Még egy jogi lehetősége maradt a harmadfokú, elmarasztaló ítélet után dr. Heindl Péternek, akit kedden másodszor ítéltek el az első felmentő, elsőfokú határozatot követően harmadfokon, a Pécsi Ítélőtáblán, plakátrongálásért. A pécsi, jogász végzettségű civil jogvédő évek óta sajátos módszerrel, egy-egy, vagy néhány kormányzati óriásplakát összefirkálásával vagy megrongálásával küzd azért, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány ezekkel az óriásplakátokkal beleavatkozik a szabad választásokba. Az egyik utolsó folyamatban lévő ügyében kedden hoztak harmadfokon határozatot.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Ahogyan az várható volt, egy korábbi szigorítás után ismét elmarasztaló ítélet született dr. Heindl Péter civil jogvédővel szemben a Pécsi Ítélőtáblán. Ebben az ügyben első fokon még felmentették a pécsi jogászt, mondván nem történt kár, de másodfokon ellentétes határozat született, amelyet most a harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla helyben hagyott. Dr. Heindl így most is a legenyhébb büntetést kapta, megrovással sújtották.
Arról az esetről van szó egyébként, amelyet a Szabad Pécs annak idején élőben közvetített, amikor egy pécsi gimnázium udvarán volt felállítva egy plakáthely, amelyre közpénzből fizetett politikai üzenet került. Dr. Heindl ezt is összefirkálta, jelezve, hogy szerinte többszörösen törvénysértő plakátról van szó.
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye szerint az ő indítványukra a táblabíróság helybenhagyta a másodfokú bíróság bűnösséget megállapító ítéletét.
„A korábban plakátrongálásért már elmarasztalt férfi egy pécsi középiskola udvarán elhelyezett, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátra írt piros és kék színű festékszóró spray-vel 2023 augusztusában. A feliratban azt kifogásolta, hogy közpénzből, oktatási intézmény területén jelentették meg a kormányzat álláspontját népszerűsítő hirdetményt. A rongáló a festékfújásról videófelvételt is készített, majd feljelentette magát a rendőrségen” – írták.
„Az első fokon eljárt Pécsi Járásbíróság – kár hiányában – felmentette a vádlottat a rongálás vétségének vádja alól, amely ellen az ügyész fellebbezett. A másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva megállapította a vádlott bűnösségét rongálás vétségében, és őt megrovásban részesítette”.
A bíróságok ellentétes döntését a vádlott és védője sérelmezte, felmentésért fellebbeztek.
Dr. Heindl a Szabad Pécs megkeresésére azt mondta, hogy az elsőfokú, felmentő ítéletet megváltoztató végzésében kimondták a bűnösségét és a legenyhébb intézkedést, „megrovást” szabták ki ellene.
Dr. Heindl az ítélethirdetés után azonnal, „a kialakult szokásnak megfelelően” átragasztott egy újabb, most éppen egy nemzeti konzultációs plakátot.
Mutatjuk is:
Ezt a beszédet mondta el dr. Heindl Péter az utolsó szó jogán
„Tisztelt Bíróság!
Dr. Fazekas Tamás ügyvéd úr kiválóan összefoglalta a bíróságnak benyújtott, október 1-én kelt védiratában, hogy miért tartja indokoltnak a védelem az én felmentésemet.
Ezt mindössze egyetlen további körülmény tárgyalásával kívánom kiegészíteni.
A bíróság tagjai előtt is nyilván ismert az a köztudomású tény, hogy az elmúlt napokban a magyar kormány újra közpénzből finanszírozott utcai hirdetményekkel árasztotta el az országot, amelyben a kormánypártok ellenzékét adóemelési szándékkal vádolja és azzal, hogy ezt a szándékot úgymond „Brüsszel bábjaként” kívánja érvényesíteni az ellenzék.
Pontban négy évvel ezelőtt szintén kevesebb, mint 6 hónappal az akkori parlamenti választások előtt hasonló, közpénzmilliárdokból finanszírozott plakátkampányba kezdett a kormány. Én akkor kezdtem egy intenzív jogvédő kampányba, amelyet azóta is folytatok, s amelyben a kormányplakátok kiigazítása mellett jogi beadványokat nyújtok be a legkülönbözőbb magyar hatóságokhoz, illetve bíróságokhoz annak kimondása végett, hogy ezek a kampányhirdetmények törvénysértőek, mert sértik az állam politikai semlegességének követelményét. Azt a mind a hazai jogszabályokban, mind nemzetközi szerződésekben rögzített követelményt, mely szerint az állam szerveinek tilos a pártok politikai versenyében részt venni, mert az súlyosan sérti a szabad választás megtartásának követelményét. E követelmény megsértését a magyar állam részéről egyébként a 2014-es parlamenti választás óta az EBESZ – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – választási megfigyelői missziói minden egyes választást követően kiadott jelentésükben kifogásolták.
A hazai jogszabályokban is több formában megfogalmazott, és több, a magyar országgyűlés által ratifikált szerződésekben is rögzített államsemlegességi követelményt a magyar bíróságok is figyelembe vették döntéseik során egészen 2019-ig, azaz egészen addig, amíg a Kúria az Alkotmánybíróság megváltozott ítélkezési gyakorlatára hivatkozva a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében ki nem mondta, hogy „Magyarországon az állam politikai semlegességének követelménye nem érvényesül”. Ezzel párhuzamosan a Kúria felülbírálta azt az alsóbb bíróságok által addig szinte kivétel nélkül követett joggyakorlatot, mely szerint a kormány politikai plakátjainak megrongálása, vagy felülírása a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozott, sőt egyes bátor ítéletek szerint kifejezetten a politikai és más vélemények szerinti megkülönböztetés tilalma elleni törvényes fellépés eszközének is tekintették az ilyen cselekményeket, amelyek így a társadalomra nem veszélyes cselekményekként nem is voltak büntethetők. 2019 után, de különösen a Kúria 4/2022-es, e tárgyban hozott jogegységi határozata után aztán sorra születtek a kormányplakátokat felülírók, vagy megrongálók ellen hozott elmarasztaló ítéletek.
Ugyanakkor le kell szögezni, hogy sem az állam pártpolitikai semlegességére, valamint a politikai vélemény szerinti megkülönböztetés tilalmára, illetve a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra vonatkozó nemzetközi egyezmények, sem az erre vonatkozó hazai alaptörvényi rendelkezések és más jogszabályok nem változtak. És le kell szögezni azt is, hogy az adott konkrét körülmények figyelembe vételével az elkövető magatartása társadalomra veszélyességének megítélése továbbra is az adott ügyben eljáró bíróság kizárólagos, diszkrecionális joga. Annak megítélése, hogy gyermekfelügyelettel járó tevékenység időszakában egy iskola területén kint lévő, egyértelműen pártpolitikai tartalmú plakátnak a jogsértésre figyelmet felhívó szöveggel való kiigazítása a jelenlegi társadalmi környezetet is figyelembe véve ma a társadalomra veszélyes tevékenységnek minősíthető-e, vagy sem, kizárólag az itt döntést hozó bírák megítélésétől függ.
Mi itt valamennyien, akik ebben a teremben vagyunk, annak az alaptörvényi deklarációnak a szellemében kell, hogy végezzük a mindennapi munkánkat, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam. Egy olyan ország, ahol az emberi jogok tiszteletben tartásával a demokratikus választás alapelvei kell, hogy érvényesüljenek.
Kérem a tisztelt bíróságot, hogy ebben a szellemben hozza meg ítéletét!
Pécs, 2025. október 21.
Dr. Heindl Péter”
19? Lapot!
