécsi klinikán egyelőre nem gondolnak, hogy a méhre váró asszonyok halott donortól kapjanak méhet. Az első években arra sem készülnek, hogy olyan asszony kapjon méhet, akinek valamilyen betegség miatt távolították el a méhét. Később azonban, a műtéti tapasztalatok függvényében ilyen beavatkozások ideje is eljöhet.
Magyarországon 30-40 olyan asszony él, aki – mivel méh nélkül született – eddig nem gondolhatott arra, hogy teherbe essen és gyermeket szüljön. Számukra a pécsi klinika tervezett műtétje az egyetlen esély. Ha ezek a beavatkozások sikeresek lesznek, akkor az ő örömük mellett pozitív hozadék lesz az is, hogy a pécsi klinika nemzetközi szakmai híre tovább erősödik, hisz erre a transzplantációra csak a szülészetek elitköréhez tartozó egészségügyi intézmények képesek.
