Szeptember 1-je Pécs egyik legsűrűbb napja. V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén látta el kézjegyével a középkori pécsi egyetem alapítását engedélyező levelet. 1994 óta ez a nap Pécs város napja, 2017-től a Magyar Felsőoktatás Napja is, de a Bányásznapot is ekkor tartják, tisztelettel emlékezve a várost egykor gazdagító ipari tevékenységre, s leginkább a nehéz fizikai munkát végző bányászokra.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Kodály Központ koncerttermében vasárnap délelőtt adták át a 2024-es pécsi városi díjakat, az idei díszpolgári címet a nemzetközileg is számottevő munkássággal rendelkező Vidovszky László zeneszerző kapta.
Péterffy Attila pécsi polgármester immár többedjére mondta el azt a gondolatát, hogy „ez a nap közös ünnep, minden pécsi ünnepe. Ez minden évben egy olyan nap a város életében, amely mentes a viszályoktól, az ellenségeskedéstől és az ellenségképzéstől. Úgy általában mentes mindentől, amire rávetülhet a politika árnyéka”.
Érdekes, hogy legalább részben erre rímelt Hoppál Péter bányásznapi köszöntője, aminek egy részét József Attilától vette kölcsön – „fecseg a felszín/hallgat a mély”. Erre az ellentétpárra húzta rá a Pécs bányászati múltját méltató gondolatsorát – 57 tárna látszott a felszínen, a mélyben meg egymásra utalt bányászok. Míg Péterffy beszédében – bányászfelmenőkkel rendelkezve – illúziómentesen szólt a kemény bányászmunkáról, addig Hoppál a kicsit leegyszerűsítő ellentétpárból jutott el a bányászok föld alatti egymásrautaltságáig, s annak kimondásáig, hogy ma is így kellene együttműködni a sikerért. Összességében mindkét politikus stábja jó munkát végzett, mindkét beszéd kifejezetten jó és erős volt és az előadók is jól beszéltek.
Eközben Vasason, a Szent Borbála tárón már zajlott az egész napos retro bányásznap, Bányászszív Dalcsapattal, mazsorettekkel, a Vasasi Bányászzenekarral. Bartalovics Zoltán saját versét mondta a bányászokról, s közben megemlékeztek az 1986-os bányabaleset áldozatairól (1986. február 19-én tizenegy bányász halt meg egy bányaomlásban a Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében. Négy embert mentettek ki élve, három ember holttestét a fejtésomlás után nem sokkal a felszínre hozták, a többiekét napokkal később…).
A pécsi polgármester a Kodály Központban virtuális sétára invitálta a közönséget köszöntőbeszédében, így gondolatban bejárhattuk a közelmúlt fejlesztéseit. A Misina Tetőponttól kezdve a Meseerdőn át az új Vásárcsarnokig, mindegyikkel arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik közösségi összefogás, közös cselekvés is. A Misina és a Vásárcsarnok ténylegesen értelmezhető európai léptékben is látható épületek. A Diána téri piac és a Melinda park is más, mint a korábban megszokott kertvárosi fejlesztések, míg az újra életre keltett Pécs-pogányi Repülőtér összekötőkapocs Európával, ugyanúgy a városházi sikerek közé sorolható a NetZero Cities – a Klímasemleges Városok klubjában tagnak lenni menő (mégha magyarországi zöldpolitikáról nehéz is beszélni, sajnos). A pécsi karbonsemlegesség, mint cél a másfél hónapos kánikulában különös aktualitással bír.
Péterffy köszöntője után sorra adták át a városi díjakat, elismeréseket, a műsort a Pécsi Balett és a Pannon Filharmonikusok vezető zenészeiből összeállt vonós négyesnek és Beck Zolinak, a 30Y frontemberének köszönhettük. Sőt, mivel ő születésnapos volt, őt a közönség is köszöntötte énekkel.
Nem tudok elmenni amellett, hogy (és itt nem Beck Zolira gondolok, nyilván) kicsit halkabbra sikerült az idén 80 éves Vidovszky László díszpolgári címének ünneplése. Vidovszky az Új zenei Stúdió egyik alapító tagja, amit Kocsis Zoltánnal, Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Sáry Lászlóval együtt létrehoztak, ők egy fullasztó, szürke korban nyitottak ablakot a világra. A Kodályban előadott etűdjei eredeti környezetükből kiragadva a szélesebb közönség számára értelmezhetetlennek tűntek, nehéz egy ekkora életművet reprezentálni öt percben, én talán Mészöly Miklós Találkozás c. tragédijához írott zenéjét vettem volna elő, vagy a Bódy Gábor filmhez írott operazenéjét (Nárcisz és Echo). De mindegyik nehéz dió a maga nemében, különösen a kortárs zenét nem fogyasztók számára. A lényeg: Pécs díszpolgára: Vidovszky László
Pécs Város Kulturális Nagydíját az 1974-ben alakult Szélkiáltó zenekar kapta. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból álló együttes a Pécsett élt és élő költők – Janus Pannonius, Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József, Galambosi László, Bertók László – mellett a magyar és a világirodalom rangos szerzőinek műveit is bemutatta, s a mai napig koncerteznek.
A Támasz Alapítvány vezetője, Fonai László részére a pécsi hajléktalanellátás komplex megszervezése és a város szociális ellátórendszerének fejlesztésében nyújtott több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként a Pro Civitate Díjat adományozták.
Miseta Attila János, vagyis a PTE rektora, korábbi orvoskari dékánja részére az orvosképzés feltételeinek javítása, az orvos- és egészségtudományi, valamint a gyakorlatorientált képzések fejlesztése területén végzett kiemelkedő munkássága, továbbá a város és az egyetem közötti sokrétű együttműködés gyarapításában végzett eredményes közreműködésének elismeréseként a Pro Civitate Díjat adományozták.
Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház vezetője részére a közönségért és a közösségért hittel, odaadással megélt pályája és bábművészeti munkássága elismeréseként a Pro Civitate Díjat adományozták.
Bíró László a pécsiekért végzett áldozatos és önfeláldozó munkájáért, az élethosszig tartó közösségépítő tevékenységének elismeréseként a Pro Communitate Díjat kapta.
Gömöry János az évtizedeken át végzett eredményes szakmai tevékenységéért, a város épített környezetének esztétikus kialakításában való magas színvonalú közreműködésének elismeréseként a Pro Communitate Díjat vehette át.
Kosári Aurél műgyűjtő/”szerencsés ember” Pécs kulturális örökségének megőrzésében és gyarapításában betöltött több évtizedes, meghatározó szerepe elismeréseként a Pro Communitate Díjat kapta.
Anja Haaparanta részére a Magyar-Finn Társaság eredményes, sokszínű működtetésében betöltött elévülhetetlen érdemei, valamint a Pécs és Lahti közötti testvérvárosi kapcsolat fenntartásában tanúsított példaértékű, lelkes tevékenységének elismeréseként a Városháza Emlékérmet adományozták.
Nagy István részére a gyermekvédelmi ellátások fejlesztése területén megvalósított elhivatott, innovatív, magas színvonalú szakmai munkája és közösségépítő tevékenysége elismeréseként a Városháza Emlékérmet adományozták.
Törteli Ildikó részére az Örömtánc „mozgalom” pécsi megteremtésében és fenntartásában végzett hiánypótló, kimagasló szakmai színvonalú, közösségépítő tevékenysége elismeréseként a Városháza Emlékérmet adományozták.
Varga Péter Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában végzett több mint 25 éves elhivatott, magas színvonalú szakmai munkája, kiemelkedő pályafutása elismeréseként a Városháza Emlékérmet adományozták.
Várhalmi Zsolt a pécsi kosárlabda sport területén végzett több évtizedes kiemelkedő sportvezetői munkássága, a kerekesszékes kosárlabda meghonosításában való szerepvállalása elismeréseként az Abay Nemes Oszkár-díjat – Pécs Város Sportdíját vehette át.
Flórián Judit részére Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában végzett több évtizedes elkötelezett, precíz, közösségépítő munkavégzése elismeréseként az Aidinger János-díjat – Pécs Város Közszolgálati Díját adományozták.
Gyurok Ernő a fogyatékossággal élők közösségi életének kialakítása és támogatása, a gondoskodáspolitika oktatásában végzett több évtizedes, kiemelkedő szakmai és szakértői munkája elismeréseként a Balikó Zoltán-díjat – Pécs Város Szociális és Társadalmi Felelősségvállalás Díját kapta.
Gettó Tamás és Sztranyák Gergely, a két alkotó egyéniség együttműködéséből született közös mű, a pécsi Vásárcsarnok épületének tervezése, megalkotása elismeréseként, megosztva Breuer Marcell-díjat – Pécs Város Műszaki Díját kapta meg.
Bodor Csaba Pécs lakosságának segítéséért végzett önkéntes, odaadó munkáját Csikor Kálmán-díjjal – Pécs Város Közbiztonsági Díjával ismerték el.
A Pécsi Korisok Közössége a pécsi ifjúságért a jégkorcsolyázás területén folytatott önkéntes, lelkes, önzetlen, segítő tevékenysége elismeréseként a Csonka Ferenc-díjat – Pécs Város Ifjúsági Díját kapta.
Molnár Géza részére a pécsi civil kulturális élet alakításában betöltött több évtizedes szerepvállalásáért, közösségteremtő munkájának elismeréseként a Csorba Győző-díjat – Pécs Város Közművelődési Díját adományozták.
Ritter János a régió német nemzetiségi fúvószenéjét hitelesen képviselő Ritter zenekarban végzett odaadó munkájának elismeréseként a Faluhelyi Ferenc-díjat – Pécs Város Nemzetiségi Díját adományozták.
A Tölösi Péter Alapítvány részére a dél-dunántúli régióból érkező, Pécsett kezelt leukémiás és tumoros megbetegedésű gyermekek rehabilitációja területén végzett több évtizedes, odaadó, segítő munkája elismeréseként a Kalmár Rózsa-díjat – Pécs Város Humanitárius Díját adományozták.
Csonka Illés kiváló tanulmányi- és versenyeredményeiért, valamint sporttevékenysége elismeréseként Márk Tamás-díjat – Pécs Város Fiatal Tehetsége Díjat vehetett át.
Divják Deján a pécsi vízilabda utánpótlás sportágban nyújtott alázatos, kimagaslóan eredményes sportmunkája elismeréseként kapta meg a Márk Tamás-díjat – Pécs Város Fiatal Tehetsége Díjat.
Máté Lotti Luca a természettudományok területén elért kimagasló eredményei elismeréseként a Márk Tamás-díjat – Pécs Város Fiatal Tehetsége Díjat adományozták.
Kozma Béla részére a pécsi szakképzés, óvodapedagógus és szociálpedagógus képzés területén végzett több évtizedes innovatív tevékenysége elismeréseként a Rajczi Péter-díjat – Pécs Város Oktatási Díját adományozták.
Köles Ferenc a pécsi színházművészeti életben játszott odaadó, magas színvonalú művészi teljesítménye elismeréseként a Victor Vasarely-díjat – Pécs Város Művészeti Díját adományozták. Őt Beck Zoli köszöntötte a színpadon.
Töröcsik Mária részére a marketing szakma területén végzett oktatási és kutatási munkája, valamint a tehetséggondozásért tett elévülhetetlen érdemei elismeréseként a Vilmos püspök-díjat – Pécs Város Tudományos Díját adományozták.
Böhm Gergely részére a pécsi tervezőgrafika szakért és Pécs városáért folytatott aktivitásai elismeréseként a Zsolnay Vilmos-díjat – Pécs Város Képző-és Iparművészeti Díját adományozták.
Pécs város sajtódíját, azaz a Várady Ferenc-díjat idén nem adták át.
S az elmúlt hétvégén sok helyütt lehetett látni a 12 városból érkezett testvér-, partner-, együttműködő és baráti városok polgármestereit, közgyűlési elnökeit s stábjukat. Miért fontos, hogy ízelítőt kaphattak abból (s ajándékba egy Zsolnay vázát), milyen is a kulturálisan pezsgő, sokrétű és eleven Pécs? Mert ez megalapozhatja a további kulturális együttműködést. Tuzla, Olomoucz, Samobor, Lyon, Graz, Fellbach, Eszék, Újvidék… Nemcsak kulturális együttműködések léteznek, hanem lehetséges közös pályázatok is, tapasztalatcsere… Szóval a delegációk láthatták, hogy nemcsak köszöntők zajlottak, vagy a Kodályban komolyzenei koncert, vagy testvérvárosi fényképlabirintusban nézelődhettek a Jókai téren, hanem azt is láthatták, hogy a város napját kinyitották a fiatalok felé. Péterffy kellően röviden köszöntötte a fiatalokat, a város diákpolgármestere azonban még mesét is mondott a közönségnek. A Széchenyi téren felállított színpadon délután helyi fiatal zenekarok – L1, vakolath – is felléphettek, zajlottak pódiumbeszélgetések, irodalmi programok is, de az igazi spektákulum az este kezdődött: megtelt a Csészényi tér, előbb az Esti Kornél koncert fényei mutatták meg, mennyire más spotlámpák fényében a tér közepén álló, eredetileg barokk stílusú Szentháromság szobor – soha nem látszott ennyire szépnek.
És ahogy felment a színpadra a 30y zenekar, lassan kicsit idősebbre alakult át a tér nézőközönsége – pedig egy évtizede még a PTE.hu-n a második legnépszerűbb keresőszó az volt, hogy Beck Zoli felesége – de itt fiatalok és a középgeneráció is megkaphatta a zúzást és a csendesebb merengést, vagy a Cseh Tamás hommage-t. Hullámzott a tömeg, a tömegben spontán evezőpárok is alakultak – illusztrálták Beck Zoli szövegét. Csak néhány embert sajnáltunk és irigyeltünk, a Nagy Lajos kollégiumában a fiúkat, akik az ablakban táncoltak. Miért nem engedték ki őket még arra a másfél órára?! Ekkora hangzavarban csak a babák tudnak elaludni.
