Nem sokkal azt követően, hogy tavaly év végén Krasznahorkai László átvehette a második magyar irodalmi Nobel-díjat, a mai napon elhunyt Tarr Béla filmrendező, aki a Krasznahorkai László azonos című regényéből készült Sátántangó című filmmel szerzett magának világhírnevet. A rendező 70 éves volt.
Kétség kívül a leghíresebb és egyben az egyik legfontosabb magyar filmrendező volt Tarr Béla, aki ma, 70 éves korában elhunyt. Az 1955-ben, Pécsen született Tarr Béla már több mint tíz éve, 2012-ben visszavonult a filmezéstől, utolsó műve a Torinói ló volt, amit előre bejelentett, ahogyan a film bemutatása előtt azt is sejteni lehetett, hogy Tarr az utolsó filmjében – amit a német filozófus, Nietzsche egyik története ihletett – merészkedik majd a legmesszebb abban a hosszú éveken át tartó és formálódó vízióban és felfogásban, amit a filmről gondolt, ezért jutott el ebben a művében csaknem a párbeszédek teljes megszüntetéséig.
Tarr Béla a világhírnevet a több mint 7 órás mesterművének, a Krasznahorkai László regényéből készült Sátántangó megfilmesítésének köszönheti, amelyben alkotótársa volt az író, Tarr élettársa, Hranitzky Ágnes vágó és Víg Mihály zeneszerző is. A Sátántangót (1994) nemcsak Tarr főművének lehet tekinteni, de egy trilógia középső darabjának is, amely az 1987-es Kárhozattól a Werckmeister harmóniákig (2000) tartott. Azt követően még két filmet készített, a már említett Torinói lovat és előtte a Londoni férfit (2007).
Tarr Béla már tinédzserként készített amatőr dokumentumfilmeket, majd a legendás Balázs Béla Filmstúdió segítségével, 22 évesen elkészíthette első dokumentarista nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket, amely hangos szakmai sikert aratott. Ezt követően vették fel a filmfőiskolára, ahol 1981-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Tagja volt a Társulás Filmstúdiónak, és annak a magyar fiatal filmes közösségnek, amelynek műveit budapesti iskolaként szokás emlegetni, és több filmes szakíró szerint a később világhírűvé vált dán dogma-mozgalom előfutárának is tekinthető.
Tarr Béla 2003-ban Kossuth-díjat,. 2023-ban Tiszteletbeli Európa Filmdíjat kapott, 2025-ben pedig Budapest fogadta díszpolgárává.
