Az álhírek nemcsak a politikát, a gazdaságot, hanem a tudományos világot is sújtják. Mivel az új technológiák már a mindennapi életünk részei, elengedhetetlen, hogy bízzunk abban, hogy a kapott információk helyesek. Ez különösen igaz a tudományos területen, amely rendkívül összetett lehet, és az információk ellenőrzése is az átlagosnál több tudást, szakismeretet kívánhat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ha egy példát kellene felhozni a tudományban a dezinformációra, akkor 2008-ra gondoljanak, amikor a CERN gyorsítójának, az LHC-nek a beindítása történt. Az emberek akkoriban attól tartottak, hogy a részecskegyorsító kis fekete lyukakat fog létrehozni, amelyek aztán elnyelik a Földet.
Ez persze nem az egyetlen ilyen hír, az Európai Parlament egy korábbi listája a következő álhíreket tartalmazza:
- A CERN már létre is hozott kis fekete lyukakat Svájcban.
- A gendertanulmányok növelik a transznemű emberek számát.
- A globális felmelegedést nem támasztják alá adatok.
- A homoszexualitás géntechnológiával gyógyítható.
- A menekültválság az európai gazdasági válság fő oka.
- A faji csoportok közötti intelligenciakülönbség kétségtelenül bebizonyosodott.
- A kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni védőoltás autizmust okoz.
- Soha nem történt meg a holdraszállás.
A lista persze bővíthető a Covid idején és utána megjelent álhírekkel. Ahogy az NKE egyik tanulmánya megállapítja: „2020 tavaszán a World Health Organization az »infodemic« kifejezéssel – azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban – mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon. Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a »post-truth« árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján.”
Egy nemrégiben készült felmérés szerint az európai polgárok 80%-a találkozott már hamis vagy félrevezető információkkal az interneten, akár havonta többször is.
Ez a bizalmi válság aggasztja az Európai Parlamentet. Egy negatív üzenet, egy tudományos álhír nagyon gyorsan vírussá válhat. Erre úgy kell reagálni, hogy biztosítjuk a polgárok számára a másik igazság, az általunk tudományosan megalapozott igazság bizonyításának lehetőségét.
Az Európai Parlament tudomány és technológia jövőjével foglalkozó testülete még 2018 júniusában elindította az „Európai Tudományos Médiaközpontot”. Egy olyan platformot, amelynek célja az újságírók, a tudósok és a politikai döntéshozók tájékoztatása, oktatása és összehozása.
Az ötlet lényege, hogy javítsa az újságírók tudás- és információ-ellenőrzési eszközeit, valamint a tudósokkal való kapcsolatépítést. Emellett a politikai döntéshozók számára is kapcsolattartási pontot kínál a véleménycseréhez.
A tudományos újságírók tudósítanak a tudományról, amely nemzetközivé vált, és tudósítanak az iparágakról, a vállalatokról, amelyek szintén nemzetköziek, valamint a politikáról, amely európai szintűvé vált. Tehát feltétlenül szükségünk van a nemzetközi hálózatépítésre, hogy megbirkózzunk a munkánkkal járó nagy kihívásokkal.
A Media Hub segíthet ebben. Az Európai Tudományos Médiaközpont közleményei és a tudományos újságírók hiteles, ellenőrzött forrásokból származó, hiteles információkat nyújtanak az európai polgároknak. Emellett a Médiaközpont figyelemmel kíséri a legkeresettebb tudományos témákat az interneten és a sajtóban, és megosztja a trendeket a nyilvánossággal.
Egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat szerint van némi ok az optimizmusra: a jó hír az, hogy a 6 európai országban végzett felmérés szerint a válaszadók többé-kevésbé minden országban ellenálltak a tudományos kommunikációban megjelenő hazugságokkal szemben, kétségbe vonva a hamis hírcímeket.
A címlaphíreket bizonyítékokon alapuló állításként elfogadó, és egyidejűleg a hamis címlaphíreket elutasító személyek minden országban felülmúlták a tudományos kommunikációban nem hívők számát. Az egyes címlaphírek tartalma azonban számított. A hamis vagy igaz, az emberi lét bizonyos területeire, például a nemek és a szexualitás témakörére vonatkozó címlaphírek nagyobb érdeklődést váltottak ki, mint a semlegesebb társadalmi és természeti problémákra vonatkozó hírek.
A központi kérdés azonban mindenütt a társadalmi bizalom volt. Ez megoldást nyújthat arra, hogy az emberek kilábaljanak az új információs ökoszisztéma által létrehozott zűrzavarból, amely információs buborékokat hoz létre, és szétzúzza a megbízható és felelős információforrásokat.
Cikkünk forrása: EU Parlament info, Európai Tudományos Médiaközpont
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
