ELEMZÉS Aki gazdag, még ma is sokkal jobb esélyekkel vághat bele tanulmányokba, mint az, aki szegény. Egyre több fiatal hagyja el idő előtt az iskolát, kevesebben akarnak továbbtanulni, és nőtt a külföldre vágyók száma is. Borús kép a magyar oktatás helyzetéről. 

A cikk a hirdetés után folytatódik



Pécsi szerző közreműködésével született elemző cikk a magyar oktatás helyzetéről, és az uniós célokról. Vannak benne jól ismert tények, és néhány meghökkentő adat. Kezdjük előbbiekkel.

– A magyar iskolák túlságosan versenyközpontúak.

– A magyar iskola már első éveiben eldönti, hogy kiből lesz benzinkutas és ki lehet szívsebész. Magyarországon a középfokú intézményekben való részvételnek a családi háttér az egyik legerősebb meghatározó eleme. A magasabban iskolázott, nagyvárosi környezetben felnövő, rendezett családi hátterű, jobb keresetű szülők gyermekei általában a felsőfokú tanulmányokra eséllyel felkészítő gimnáziumok tanulói lesznek, míg az ezen szempontok szerint hátrányosabb helyzetű szülők gyermekei jellemzően a szakiskolák, jobb esetben a szakgimnáziumok diákjai. A PISA felmérések alátámasztják az egyenlőtlenség-elméleteket a magyar oktatási rendszerben. A mérés ugyanis azt mutatja – Európában példa nélküli módon – hogy az iskola és a családi háttér Magyarországon gyakorlatilag determinálja a tanuló eredményét (a PISA mérés a feladatok mellett a családi hátteret is felméri).

És most jön a meglepő (?) statisztika: 

– Míg a korai iskolaelhagyás az Unióban folyamatosan csökken, addig Magyarországon az utóbbi három évben 11 százalékról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók száma. Az arányszám növekedését befolyásolhatta az is, hogy 2012 őszétől 18 évről 16 éves korra csökkent a tankötelezettség korhatára, így a középiskolákból könnyebbé vált a lemorzsolódás – magyarázza a cikk.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Az ábra mindenesetre elég mellbevágó.

Az ábra a meghivatkozott cikkből származik/Radó, 2017

 

– A jelenlegi oktatáspolitika mellett várhatóan tovább csökken a diplomások száma is. 

– A továbbtanulási szándék csökkent: 2016-ban a fiatalok mindössze 31 százalék akart továbbtanulni és 42 százalékra nőt azok száma, aki nem szándékoznak ezt tenni. Ha mégis tanulnának, akkor inkább külföldön: 2016-ban már a fiatalok harmada tervezte a külföldi tanulást, munkavállalást.

– Egy friss Eurofund felmérésből kiderült, az Európai Unióban Magyarország a legrosszabb a társadalmi mobilitás terén. A tanulmány szerint hazánkban a legkisebb az esélye annak, hogy egy gyerek a szüleinél jobb munkahelyet fog találni.

– A cikk rámutat, hogy bár az alapfokú végzettséggel bírók mindössze kb. tíz százaléka van jelen a munkaerőpiacon, ma már a BSC/BA (vagyis felsőfokú) végzettség sem vezet igazán a foglalkoztatottsághoz.

További részletek ITT.

KategóriákPOP