Elfogadta az Európai Parlament (EP) szerdán a felzárkóztatási, azaz a kohéziós források átcsoportosítását, számolt be a hírről számos országos magyar újság mellett az Európai Parlament közleménye. Az EP az EU kohéziós-, és szociális finanszírozásának változásaival kapcsolatos döntése válasz volt az új kihívásokra és a kiemelt európai területekre, vagyos az EU prioritásaira. Arról, hogy mi várható ezen a területen, a Szabad Pécs korábban több alkalommal is írt, mindannyiszor az európai uniós hírekről és magyar pályázati sikerekről szóló sorozatában, például EBBEN a hátteret is megvilágító cikkünkben.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Jóváhagyta tegnap Strasbourgban az Európai Parlament az Európai Unió kohéziós- és szociális finanszírozásának változásait, válaszul az új kihívásokra és az EU prioritásaira, írja az EP közleménye.
Az EP új reformként említi a jellemzően költségvetési átcsoportosítást, és ez jelzi is a hosszas előkészítés és vita után történt szerdai döntés súlyát és jelentőségét. Ráadásul ez Magyarországnak két okból is kiemelt hír. Az egyik, hogy a felzárkóztatási források nem járnak minden tagállamnak, de Magyarország azok közt van, amely lehívhat ilyen pénzeket, ugyanakkor a Magyarországgal szemben, a jogállamisági kifogások és azok nem teljesítése miatt zárolt pénzek egy jelentős része az EU kohéziós alapjából lenne kifizetve.
Az okokról is mesél a közlemény, de az nemcsak azért nem lehet túl meglepő olvasóinknak, mert már írtunk erről az ügyről a döntés előkészítési szakaszában, hanem mert talán nem feltétlenül szükségszerű, de logikus és érthető, hogy miért érezték úgy az európai döntéshozók, hogy lépniük kell, több kihívásra is reagáltak. Az egyik fő ok ugyanis a geopolitikai instabilitás (és itt jellemzően a világban végbement változásokról és az Oroszország által kirobbantott ukrajnai háborúról beszélhetünk), illetve emiatt kialakult új kihívások, amelyek kezelésének finanszírozását szolgálja a reform. Mint írják, a szerdai döntés lehetőséget ad a tagállamoknak és a régióknak arra, hogy az uniós forrásokat új célokra fordítsák.
Új célokra
Ezek az új célok a védelmi ipari kapacitások növelése és a katonai mobilitás, a vízgazdálkodás helyreállításának, rezilienciájának megerősítése, beleértve a vízhez való hozzáférést is.
De kiemelten fontos a megfizethető és fenntartható lakhatás kérdése is, amely egyrészt most aktuális beszédtéma is hazánkban, hiszen a két legnagyobb párt többek között a lakhatás ügyében esett egymásnak (a Tisza Párt bérlakásprogramot (is) ígért, míg Orbán Viktor erre reagálva azt mondta, hogy ők meg éppen az otthonteremtést segítik. És itt a kedvező, meghatározott feltételek mellett felvehető, de fix 3%-os kamatozású lakáshitelek bevezetésére utalt egyértelműen a kormányfő.
Az viszont már más kérdés, hogy a lakások ára az elmúlt időszakban Magyarországon drágult a leginkább, többéves távlatban elképesztő mértékben, elsősorban a Fidesz kormány különböző intézkedéseinek nyomán. Ami persze kedvez azoknak, akik jelentős tartalékkal rendelkeztek, és léptel, így még a drágulás elején vásároltak, vagy eleve rendelkeztek a saját használatukban lévőn túl befektetésre vett más ingatlanokkal. Ez a mostani kedvező hitel persze segítséget és enyhítést jelent a jelen és a közeljövő lakásvásárlóinak, de lehetséges, hogy bárki lecseréné közülük a magas árak alacsony kamat kombót egy rosszabb kamat + jóval elérhetőbb lakásárakra.
Klímaváltozás, védelmi költségek
Az új területek között, amelyre lehet majd költeni, szerepel még a dekarbonizáció, az energiainfrastruktúra fejlesztése és a polgári felkészültség is.
A védelmi ipar és a katonai mobilitás finanszírozása tekintetében elsőbbséget élveznek a kettős felhasználású infrastruktúrák (amelyek polgári és katonai célokra egyaránt alkalmasak). A reform értelmében a szociális alapok is felhasználhatók a polgári védelmi készségek, a védelem, a kiberbiztonság és a dekarbonizáció támogatására is.
Részleges előfinanszírozás
Éppen azért, mert kiemelten kezelik az új prioritásokat, így az azok megvalósulását egy egyszeri, 20 százalékos előfinanszírozással növelik a 2026-ban átcsoportosított összegek esetében: Sőt, emellett még a társfinanszírozási rátákat is emlik, azok 10 százalékponttal magasabbak lesznek a korábbinál, ugyanakkor nem haladhatják meg a 100 százalékot.
Kiegészítő támogatás földrajzi fekvés miatt
Ha az egyes országok uniós pályázati pénzeire felügyelő irányító hatóságok a program forrásainak legalább 10 százalékát az új prioritásokra csoportosítják át, akkor a nyertesek a Kohéziós Alapból nyújtott teljes támogatás 1,5 százaléknak megfelelő további előfinanszírozásban részesülhetnek. Ez a kiegészítő támogatás az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos uniós régiók esetében 9,5 százalék, ami hangsúlyozza ezen régiók biztonsági kihívásait és geopolitikai jelentőségét.
Kis- és közepes vállalkozások, hátrányos helyzetű régiók
Annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is a kis-, és középvállalkozásokra és a hátrányos helyzetű régiókra összpontosítson, a nagyvállalatok technológiai, védelmi és dekarbonizációs beruházásai csak az átlagosnál alacsonyabb egy főre jutó bruttó hazai termékkel rendelkező uniós területeken támogathatók, és a beruházások továbbra is a kis-, és középvállalkozásokra összpontosítanak.
Ugyanakkor a „közös európai érdeket szolgáló fontos projekt” regionális jövedelemkorlátozás nélkül részesülhet finanszírozásban.
Van egy kitétel, aminek nem örülhet hazánk
A rendelet egy olyan dolgot is egyértelműsít, amely miatt Magyarország a jelen állapota és státusza miatt veszít. Kimondták ugyanis, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján befagyasztott pénzeszközök nem csoportosíthatók át új prioritásokra.
A nagy többség támogatta
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Igazságos Átmenet Alapot magában foglaló kohéziós politikai finanszírozás jelenlegi uniós ciklusára vonatkozó változtatást (félidős aktualizálás) 440 szavazattal, 168 ellenében és 52 tartózkodás mellett elfogadták.Vagyis nagyon meggyőző, csaknem háromnegyedes többséggel. A képviselők még inkább kiálltak (453 igen szavazat, 149 nem, 59 tartózkodás) az Európai Szociális Alap+ felülvizsgálatának szükségessége mellett.
A jelentéstevők szerint
A szavazás után az jelentéstevő és a Regionális Fejlesztési Bizottság elnöke, Dragoș Benea (S&D, Románia) elmondta: „A kohéziós politika az európai szolidaritás alapvető pillére. A jelenlegi eseményekre reagálva és a rugalmasság biztosítása érdekében módosítjuk, miközben megőrizzük alapvető értékeit. A Parlament elfogadta a védelmet új prioritásként, és gondoskodtunk arról, hogy Európa előtérbe helyezze a kettős felhasználású védelmi ipar, illetve a katonai mobilitás beruházásait. Emellett forrást biztosítottunk a polgári védelmi készségekre, kiterjesztettük a vízzel kapcsolatos rezilienciába történő beruházások körét, a megfizethető lakhatást prioritássá emeltük, amely immár a közepes jövedelmű családokat is lefedi, és korlátoztuk a nagyvállalatoknak nyújtott támogatást. Továbbra is előmozdítjuk az igazságos és kiegyensúlyozott fejlődést az EU minden régiójában.„
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője, Marit Maj (S&D, Hollandia) hozzátette: „Olyan Európát képviselünk, amely megvédi biztonságát, és senkit sem hagy magára. Sikerült megőriznünk az Európai Szociális Alap Plusz fő küldetését, amely a legkiszolgáltatottabb emberek és gyermekek támogatása, illetve a kisebb civil társadalmi kedvezményezettek segítése. Gondoskodtunk arról is, hogy a védelmi ipar számára elkülönített pénzeszközöket kettős felhasználású technológiákhoz kapcsolódó készségfejlesztésre fordítsák, biztosítva, hogy az emberek rendelkezzenek a társadalomban való részvételhez szükséges készségekkel.„
Mik lesznek a következő lépések?
Miután a tagállamok kormányaiból álló Tanács is elfogadja a jogszabályokat, a rendeleteket az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik, és azok a közzététel utáni napon hatályba lépnek.
Arra nulla, vagy a nullánál nem sokkal több az esély, hogy az Európai Tanács szükséges jóváhagyó döntése ne történjen meg.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
19? Lapot!
