2023-ban alapította Pécs városa a Bogdán János-díjat, amelyet Európa első és mindmáig egyetlen roma gimnáziumának első igazgatójáról neveztek el. Az első, tavaly kiosztott díjat, nem meglepő módon a Gandhi Gimnázium nyerte el, idén pedig egy másik iskola, a Pécsi Egyházmegye által fenntartott Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Egy roma kisebbségi aktivista azonban nagyon nem örült az idei díjazottnak, s erről abban a nyílt levelében írt, amelyet eljuttatott a Szabad Pécsnek, és amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében is közlünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában és Óvodában kiemelten figyelnek a kulturális hagyományok megőrzésére, miközben napi szinten küzdenek a nehéz sorsú gyerek fejlődéséért, tehetségük gondozásáért” – idézi Péterffy Attila szavait a Pécsma. Pécs polgármestere az idei Bogdán János-díj átadóünnepségén, április 12-én elmondott köszöntőbeszédet. A Bogdán János-díjat a pécsi önkormányzat tavaly alapította, azért, hogy ezzel ismerje el azokat a roma és nem roma emberek vagy közösségek munkáját, akik sokat tettek Pécsen a roma emberek kirekesztése ellen. Éppen ezért is nevezték el a díjat korábban a roma és hátrányos helyzetű nem roma fiataloknak különleges esélyt biztosító Gandhi Gimnázium első igazgatójáról, a néhai Bogdán Jánosról.
És amint tavaly, idén is átadták a Bogdán János-díjat, amellyel kapcsolatban azonban a Szabad Pécs csütörtökön késődélután nylít levelet kapott Buzás-Hábel Géza roma kisebbségi és melegjogi aktivistától, a sok különböző roma és antiszegregációs programot szervező, és egyebek mellett a Pécs Pride-ot is kezdeményező Divers Youth Network civil szervezet vezetőjétől. Hábel-Buzás Géza aggodalmát, csalódottságát és értetlenségét fejezi ki amiatt, hogyan kaphatta meg egy, Bogdán János életművével és a tavaly alapított díj céljával és szellemiségével szerinte nem összeegyeztethetően működő iskola a díjat.
A részletes indoklását lejjebb olvashatják, mert úgy döntöttünk, hogy közöljük a nyílt levelet, s ennek megfelelően azt teljes terjedelmében is olvashatják. Annyit kiemelünk a szövegből, hogy Buzás-Hábel Géza szerint a most kitüntetett intézmény az iskolai „szegregációt egyházi köntösbe bújtatva szilárdítja meg”, s „az iskola nem ad megfelelő esélyeket tanulóinak, és sajnos sokan funkcionális analfabétaként hagyják el az intézményt”.
Az ügyre természetesen visszatérünk még, megkeressük a Pécsi Egyházmegyét is, hogy megtudjuk, ők mit szólnak az emberi jogi aktivista vélekedéséhez. Ma este csak Nyőgéri Lajossal tudtunk beszélni röviden, a szociális területért felelős pécsi alpolgármesterrel, aki előterjesztője volt az idei Bogdán János-díjnak. Azt mondta, hogy a díjat azért alapították, mert nagyon fontosnak tartották annak deklarált célját, hogy elismerjék azoknak a munkáját, akik sokat tettek Pécsen a roma közösségért. Az önkormányzat magánszemélyektől és közösségektől, szervezetektől is várta és a jövőben is várja a jelöléseket az adott évi Bogdán-díjra. Ahogyan tavaly a Gandhi Gimnázium, úgy idén a Néri Szent Fülöp iskola kapta a legtöbb ajánlást, így őket terjesztették fel a díjra, amelyet aztán a közgyűlés ellenszavazat néklül elfogadott, és nem is merült fel senki részéről kifogás vagy ellenvélemény, hogy a díjat másnak kellene adni, avagy éppen ne kaphatná meg bármi okból a Néri Fülöp iskola. Ők a díjra való jelöléseket és ajánlásokat is tiszteletben tartják, ahogyan a roma kisebbségi aktivista véleményét is, annyi megjegyzéssel, hogy egy körzetes általános iskoláról van szó, amit sokan érdemesnek tartottak a díjra, vélhetően ezért jelölték arra. Nyőgéri Lajos ennél hosszabban nem kívánta kommentálni a díjjal szembeni kritikát.
Buzás-Hábel Géza nyílt levele
„PÉCSETT LEGITIMÁCIÓT NYERT A SZEGREGÁCIÓ!
Döbbenettel olvasom, hogy idén a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola kapta meg a Bogdán János-díjat!
Nem hagyhatom figyelmen kívül azt a tényt, hogy a városvezetés ezzel konzerválja a kormánypolitika narratíváját. Nem illik Bogdán János nevével fémjelzett elismerést egy olyan intézménynek adni, amely a szegregációt egyházi köntösbe bújtatva szilárdítja meg. Ez az iskola nem ad megfelelő esélyeket tanulóinak, és sajnos sokan funkcionális analfabétaként hagyják el az intézményt.
Tanárként, emberi jogi civil szervezet vezetőjeként elutasítom az iskolai szegregáció minden formáját és aggodalmam fejezem ki azzal a gyakorlattal kapcsolatban is, amely a pécsi állami gondozott gyermekek számára „megtagadja” a körzeti általános iskolákban való oktatás jogát, s ők így a Néri Fülöp Katolikus Általános Iskolába kényszerülnek, amely szegregált oktatási helyzetet tart fenn és konzervál, asszisztál a Katolikus Egyházmegye. Önök most ezt az intézményt ismerték el, ezzel a gesztussal városi szinten legitimálták a hátrányos helyzetű roma gyerekek szegregációját.
Talán mindannyian egyetértünk abban, hogy a következő generáció, a gyermekek sorsa, fejlődése, életesélyei a legfontosabb kérdések közé tartoznak hazánk, társadalmunk életében. Szakemberek, elhivatott, tettre kész emberek sora szenteli életét annak, hogy jövőjük, egészséges testi-lelki fejlődésük azt a célt szolgálja, hogy társadalmunk kiegyensúlyozott, boldog, hasznos tagjai legyenek majd egykor. És talán mind egyetértünk abban is, hogy fokozottan igaz ez társadalmunk legkiszolgáltatottabbnak számító gyermek-tagjai, az állami gondoskodásban élő gyermekek esetében. Főként napjainkban, a „gyermekvédelmi forradalom” közepén.
Sajnos pont e gyermekek oktatása-nevelése esetében találkoztunk egy olyan jelenséggel, amely mellett nem tudok szó nélkül elmenni. A köznevelési törvény irányadó részeinek és a kötelező felvételt biztosító általános iskola kijelölésével kapcsolatos rendelkezések szellemével szöges ellentétben áll az a gyakorlat, amellyel a pécsi gyermekotthonban élő, állami gondozott gyermekek számára nem hivatalosan megtagadják a körzeti általános iskolában való oktatás jogát, s egy olyan intézménybe kényszerülnek, ahol – egyházi fenntartású intézményként – tapasztalataink szerint csak súlyosbítják hátrányos helyzetüket és súlyosan szegregált oktatási helyzetet teremtenek. Véleményem szerint egy olyan intézményről beszélünk, amely számos vonatkozásban sem megfelelő szakmai feltételeket, sem inkluzív oktatást nem nyújt, ahonnan – napi tanári tapasztalataink szerint – a középfokú oktatásra alkalmatlan, behozhatatlan hiányokkal rendelkező tanulók kerülnek ki jó(!) eredményekkel.
Tegyük fel a kérdést: állami vagy egyházi intézményként az a feladatunk, hogy a ránk bízott gyermekek életesélyeit ezzel a nullára redukáljuk és velük a deprivációt újratermeljük?
Kérem a gyermekek törvény által a számukra kijelölt intézményben való oktatásához való jogát azonnal felülvizsgálni és hogy a rajtuk évek óta esett súlyos jogsértéseket azonnal beszüntetni szíveskedjenek és ne kitüntetni a megnevezett intézményt. Buzás-Hábel Géza
igazgató
Diverse Youth Network
Kelt: Pécs, 2024. 04. 18.”
