Ha így van, az nagy valószínűséggel új országos rekord. Nagyfeszültségű távvezeték tartó oszlopokat hajtott félbe, gyűrt össze és döntött ki a szél. A kár százmilliós.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Hat darab 400 kV-os és tíz darab 132 kV-os tartószerkezet dőlt ki vagy sérült meg Baranyában a hétfő éjszakai vihar során – tudta meg a Szabad Pécs az E.ON-tól. Előbbiek a MAVIR Zrt., utóbbiak az E.ON kezelésében voltak. A kár százmilliós nagyságrendű.

A kérdéseinkre küldött válaszokból kiderül, a tervezés során a szélterhelést a távvezetéki tartószerkezetek (oszlopok) és sodronyok telepítési terepszint magassága határozza meg. Minél nagyobb a terepszint feletti magasság, annál nagyobb szélterhelést vesznek figyelembe a tervezők.

Az országban jelenleg üzemelő nagyfeszültségű távvezetékek túlnyomó többsége esetében ez a méretezési szélsebesség 120 km/h. Összehasonlításként: a három hete Siófok, Szabadi-fürdő, és Balatonaliga térségében pusztító szél legnagyobb sebessége 157 km/h volt. A Magyarsarlós térségében átvonult vihar középpontjában az eddigi feltételezések szerint egy ?tornádó? jellegű forgószél volt, melynek ?magjában? a szél sebessége elérheti a 250 km/h-t is – vélik az E.ON szakemberei.

A 2013 áprilisa óta érvényben lévő új szabvány – figyelembe véve a megváltozott környezeti és klimatikus viszonyokat – szigorított ezen az előíráson és az eddiginél magasabb szélsebességre írja elő az újonnan telepített oszlopok statikai méretezését – mondja a cég. Magyarán ők is arra készülnek, amit számos kutató előre jelzett: a klímaváltozás következtében szélsőségesebbé válik időjárásunk, az eddiginél gyakoribbak lesznek a heves, nagy széllel, jéggel érkező viharok.

Fogyasztói kiesést ez az üzemzavar közvetlenül nem okozott, egy másik vezetékszakasz ugyanis biztosította az áramellátást.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Az E.ON szerint ritkán fordul elő ilyen kiterjedésű hálózatsérülés, de az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási hatások egyre gyakrabban igénybe veszik az elektromos hálózatokat. A Dél-Dunántúlon szélvihar legutóbb 1996-ban okozott oszlopdőléses nagyfeszültségű hálózati üzemzavart.

Rákérdeztünk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, mekkora volt a hazánkban mért legnagyobb szélsebesség, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Annyi bizonyos, hogy 2010-ben a Kab-hegyen megdőlt az országos rekord, akkor 172 km/h-s sebességű szelet mértek.

A vihar egyszerűen összegyűrte, meghajlította a 120 km/h-ás szélre kalibrált acélszerkezetet   Fotók: Mácsai Ferenc

Ez még jól járt, legalább állva maradt    

Ez nem.

KategóriákMETÁL