PÉCS ? Magyarország nemzetközi megítéléséről, az amerikai kapcsolatokról, Putyin befolyásáról, a CEU-ügyről, illetve a Fidesz mögül eltűnő hátországról is beszélt nemrég a HVG-nek Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter, volt washingtoni nagykövet. Az egyetemi tanár, történész és diplomata nemrég Pécsett is részt vett egy fórumon, a Liberálisok szervezésében. A Szabad Pécsnek adott interjút.
A cikk a hirdetés után folytatódik
? Keresték-e a HVG-ben megjelent interjú óta? Mik a vélemények? Beszélt-e esetleg Orbán Viktorral, mégiscsak az Antall-i örökség továbbvivőjének tartja magát?
? Nem, Orbán Viktor nem kíváncsi az én véleményemre, és én is meg vagyok anélkül, hogy ő velem beszélne. Két érdekes fejlemény volt. Egyrészt baráti-ismerettségi körben semmiféle kritikát nem kaptam, azt például, hogy áruló lennék vagy hasonlót, ellenben nagyon sok régi ismerősöm is keresett azzal, hogy érdekes volt, vagy örömmel olvasta, és így tovább. A másik pedig az, hogy nem csak e cikkre, vagy e cikk után, hanem a mai általános magyarországi helyzetre tekintettel folyamatosan keresnek most külföldi újságírók. Ma a New York Times-tól beszéltem egy hölggyel, a minap budapesti külföldi tudósítók hívtak meg, holnap is megyek interjút adni. Az érdeklődés tehát nagy Magyarország iránt.
? És volt is ilyen pezsgő időszak, amire ön még igencsak emlékezhet?
? Igen, kicsit valóban arra emlékeztet, ami a ?80-as évek végén volt. Ami bizonyos szempontból nem jó. Abból a szempontból azonban igenis jó jel, hogy a világ érdeklődik irántunk, és bizakodva néz Magyarországra. Én azt hangsúlyoztam a CEU körüli viták kapcsán is, hogy habár az igaz, hogy nagyon negatív visszhangja volt és van a törvénymódosításnak, de annak, hogy itt ennyi ember ment ki az utcára tüntetni, és annyi tekintélyes ember szólalt meg, akiknek semmilyen közeli kapcsolata nincs a CEU-val, nos ezeket meg hazánk javára írja a világ. Magyarország tehát a sok negatív mellett kapott sok pozitív publicitást is a világsajtóban, aminek meg örülök.
? A HVG-interjút elsősorban a CEU ügy és az orosz közeledés váltotta ki, és mindkettő kötődik is az ön szakpolitikai területéhez, a külpolitikához és a diplomáciához. Ugyanakkor minket az is érdekelne, ön milyen tisztán belpolitikai történés-kérdés zavarja leginkább az elmúlt évekből. Miről beszélne hasonlóan kritikusan?
? Egyrészt a szabadságról, azon belül is a szólás- és sajtószabadságról. Engem nagyon zavar, hogy az emberek kevés információt kapnak, és azt is ma már szinte egyoldalúan. Ez ugyanis az emberek önálló véleményalkotását korlátozza, persze nyilván ez is volt a cél. Sok mindennel hülyítik az embereket. Ez ellen csak a széles körű nyilvánosság, és minél több hasonló beszélgetés segíthet, amilyen például nemrég itt Pécsett ért véget.
? Azt mondta, egyrészt. Mi a másik dolog?
? Egyértelműen a korrupció. Az mindenkit felháborít, jogosan. Az, hogy érdemtelenül, csalások révén keresnek egyesek óriási összegeket, közben pedig az ország lakosságának sajnos egyre inkább egy jelentős része nagyon nehezen él. Én az irigylésre méltó Norvégiában is voltam nagykövet. Az északi országokban az óriási különbségeket korlátozzák. Nem azt mondom, hogy mindenkinek egyformán kellene keresni, sőt a jobb és kiemelkedő teljesítményeket természetesen jutalmazni kell, de egy progresszív adórendszerrel ? amilyen például Norvégiában és több északi országban is van ? igazságosabb helyzetet lehet teremteni, amiben növekszik a nehezebben élők esélye is. A híres amerikai New Deal-nek is ez volt a lényege: közteherviselés kell, de mindenki a képessége szerint járuljon hozzá a közhöz, és ne legyenek persze privilégizált csoportok vagy személyek.
19? Lapot!
