Bróker Marcsi története a rendszerváltás óta eltelt évtizedek Magyarországának egyik ikonikus bűnügye, egyszerre szól a népmesei meggazdagodásról, a csodálatos képességekben való hitről s a tájékozatlan emberek naivitásáról. Esélyes, hogy a nézők és a kritikusok is kedvelni fogják az RTL új sorozatát, a Bróker Marcsit, és az sem kizárt, hogy a sorozat által a címszereplő, azaz Bróker Marcsi elfoglalja „méltó helyét” a magyar folklórban – akár Rózsa Sándor és a Viszkis mellett, külön polcon. A sorozat kizárólag az RTL+ prémium kínálatában látható.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Marcsi egy kisvárosi, nagymamás mosolyú, kupica pálinkát kínáló vendégszerető asszony, aki milliárdokat keresett. Illetve ez inkább nézőpont kérdése, hogy keresni vagy elveszíteni tudott-e milliárdokat. Bróker Marcsi kedves mosolya annyit ért, hogy egy fél város lecserélte a hatására a bankbetétjét egy füzetbe firkantott ígérvényre.
Az RTL minisorozata 2025-ben emléket állít a karcagi „milliárdos kedves nagymamának”, miközben mi, nézők egyszerre röhögünk, sírunk és szörnyülködünk azon, hogy gyakorlatilag mennyire nem változott semmi az elmúlt húsz évben.
A sorozat hangsúlyosan nem dokumentumfilm, egyrészt sérthetné a még élő szereplők személyiségi jogait, másrészt szerencsénk is, hogy nem akart az lenni. A több száz főt érintő sok-sok milliárdos piramisjáték tényanyagának száraz ismertetése helyett a készítők okosan választották a drámai, groteszk és humoros elemek keverését. Így lett Marikából félig tragikus, félig komikus figura, akit újra és újra sajnálni is kezdünk, néha még drukkolunk is neki. Mert ember, érzései vannak, belebukik az álmába, akár tragikus hősnek is tűnhetne, de a valóságban – a tények tükrében – Bróker Marcsi kőkemény számító bűnöző, aki Belize-ig menekült a hatóságok elől – de a kereskedelmi tévés fikció időnként finoman, humorral elsimogatta a valóság durva éleit.
A Bróker Marcsi vágásokkal operál, különböző időket villant fel, meglepően igényes film, a tempója alkalmazkodik az alföldi, kun tempóhoz – mondjuk lehetne benne több kerékpáros jelenet, de a filmet jegyző Fazekas Máté – Gigor Attila – Szántó Fanni írótrió, illetve Fazekas Máté Bence és Herendi Gábor rendezőpáros így is jó munkát végeztek.
Külön meg kell említeni a film létrejöttében a film producerét, Ditz Editet (ő Geszti Péter felesége, s az igazi Marcsi a házi őrizetben csak azért ment bele a sorozat elkészítésébe és az életútinterjúba, mert Rapülők-rajongó).
A filmsorozat szereplőválogatása kiemelkedő. Bacskó Tünde számára ez talán élete filmszerepe lehet. Az alakítása hibátlan.
Az elmúlt évtizedekben főleg a Pécsi Harmadik Színházban láthattuk, és színházkritikusként állíthatom, hogy a 2015-ben bemutatott – Vincze János rendezte – Martin McDonagh: Piszkavas c. előadásban, Maureen Folan szerepében alakított ekkorát, mint most Bróker Marcsiként.
Mi a különbség? A Harmadik Színház színpadának intim közegében talán 80 néző láthatta esténként, ez esetben a tévéfilmsorozatban várhatóan több százezer.
Mi a közös a két produkcióban? Mindkét alkalommal a teljes színészi eszköztárát be kell vetnie Bacskó Tündének, Marika figurájában egyszerre van jelen a „szomszéd Marika néni”, akire nyugodt szívvel rábíznánk a lakáskulcsot, ha elutazunk, hogy megetesse a kanárit. De benne van az a hidegvérű manipulátor is, aki könnyedén elfogadja életünk megtakarítását, amiből a Karib-tengerre menekül.
Bacskó vaskos, harsány humora éppúgy érvényesülhet a figurában, mint finom lélekábrázoló képessége. Játszott már díjazott színházi előadásokban, díjazták alakításait filmekben, de ekkora lehetőséget még nem kapott színészként, mint most, a Bórker Marcsi-sorozat címszerepében: egy ország fogja megismerni – s talán szeretni, imádni, szívébe zárni.
És hogy ki is Bróker Marcsi? Egy olyan korban lesz vállalkozóvá, amikor a női esélyegyenlőség finoman szólva még nem minden téren működik. Ahhoz, hogy vállalkozóvá legyen, gyakorlatilag kasztrálnia kell a férjét – őt Thuróczy Szabolcs alakítja. Feri rezignált, emberi, gyarló, komikus figurává lesz. Pontosan azt mutatja, hogyan lehet egyszerre társ és cinkos anélkül, hogy undort keltene.
A gyerekek (Tóth Zsófia és Martinkovics Máté) és a mellékszereplők (Rezes Judit, Anger Zsolt, Herczeg Adrienn) karakterei jól rajzoltak, erősítik, gazdagítják a történet morális és érzelmi rétegeit. Apropó, Herczeg Adrienn! Az általa alakított strucctenyésztéssel foglalkozó vállalkozónő figurája egyszerűbben működő, nem annyira harsány, karcos-nagyhangú nő, mint amit általában kérni szoktak tőle – ebben a filmsorozatban erőteljesen új karaktert teremtett.
Hasonlóan Bacskó Tündéhez, Herczeg Adrienn is kitűnő pécsi színésznő, s mindkettejük nagyívű pályájában közös, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban hosszú-hosszú évek óta nem láthatók. Ha a pécsi színház élén regnáló igazgatónak lenne egy csöpp esze, már holnap reggel szerződést ajánlana mindkettőjüknek.
Pálos Hanna (Karola) játékát is ki kell emelni. Karakteres, különleges gesztusaival és mimikájával létrehozott figurája kifejezetten emlékezetessé teszi ugyanis alakítását. A Bróker Marcsi-sorozat épp az ilyen minőségi alakításoktól és az azt segítő-konstruáló színészvezetéstől működőképes – sokak színészi játéka ad pozitív élményt a filmben.
Szintén külön bekezdést érdemel a film Gyulája, azaz Terhes Sándor. Ezt a szerepet mintha a Mézga család Hufnágel Pistijéből és egy ármánykodó, végtelen gonosz figurából gyúrták volna össze. Gyula a filmben egyszerre jelenti a beteljesületlen szerelmet és a folyton árulóvá lévő gonoszt. Terhes Sándor alakítása a talán eltúlzott szerepet kapó figurát élettelivé, hitelessé teszi.
A valóságban D. Sándorné Nagy Mária, az igazi Bróker Marcsi tudatos csaló, a banki múltjára építve több milliárd forintot csalt ki több száz ügyféltől. A sorozatban Marika figurája inkább a kisvárosi asszony archetípusa, aki csalódott a munkahelyében, saját vállalkozásba kezd, és a családja iránt érzett túlzó szeretete miatt sodródik csalásból csalásba, közben hol önámításba menekül, hol el is hiszi, hogy minden a legnagyobb rendben van; úgy fogad el százmilliókat, hogy egyre mélyebbre süpped, és csak süpped tovább, ahogy közeledik az elkerülhetetlen vég.
A sorozat talán legerősebb része az, amikor azt mutatja meg a rendező, hogy Marcsi minden férfit szimbolikusan kasztrál maga körül, nemcsak a férjét, a fiát, a vőjét, ezzel együtt a siker érdekében hatalmas péniszt növeszt, elhitetve magáról saját, kun közegében, hogy mindenre képes: „Te mindent elbírsz, Marikám!”
A sorozatban a családi közeg is jelentősen eltér a valóságtól: a család kevéssé ismert, háttérben maradtak a valóságban, míg a sorozatban Marikának van férje és két gyereke, akik folyamatosan morális tükröt tartanak az anya elé, ez jó dramaturgiai eszközként működik, a családtagok rezonőrökként erősítenek rá minden szituációra.
A valóságos és a sorozatban szereplő két Marcsi motivációiban is különbség rejlik: míg a valóságban az iratok alapján úgy tűnt, a pénz és a beteges hatalomvágy késztette csalásra, addig a sorozatban inkább az elismerés, a közösség szeretete és az önmegvalósítás vágyát láthatjuk kirajzolódni Marika alakjában, ami sokkal emberibbé és árnyaltabbá teszi a karaktert, mint amilyennek a valóságban tűnt.
Az áldozatok számában és figurájuk bemutatásában is elválik a film a valóságtól: míg valójában több száz ember szenvedett súlyos anyagi kárt, összesen mintegy 10-12 milliárd forintot veszítve, a sorozat viszont csak néhány áldozat történetét mutatja meg közelről, ezzel is inkább a személyes tragédiákra és a közösségi dinamika hatására fókuszál.
A bűnügyi részletek terén is egyszerűsítés történt: a valóságban hosszú éveken át tartó piramisjáték zajlott, Bróker Marcsi Belize-be menekült, majd elítélték, míg a sorozatban a pénzügyi machinációk háttérbe szorulnak, a hangsúly a családon és a közösségi kapcsolatokon van.
Végül a hangulat: a valóságban a történet közéleti botrány és súlyos pénzügyi bűnügy volt, a sorozatban tragikomikus, groteszk humorral átszőtt társadalmi látleletként jelenik meg – noha a tragédiákból is megmutatnak valamit, de ez elcsúszott összhatásában a túlzott hangsúlyt kapó szerelmi szál és a mögöttes politikai összeesküvés felsejlő szálai miatt.
Külön említést érdemel a filmben a maszkmesterek és a sminkesek munkája. A több évtizedet felölelő sorozatban időnként fiatalítani, időként öregíteni kell a színészeket. A fiatalítás tűnt a nehezebbnek, de az öregítésben nagyszerű eredményeket értek el, különösen Thuróczy Szabolcs esetében sikerült a munkájuk, szép öregemberré formálták.
A Herendi Gáborék által elmesélt Bróker Marcsi-történet egy példázat, megmutat egy örök emberi, ma is húsba vágóan aktuális üzenetet: az internet korában sem változott semmi: ha valaki elég szépen ígér, mindig lesz, aki elhiszi a mesét. A kilencvenes években a kunsági utazási iroda csodaszámba ment, ma a kriptomilliomos spam üzenetek vagy a nigériai herceg segélykérő levele tölti be ugyanezt a szerepet, de a politikai propaganda is ugyanígy működik: csak a történetek szereplői cserélődnek, a hiszékenység örök.
