Rengeteget elmond hazánk mai állapotáról, és a kormány sajtóval kapcsolatos hozzáállásáról is az, ahogyan, és amennyi ideje nem válaszoltak a Szabad Pécs többszöri sajtómegkeresésére, amelyben arról a pécsi befogadó gyermekotthonról kérdeztünk, ahová a jelen állás szerint holnap (december 3-án, kedden) elvileg beengedik Magyar Péter európai parlamenti képviselőt, a Tisza Párt elnökét. Először még áprilisban kérdeztünk a gyermekotthonról, utoljára a múlt héten, közben azonban nemcsak arról az egy helyről tudtunk meg sok mindent, hanem az ellátórendszerről is. Na, és persze több, mint árulkodó lehet az igazi oka annak, ha holnap valóban bemehet a pécsi Szikla utcai otthonba Magyar Péter (frissítés december 2. 11.45 Mégsem mehet be.)
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az első sajtómegkeresést április végén(!!) írta a Szabad Pécs a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak azért, hogy arról a pécsi gyermekotthonról, és az ott uralkodó állapotokról érdeklődjünk, ahová a jelenlegi információk szerint holnap, azaz kedden reggel, immáron hivatalosan is beengedik (talán beengedhetik) Magyar Pétert.
2024. december 2. 11.45 – Kiderült, hogy mégsem mehet be, oda sem.
Levelünkre, majd a későbbi újabb leveleinkre hivatalos és érdemi válasz nem érkezett mindeddig, azaz hiába kerestük közérdekű ügyben több, mint fél éven át egy állami, közpénzekből működtetett, sőt, sajtóosztályt is fenntartó szervezetet, nem válaszoltak érdemben. Annyit tudtunk meg, hogy helyben, Pécsett (sok más területhez hasonlóan) nem válaszolhatnak a sajtónak, illetve májusban arról szereztünk tudomást, hogy elkészült egy válasz a részünkre, de azt addig nem küldhetik el, amíg nincs rá engedély. Erre azóta sem került sor, hiába küldtünk újabb és újabb megkereséseket, április után májusban, de két hete is, legutóbb pedig a múlt hét közepén.
Nem engedtek be minket az államtitkár látogatására, amikor a pécsi Szikla utcai gyermekotthont vette szemlére Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár. (13.15h)
Amiatt kerestük meg a gyermekvédelmi főigazgatóságot, mert a Szabad Pécshez is eljutott az az információ, amely szélesebb nyilvánosságot akkor kapott, amikor Magyar Péter áprilisban Pécsett járt, és egy élő videóban is elhangzott, hogy a kis pécsi befogadó otthonban zsúfoltság van, sőt időnként kétszeres létszámmal üzemelnek, így jellemző kép az otthonban a, hogy egyes kisgyerekeknek ágy helyett a földön kell aludniuk, matracokon.
Mivel nem kaptunk választ, igyekeztünk más úton információhoz jutni, de már nemcsak a konkrét pécsi otthonnal kapcsolatban, hanem az ellátórendszerrel és annak jól működő, illetve kevésbé jól működő részével kapcsolatban is.
A gyermekvédelemmel kapcsolatban lapunknak megszólalók teljes névtelenséget kértek, pedig nem is a megyében tevékenykedő, ugyanakkor Pécsre és valamelyest Baranyára is rálátó forrásaink voltak.
Szerintük Pécsett az országos átlaghoz képest jó a helyzet, azaz egészen jó állapotban van az infrastruktúra a helyi otthonokban, semmiképpen sem olyan kép fogad Pécsett, amilyeneket az elmúlt napokban láthattunk a sajtóban Magyar Péter újabb országjárásakor, annak például borsodi állomásán. A nekünk nyilatkozók szerint ez részben annak köszönhető, hogy a pécsi ÁNTSZ szigorú, nagyjából havonta tartanak ellenőrzéseket, és ha bármi hiányosságot tapasztalnak, akkor előírják a javítást, cserét, helyrehozatalt, és azt meg is követelik – és ezeket a pécsi otthonokban el is végzik.
Ráadásul a pécsi Szikla utcai gyermekotthonban az elmúlt hónapokban egy nagyobb felújítás zajlott. És éppen ez lehet a magyarázata annak, hogy a korábbi napok hírei, történései, és úgy általában a magyar kormányzat ilyen eseteknél szokásos kommunikációjával és lépéseivel ellentétes hír jelent meg: miszerint a pécsi Szikla utcába bemehet Magyar Péter kedden reggel.
Talán beengedik
Nem csodálkoznánk azon, persze ez csak feltételezés a részünkről (ha a Tisza Párt elnöke tényleg bemehet holnap a pécsi befogadó gyermekotthonba), akkor azzal a kormány (Rogán/Orbán?) éppen azt akarná demonstrálni, hogy a korábbi roppant elkeserítő képek és emiatt ilyennek tartott otthonok helyett vannak viszonylagos jó állapotban lévő gyermekotthonok is az országban, hiszen a Fidesz mégiscsak a családok kormányának tartja magát. És, ha van is valahol gond, az nem a rendszer része – értsd: nem Orbán Viktor hibája. És nem az az általános, amit Miskolcon, hanem amit Pécsett látnak. (Igaz, közben, mint fentebb olvashatták, kiderült, hogy Pécsen sem mehet be Magyar Péter a gyermekotthonba. Magyar Péter posztja és reakciója erről ITT olvasható.
Márpedig Menczer Tamás Fidesz-szóvivő is éppen arról beszélt a múlt héten Pécsen, sajtótájékoztatón (de ugyanezt mondta el Gulyás Gergely is a kormányinfón), hogy az (értsd: nem a kormány hibája), intézményvezetői felelősség, ha nem festenek ki időben, avagy nem cserélnek ki egy-egy rossz állapotú wc-deszkát.
Ettől függetlenül a körülmények, ha nem változtak volna (másfélszer/kétszer több bentlakó, földön alvás stb.), az akkor is árulkodó lehet, ha éppen volt egy részleges felújítás, de úgy tudjuk egyik forrásunktól, hogy erről most nincs szó: „vannak nehézségek, nemcsak Pécsen, mindenhol, de talán már nem alszanak a földön a Szikla utcában”.
Ami, mármint a pécsi Szikla utcai otthon egy úgynevezett befogadó otthon, ami papíron és infrastruktúrájában 12 férőhelyes intézmény. Itt azon gyerekek lehetnek, akiket kiemelnek átmenetileg a családjukból, és még nem kerültek befogadó családhoz, esetleg “rendes”/végleges lakásotthonba.
Kínos kérdések?
A gyermekvédelmi főigazgatóságtól többek között olyan kérdésekre nem kaptunk választ az akkori (és több helyről megerősíttet) zsúfoltsággal kapcsolatban, hogy miért alakult ki ez a helyzet, mióta tart, milyen megoldási lehetőségek vannak, mit tud tenni ez ellen a fenntartó, vagy éppen olyan kérdésre, hogy amennyiben ilyen helyzet van, akkor hogyan dől el az, hogy kinek jut rendes ágy éjszakára, ki kényszerül matracra?
Befogadók
A Szikla utca Pécs egyik országosan is ismert területe, a Tettye közelében fekszik, ott alakították ki ezt a speciális, befogadó otthont, ahová más bentlakásos gyermekvédelmi intézményekkel ellentétben legfeljebb 12 éves korig fogadnak csak be gyerekeket, de jellemzően a felső korhatárnál kisebbek, 3-5 éves gyerekek vannak ott. Legalábbis a mi tudomásunk szerint. Merthogy bemenni nem tudtunk, és engedély hiányában nem is akartunk, elsősorban azért nem, mert a területen dolgozó budapesti forrásainktól úgy tudjuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozók félnek találkozni újságírókkal, attól tartanak, hogy ha csak annyit mondanak, hogy nem nyilatkozhatnak vagy ők nem kívánnak, nem mondhatnak semmit az otthonról, ahol akár egy évtizede vagy régebben dolgoznak, akkor már ezért előveszik őket és retorzió éri őket. Hogy ez a félelem megalapozott-e, nem tudjuk, de ezt később többen mások is megerősítették.
A gyermekvédelemmel kapcsolatban forrásaink azt mondták, hogy az alapvetően jó rendszer lenne, de teljesen ostoba és merev szabályok vannak, egyszerre jellemző a rendszerre a pénzszórás és a pénztelenség, és sajnos ebből fakadóan a munkaerő elvándorlása is.
Nem tudjuk, miről beszélt Csizi Péter
Habár pénteken a volt pécsi alpolgármester és országgyűlési képviselő, ma helyettes államtitkár Csizi Péter bruttó 400 ezer forint feletti átlagfizetésekről beszélt, de ezt csodálkozva hallották forrásaink. Mi úgy tudtuk eddig is, és ezt újra megerősítették, hogy egy, hosszú ideje a rendszerben dolgozó, felsőfokú végzettségű, és felsőfokú végzettséget igénylő területen tevékenykedő, nem vezető beosztású személy sem kap a bemondott összegnél többet, vagy még annyit sem (kb. havi 400 ezer forint bruttóról számoltak be nekünk), azok pedig, akik szakmunkát végeznek, havi bruttó 300 ezer forint körüli összeggel számolhatnak, ami persze változhat valamelyest felfelé is a konkrét pozíciótól és az eltöltött időtől függően, de ahogyan mondani szokás, sehogy sem jön ki a matek, mert a mi információink szerint a gyermekvédelemben dolgozó felsővezetők sem az anyagilag legjobban megbecsült állami szolgák közé tartoznak.
Ami pedig a teljes ellátórendszer "hibáit" illeti, forrásaink arról is beszámoltak, hogy a szakemberek és a munkaerő elvándorlása olyan károkat okoz, ami miatt már egy csoportot a közelmúltban bezártak Sellyén, és már egy pécsi csoport is megszűnt. Ennek nyilvánvalóan az a következménye, hogy a kisebb gyerekeket "szétosztják" a többi baranyai otthon között, az idősebbek egy része pedig (akik viszont eddig gondozottak voltak és elviekben továbbra is jogosultak az ellátásra és a bentlakásra) egy időre, vagy végleg kikerültek a rendszerből.
A kegyelmi ügy utáni, a régi dolgozókra is vonatkozó ellenőrzés sem mindenkinek tetszik, és nem azért mert ők nem lennének alkalmasak a feladatuk elvégzésére
A lehetséges okok között információink szerint többen is a kegyelmi ügy után elrendelt átvilágítást nevezték meg, már csak azért is, mert nemcsak egy nemzetbiztonsági jellegű tesztet kell kitölteni és pszichológiai elbeszélgetésen részt venni (az új jelentkezőknek ez automatikusan kötelező, és egyelőre ezt nem is lehet helyben intézni, Budapestre kell emiatt utazni), de a dolgozók lakásához is kimennek, és rendőrök ellenőrzik azt, hogy ki, milyen körülmények közt él, van-e valamilyen gyanús körülmény, ami miatt ki kell zárni a rendszerből. A szigorúság és az ellenőrzés sokak szerint érthető, de az már nem, legalábbis a nekünk nyilatkozók szerint, hogy miért kell ebbe belevonni olyanokat is (sofőrök, titkársági alkalmazottak, stb.), akik a munkakörükből adódóan nem is találkoznak gyerekekkel, hiába dolgoznak papíron a gyermekvédelemben.
A munkaerő elvándorlása súlyos probléma
Baranyából az elmúlt időszakban emiatt 8-10 ember mehetett el egyik forrásunk szerint, más viszont azt mondta, hogy ők is csak részben emiatt mentek el. A többség ugyanis azért hagyja és hagyta ott a területet, mert megalázóan alacsonynak tartja a béreket, és a rendszer hibáit is látja, és az infrastruktúra bajait is (kevés férőhely és kevés alkalmazott), de az ellen nem lehet tenni, mert nem sokan mernek konkrét és valós problémákat felvetni és jelezni Budapest felé. Ezen túl is mentek el többen, ők már egyértelműen anyagi okok miatt.
Vannak rugalmatlanságok a rendszerben
Azt mondják ugyanis, hogy a kevés pénzügyi juttatáson túl más bosszantó dolgok is vannak, például vannak olyan tételek és rugalmatlan pénzek, pazarlások a rendszerben, amin változtatni kellene. Havonta el kell költeni egy meghatározott összeget ruhára, de közben annyit nem is lenne muszáj, már csak azért sem, mert kapnak jó minőségű adomány ruhákat, de mozijegyre, színházra stb. már nem lehet ennek az egy részét felhasználni. Vagy tartalékolni akár azt is. De ugyanígy rugalmatlan, ha játékra kapnak pénzt, és már nem kell új, mert van elegendő és helyhiány is van, akkor is csak arra lehet azt alapesetben elkölteni.
Közben viszont, és pont a munkaerő elvándorlása, valamint az azzal nem megegyező mértékű utánpótlás miatt egyre több munka hárul egy-egy emberre. És így, ha ez nem változik, akkor csak azt nem tudják, hogy mikor fog kártyavárként összeomlani, ha nem is a teljes rendszer, de egy-egy, kisebb vagy nagyobb elemei.
2024. december 2. 12.10 – Az alapellátást kellene fejleszteni
Ami az egyik legnagyobb tragédia a nekünk nyilatkozó szakemberek szerint, hogy az úgynevezett befogadó otthonokban, amilyen a pécsi Szikla utcai is (de a következőket nem konkrétan Pécsre értették, hanem általánosságban mondták el), hogy nemcsak egészen kicsi gyerekek vannak többségében, de olyanok is, akiket elviekben, papíron nem emelhettek volna ki a családjukból. Viszont ez a legjobb döntés, amit tehettek, mégha esetleg "találnak is" más okot rá hivatalosan, ami többé-kevésbé megfelel a valóságnak. És nem azért nem emelhették volna ki őket, mert egyébként egy családból történő kiemelési döntés nagyon erős dolog, és szigorú feltételek teljesülése után lehet csak ezt megtenni, hanem éppenhogy azért, mert vannak olyan okok, ami miatt nem lehet egy kisgyermeket a családjából kiemelni, és ilyen az anyagi helyzet. Merthogy az egy másik szintje az ellátórendszernek, ahol azt a problémát kezelik vagy kezelni kellene. Ugyanakkor a gyermekvédelmi szakemberek szerint a szociális ellátórendszer is küszködik a forrás- és a szakemeberhiánnyal, és amíg nem fog oda sokkal több pénz és más erőforrás áramlani, addig ilyen helyzeteket is nekik kell végsősoron utolsó mentsvárként megoldani. Márpedig, amikor azt látják a gyermekvédelmi szakemberek, ha egy családban nincs elegendő pénzügyi forrás élelemre, ruházatra, nem tudják fűteni a lakást a szülők (és így tovább), és nincs esély arra, hogy ez már rövid-középtávon megoldódjon, akkor kiemeléssel élnek. Így zömében azok a gyerekek, akik a pécsi Szikla utcaihoz hasonló befogadó otthonokba kerülnek, így kerülnek oda.
19? Lapot!
