Beszélgessünk egy tiszta ellenállásról – Upor László Majdnem lehetetlen címmel írta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, vagyis az SZFE autonómiaharcának történetét. Május 20-án, azaz jövő hétfőn, este hattól a szerző mutatja be a könyvet a Pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nem voltam egyedül, aki nem ment el személyesen a Vas utcába, aki nem állt be a tiltakozók közé a láncba, hanem csak figyelte a netet, figyelte a híreket, a naponta jelentkező élő közvetítéseket, figyelte az interneten közvetített órákat, figyelte azokat, akik egy tragédiához méltó bátorsággal álltak ki egy ügy mentén.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, tanárai, volt hallgatói, a magyar színházi élet színe-java példás ellenállással olyan erőfeszítésre késztette a még mindig regnáló hatalmat, amire addig nem volt példa. Ami ott történt, tragikus véget ért, mármint a küzdelem nem sikerült, a hatalom kiűzte az autonómiára vágyó egyetemi polgárokat a Vass utcából, közben pedig a történet maga katartikussá vált, mert nem csupán tiltakoztak, vagy inkább ellenálltak a hatalomnak, hanem kiálltak valamiért, nem csupán gúnyt űztek a pöffeszkedő, arrogáns valamiből, hanem felmutatnak valami többet annál, mint ami a hatalmi önkényből kitelt.
Balassi Bálint sorait tudom csak idézni:
„Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”.
Május 20-án, hétfőn este e sorok írója a Pécsi Művészetek és Irodalom házában a Majdnem lehetetlen c. könyv pécsi születésű szerzőjét, Upor Lászlót kérdezi a miértekről.
