Tegnap, január 19-én, este hat órai kezdettel került sor a free PTE csoport szervezésében arra az összegyetemi online plénumra, amire több – már modellváltáson átesett – intézmény képviselőin kívül a szervezők meghívták Miseta Attila rektort is (és részt is vett rajta), így az esemény első felében többek között tőle is kérdezhettek a résztvevő hallgatók, oktatók és szimpatizánsok. Az esemény első része inkább fórum volt, nyolc után kezdődött igazából a plénum. A résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amiben elutasítják a modellváltási folyamatot. Beszámoló.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az előzményekről.
A Pécsi Tudományegyetem hallgatói, oktatói és dolgozói január 13-án kapták meg azt a rektori közleményt, melyben az egyetem vezetősége tájékoztatta a PTE polgárait arról, hogy több magyarországi egyetem (Debreceni Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem) mellett a PTE is jelezte az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (továbbiakban: ITM) felé, hogy nyitottak az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményi modell kialakítására.
Ahogy a levél fogalmaz „az egyetem vezetése és a dékáni kar közösen hoznak majd döntést a tárgyalási folyamat megkezdéséről és annak módjáról”.
Ezt követően, január 17-én újabb nyilatkozatot tett közzé a vezetőség, melyben leírják, hogy a január 14-i Dékáni Tanácson ismertették a rendelkezésre álló információkat és a fenntartó (ITM) által javasolt forgatókönyvet a résztvevőkkel (tehát a kari vezetőkkel, a Klinikai Központ elnökével, a Szentágothai János Kutatóközpont elnökével, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökével).
„A testület egyhangú döntést hozott arról, hogy az egyeztető tárgyalásokat a Pécsi Tudományegyetem folytatni kívánja” – fogalmaz a levél.
A vezetőség tájékoztatásában megemlíti azt is, hogy az eljárás „ütemterve feszített”, mivel a 2021/2022-es tanévet már az új fenntartói rendszer keretében tervezik indítani. Mint írják, „a modellváltással kapcsolatos döntést a Szenátus fogja meghozni, várhatóan január végéig”, az azt megelőző időszakban kerülhet tehát sor a kari fórumokra és egyeztetésekre, ahol – elméletileg – az egyetem polgárai is kifejezhetik véleményüket, illetve feltehetik kérdéseiket a modellváltással kapcsolatban.
Mint kiderült, a Szenátus tagjai már január 21-én, csütörtökön szavazhatnak a tárgyalások folytatásáról. A PTE polgárainak tehát összesen néhány napja, jobb esetben (ha a Szenátus esetleg most nem is dönt határozottan a modellváltás mellett – ahogy a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa is január végére halasztotta a végleges szavazást) néhány hete maradt megfogalmazni álláspontját az alapítványi fenntartásba kerülésről.
Különösen nehéz ez úgy, hogy a Szenátusban a hallgatókat képviselő Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) egyelőre semmilyen lépést nem tett a hallgatói vélemények összegyűjtésének érdekében.
Végül az egyetem oktatói és hallgatói maguk kezdték el a szerveződést, létrehozták a free PTE facebook oldalt, ahol a tájékoztatás mellett meghirdették az összegyetemi plénumot is január 19-ére, valamint közzétettek egy olyan kérdőívet is, aminek a segítségével bárki kifejezhette véleményét a modellváltással kapcsolatban (a kérdőívet továbbra is ki lehet tölteni itt).
Az oldal működtetői, valamint a plénumot szervező és a kérdőívet kezelő csapat tagjai a PTE oktatói, illetve jelenlegi és volt hallgatói.
Kérésük ellenére az EHÖK sem az esemény hirdetésében, sem a kérdőív terjesztésében nem vállalt részt.
Január 18-án a pteehok.hu oldalon közzétett nyilatkozatukban többek között azt írják, „az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat álláspontját az egyeztetések során kialakult végleges előterjesztés – és az abban foglalt, hallgatói jogokat érintő garanciák – alapján fogja meghozni, ezzel garantálva a hallgatói érdekérvényesítés és önrendelkezés biztosítottságát”.
Bírálatok
A PTE modellváltásának lehetőségét közleményében élesen bírálta Mellár Tamás országgyűlési képviselő (a PTE Közgazdasági Karának korábbi oktatója) is. Keresztes László Lóránt, az LMP baranyai országgyűlési képviselője, és a párt frakcióvezetője online sajtótájékoztatón utasította el az alapítványosítás tervét. Nemes Balázs momentumos politikus, innnovációért, ifjúságért és testvérvárosi kapcsolataiért felelős pécsi polgármesteri biztosa a Facebook-os bejegyzésben fogalmazta meg a PTE tervezett modellváltásával kapcsolatos aggályait, valamint felszólította az EHÖK-öt, hogy január 20-ig hozzák nyilvánosságra, pontosan milyen álláspontot fognak képviselni a csütörtöki szenátusi szavazáson.
Márton Zsuzsa, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének docense nyílt levelet intézett kollégáihoz, melyben a döntéshozás erőltetett tempóját, valamint a közzétett tájékoztató anyag hiányosságait kifogásolja, megemlítve, hogy sem a rektorválasztás szabályai, sem a kuratóriumi tagok kiválasztásának módja és a kuratórium hatásköre nem tisztázott kérdések, így pedig, széleskörű tájékoztatás és egyeztető tárgyalások hiányában, nem támogatható az átalakítás terve.
Polyák Gábor, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi tanszékének oktatója nyilvános Facebook-bejegyzésben sorolta fel a modellváltás kifogásolható pontjait.
A január 20-i összegyetemi fórumot és plénumot megelőzően tehát oktatói és hallgatói oldalról is érkeztek kifogások a tárgyalások megkezdésének sürgetésével, és az egyetemi polgárság bevonásának hiányosságával kapcsolatban. Ez nem csak a free PTE oldal lájkjaiban mutatkozik meg (cikkünk megjelenésének időpontjában 2638 fő kedvelte az oldalt), hanem a plénum résztvevőinek kiemelkedő létszámában is.
Tiltakozás
Online térben demokratikus alapelveket tiszteletben tartó plénumot tartani nem csak rendkívül nehéz vállalás, de egyedülálló is.
A PTE hallgatóiból és oktatóiból álló szervezői és moderátori csoport jelesre vizsgázott, ami talán annak is köszönhető, hogy többségük még a 2012-ben a keretszámcsökkentés és a röghözkötésként köztudatba vonuló hallgatói szerződés ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat több száz fős plénumain edződött, összeszokott és hatékonyan együtt dolgozó csapat (megj.: micsoda évek ezek, hogy egyesek hallgatói éveik alatt kétszer is kénytelenek összegyetemi ellenállást szervezni a minisztériumi intézkedések kivédésére!).
Miseta: annyi információt mondunk, amennyit kapunk
A hatórai kezdés időpontjában 890 fő jelentkezett be a Zoom felületére.
A szervezők köszöntőjét követően Miseta Attila összegezte, pontosan milyen folyamatok zajlanak jelenleg a PTE lehetséges modellváltása környékén, illetve arra a kritikára is reagált, miszerint az egyetem vezetősége nem oszt meg elegendő információt a PTE polgáraival. Elmondása szerint éppen annyi információt hoztak nyilvánosságra, amennyit ők is kaptak, ennél többre tehát lehetőségük se volt.
Meglepetés. Lehetőség.
Miseta Attila elmondta, számukra is „meglepetés volt ez a lehetőség”, másfél hónappal ezelőttig ugyanis úgy tudták, nincs napirenden a PTE modellváltásának lehetősége. Véleménye szerint a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén a modellváltás vállalható lenne – ő tehát jelenleg azon az állásponton van, hogy amennyiben az egyetem vezetősége által megszabott garanciák teljesülésére ígéretet kapnak, meg fogják szavazni az egyetem alapítványi fenntartásba kerülését.
Ilyen peremfeltételként említette a beleszólási jogot a kuratórium szerkezetébe, a kuratóriumi tagok visszahívhatóságát, valamint a kuratórium hatáskörének tisztázását is.
Megfogalmazásában a csütörtöki szenátusi ülés csak arról fog szavazni, „odasétálunk-e a vonat lépcsőjéhez”, arról, hogy végül „felszállunk-e rá”, csak később fog dönteni az egyetem vezetősége.
Menni kellett Budára
A „vonatra szállás” hasonlata nem túl szerencsésen a helyzet „önkéntes” jellegét is szimbolizálhatta, a rektor szavait ugyanis már a plénum idejében új megvilágításba helyezte az az időközben a telex.hu-n publikált cikk, miszerint a modellváltásban érintett (szegedi, debreceni és pécsi) egyetemek rektorait január elején Palkovics László behívatta a minisztériumba, ahol ismertette velük a forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.
Pár nap
Az intézményeknek eszerint csak pár napjuk volt, hogy kérjék alapítványi fenntartásba vételüket és az egyeztető tárgyalások megkezdését (erről kaptak tájékoztató levelet január 13-án a PTE polgárai is).
Tisztán erőből is menne Orbánéknak
A kérdezz-felelek szekcióban a PTE rektora a hallgatói kérdésekre reagálva elismerte, „hogy az állam erőből is meg tudná csinálni” a modellváltást, és „nincs rá garancia, hogy nem csinálja meg”.
Ennek ellenére többször is hangsúlyozta, szerinte az egyetem „jó tárgyalási pozícióban van”, és arra is lát lehetőséget, hogy az általuk szabott peremfeltételek teljesüljenek. Emellett több felszólalásában is kitért a piacosítás pozitív következményeire. Ahogy fogalmazott: „vannak tradícióink és van egy kiváló oktatói gárdánk, de a nagy számok törvényei alapján vannak olyanok is, akik alulteljesítenek, ők egy kompetitív rendszerben kiszorulnának”, ami szerinte az oktatás minőségét is javítaná.
Több résztvevő is hangsúlyozta azonban a tudományos diszciplínák piaci alapú összehasonlításának problematikáját. Ahogy több megszólaló jelezte, a PTE-n jelenleg több olyan képzés is zajlik, ami piaci szempontból nem feltétlenül térül meg, ugyanakkor rendkívül fontos eleme a hazai és nemzetközi tudományos életnek, esetleges megszűntetésük tehát végső soron az egyetem nemzetközi akadémiai körökből való kiszorulását eredményezné. (A plénumon résztvevő és aktívan felszólaló hallgatók és oktatók is többségében azokat a karokat (BTK, MK) képviselték, amelyek Miseta érvei alapján egy esetleges magánegyetemi váltás esetén veszélyben érezhetik magukat.)
“Mit fognak dolgozni?”
Arra a kérdésre, hogy a fentiek alapján például a szabadbölcsészet szak megszűnne-e, a rektor kérdéssel válaszolt: „Mit fognak dolgozni?” – Utalva arra, hogy szerinte a szabadbölcsész hallgatók később nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon (ezt később többen is cáfolták).
Fájó, kicsit
Arra, hogy mi az egyetem B-terve arra az esetre, ha úgy látják, nem teljesülnek a miniumfeltételek, azt válaszolta, akkor a Szenátus nem szavazza meg a modellváltás lehetőségét. Óvatosan megjegyezte azonban, „kicsit fájó, hogy ennyire rövid idő áll rendelkezésre” a döntés meghozására.
Tapasztalatok, megosztva (ha már a hatalom ezt nem tette meg)
Miseta Attilát követően több vendégfelszólaló is beszámolt az egyetemeiket érintő modellváltás tapasztalatairól. Az alapítványi átállás folyamatáról és következményeiről többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának titkára, a Miskolci Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense is beszélt. Mindannyian hangsúlyozták a modellváltási folyamat rohamtempóját, az egyeztetési folyamatok átláthatatlanságát. Míg korábban több hónap is az egyetemek rendelkezésére állt, hogy kidolgozzák az átállási tervet, a PTE esetében mindössze néhány hetet adott erre a minisztérium, ami nyilvánvalóan kivitelezhetetlen, amennyiben a vezetőségnek szándékában áll az egyetemi polgárság széleskörű bevonása a döntéshozást megelőző egyeztetésekbe.
Arra a kérdésre, hogy éreztek-e ideológiai indíttatásokat a modellváltási folyamatok háttérében, az SzFE hallgatója megerősítette, hogy esetükben erről volt szó, míg a Corvinus oktatója úgy fogalmazott, „egyértelmű elitváltás” igénye mutatkozik meg a jelenlegi kormányzati törekvésekben.
Közös álláspont
A fórumot követően este nyolc órakor vette kezdetét a plénum, addigra a résztvevők száma körülbelül hatszázra apadt.
A legkitartóbbak végül egészen 23:30-ig dolgoztak a közös álláspont megfogalmazásán, az elfogadott nyilatkozatot a cikk végén változtatás nélkül közöljük.
A plénum résztvevői közül többen is hangsúlyozták, az egyetem jelenlegi működése korántsem tökéletes, így nem feltétlenül zárkóznának el egy lehetséges átalakítás tervétől, ugyanakkor sem az ITM által megszabott időlimit, sem a társegyetemeken lezajlott modellváltási folyamatok tapasztalatai nem azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányzat nyitott lenne egy olyan konstruktív egyeztetési folyamatra, melyben a minisztériumi elvárások mellett az egyetemi polgárok érdekei is érvényesülhetnének. Érvként hangzott el a tárgyalási folyamatok megkezdésének támogatása ellen az is, hogy amíg az SzFE hallgatói és oktatói által indított peres eljárások nem zajlanak le, értelmetlen bármiféle egyeztetésekbe kezdeni, hiszen később a bírósági végzések akár jogellenessé is tehetik az egész modellváltást.
A plénum ideje alatt a szervezők összesítették a kérdőívre addig beérkezett válaszokat is. Arra a kérdésre, hogy a PTE alapítványi fenntartásba kerüljön-e, a kitöltök (a plénum idejében kb. 2000 fő) 55%-a nemmel válaszolt, 30%-a egyetért vele, 15% pedig azt válaszolta, nem tudja.
A plénum résztvevői is szavazásra bocsátották a kérdést, körülbelül kétharmados többséggel meg is szavazták az alapítványi átállás elutasítását.
Ez tehát azt jelenti, hogy a január 19-i plénum résztvevői egyelőre nem látják biztosítottnak, hogy jelenleg bármiféle garancia megvalósulása reális elvárás lehet, ezért arra kérik az egyetem vezetőségét, utasítsa el a modellváltás lehetőségét.
A plénum nyilatkozata:
“A PTE hallgatóinak és alkalmazottainak 2021. január 19-én tartott plénuma elutasítja a PTE alapítványi fenntartási modellre történő átalakítását.
Felszólítja továbbá a Szenátus tagjait, hogy széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra!
Pécs, 2021. január 19.“
A résztvevők végül arról is szavaztak, hogy egy hét múlva ismét online plénumot hívnak össze, amin már a csütörtöki szenátusi ülés eredményeinek ismeretében tervezhetik meg a további lépéseket (ehhez természetesen, a tegnapi alkalomhoz hasonlóan, bárki csatlakozhat, így az is, akik ez első plénumon nem vett részt).
További tájékoztatást a free PTE Facebook-oldalán tesznek közzé a szervezők.
