Rudyard Kipling: Karácsony Indiában című versét olvashatják ma este, és ezzel a különleges darabbal zárjuk a Szabad Pécs Karácsonyi történetek 2025 című sorozatát, de szívből ajánljuk, hogy olvassák el azokat a verseket vagy novellákat (avagy olvassák őket újra), amelyeket esetleg elmulasztottak, mert most, az immáron elmúló ünnepi időszakban is szenteste óta jelentek meg versek és novellák lapunkban, a mait kivéve kortárs alkotók tollából. Ahogyan egyébként a karácsonyi történetek címkére kattintva az elmúlt években publikált írásokat is el tudják érni. Köszönjük, hogy az óév végén és idén is velünk voltak és irodalmat olvastak!
A cikk a hirdetés után folytatódik
De hogyan is kerül a csizma az asztalra – kérdezhetik. A Dzsungel könyve világhírű írójának a műve miért szerepel a Szabad Pécs kortárs szerzőket és műveiket bemutató karácsonyi, újévi, ünnepi sorozatába? Jogos kérdés, a válasz: a fordító miatt. Az indiai születésű angol író és költő versét ugyanis Horváth Viktor író fordításában közöljük, ő ajánlotta fel lapunknak az ünnepre a Kipling-vers fordítását.
A költemény után a fordító jegyzetét, majd – a korábbi publikációkhoz hasonlóan – a szerző, ebben az esetben a fordító, azaz Horváth Viktor író méltatását olvashatják. Utóbbit újfent Balogh Robert tollából, aki nemcsak pár sorban méltatta és mutatta be a mostani sorozatban a költőket és írókat, hanem – a lap külsős munkatársa, Ungár Tamás és a lap újságírója,. Babos Attila kivételével –, de ő is kérte fel a kortársakat arra, hogy gazdagítsák sorozatunkat általuk szabadon választott művekkel.
Rudyard Kipling
Karácsony Indiában
Hajnal és tamariszkuszok – a sáfránysárga ég alatt,
és malmokat hajtó női kezek.
A folyóparton papagájok – a társukért rikoltanak:
eljött a Nap, megszülte a Kelet
az országút porában, sikátorok szagában
a nyúlós párában. Miközben otthon
fehér fagyöngy, vörös magyal: Angliában vidám a dal;
de mi jut Indiába a dalokból?
Nappal és tamariszkuszok – kék égből bámulja a fény,
hogy tehenek vonszolják az igát,
s az úton visznek Valakit, akit elhagyott a remény,
a hágóhoz, gomolygó ködön át.
Rámához fohászkodjatok; tartva vezeklő társatok,
Rámához, meghall-e benneteket?
Nekünk itt van a zsoltár; és vár egy másik oltár,
és kívánunk egymásnak szépeket.
Tamariszkuszok délidőben – forró a nap felettünk;
de Angliába fakón érkezik;
ott az egészségünkre isznak – azok, kiket szerettünk,
s elfelednek jövő karácsonyig.
Kint küszködés szüntelenül, és keserves honvágy belül,
a tenger itt tart, a táj idegen;
olcsón kelt el az ifjúság: felváltottuk az aranyát,
s már látjuk, mit nyertünk az üzleten.
Alkonyat, tamariszkuszok, papagájok raja kering,
az otthonunk felé lesüllyedő nap
utolsó sugara kigúnyol; élethossznyi bilincseink
– bármerre kószálhatunk – visszahúznak.
Kemény szolgálat, gyatra bér; ez a rongyos ruhájú, vén
India, a fajtánk zord mostohája;
és ha a templomába léptél, többé nem ereszt ki a szentély;
az ajtó bezárult, minden hiába.
Sötétség, tamariszkuszok, és baglyokkal huhog az éj,
a templomból kürtök visítanak,
meddő évek mögöttünk, előttünk nincs remény.
Becsüld meg, ó! Karácsony ez a nap.
Tarts békét, és jöjjön az ünnep: baráttal és szomszéddal üld meg,
mondd, hogy kasztunkhoz illően vidám volt.
Ha a mosoly erőltetett, melyet szomorúság követ,
nyertünk egy újabb szánalmas karácsonyt.
Fordította: Horváth Viktor
A fordító jegyzete
Az eredeti vers (Christmas in India) 1886. december 29-én jelent meg a Pioneer című újságban, Lahore-ban, az indiai Punjab tartomány fővárosában (ma Pakisztán).
Kipling nálunk regényeiről ismert, de költőként is jelentős volt – A dzsungel könyve szépségét a majd kilencszáz sornyi versbetét teszi teljessé. A középkori gyökerű angol mintázatokat virtuóz módon alkalmazza az egzotikus helyzetekhez – itt a karácsonyt ambivalensen, kevés örömmel, honvággyal megélő angol gyarmati diaszpóra szomorúságához.
Horváth Viktor munkássága
Horváth Viktor munkásságát erős narrativitás, történelmi és mitikus érdeklődés jellemzi. Verseiben és prózájában gyakran fonódik össze az egyéni tapasztalat és a kollektív emlékezet. Műfordítóként középkori és kora újkori európai lírát, valamint angol nyelvű klasszikus és modern költészetet ültetett át magyarra, fordítói munkái szervesen kapcsolódnak alkotói szemléletéhez. /Balogh Robert/
