Mennyien harcoltak a Mohácsi csatában a keresztény és az oszmán oldalon? Kiknek a maradványaira bukkantak pécsi régészek és szegedi etológusok a feltárt két tömegsírban? Hol volt a fő ütközet? Mi erre a bizonyíték? Lehet-e, vagy kell-e a jövőben Majsi csatának nevezni azt, amit 500 évig Mohácsi csataként tartottunk számon? Kell-e ünnepelnük a magyar történelem egyik legtragikusabbnak tartott fejezetét, és egy teljes emlékévet szentelni Mohácsnak? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel videóinterjúnkban Bertók Gábor régésznek, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának, a mohácsi csatával és annak helyszínével kapcsolatos, több mint 15 éve tartó régészeti feltárás és kutatás vezetőjének.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Idén, és éppen ma, augusztus 29-én van a Mohácsi csata 500 éves évfordulója, amely miatt ma és holnap (augusztus 29-én és 30-án) mindenki Mohácsra figyel, na és persze Sátorhelyre és Majsra, ahol a fő csata zajlott. Utóbbira, amint azt az alábbi videóinterjúnkban Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta, már nemcsak sejtés van, mivel azt az elmúlt több mint 15 évben folytatott kutatások igazolták.
A Szabad Pécs független újság, amelynek működtetéséhez nagy szükségünk van olvasóink önkéntes támogatására, adományaira. A PayPal-on és közvetlenül is támogathatjátok a Szabad Pécset. PayPal: https://tamogatas.szabadpecs.hu – Közvetlen támogatási lehetőség utalással: Freedom Média Nonprofit Kft. 10701214-70339145-51200002 – IBAN: HU97107012147033914551200002 – Minden támogatás számít! Köszönjük!
19? Lapot!
