A héten sokan megkapták Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt aktuális hírlevelét. Ami pontosan érzékelteti, hogy mi a baj az MSZP-vel.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A levél felütése Botka e hét közepén a 168 órának adott interjújára húz rá még egyet, megerősítendő az ott elhangzottakat. Ugyan konkrét név az interjúhoz képest nem hangzik el, helyette minden párton belüli potenciális ellenségnek, árulónak, beépített ügynöknek üzen. Mindenkinek.
Szerencsére Botka rendes(ebb) gyerek. A célja egyértelmű: leváltani a Fideszt. Lehetőleg egyedül.
Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.
(Molnár Ferenc)
A levél alapján ennek célnak most a legnagyobb ellensége a saját pártja. A saját pártjában megbújó kollaboráns árulók.
Míg az említett interjújában élesen bírálta az ellenzéki, potenciális szövetséges demokratikus pártokat, a levélben az összefogás tárgyává válnak, amennyiben elfogadják Botka és az MSZP forgatókönyvét az együttműködésre: “egy lista, közös jelöltek, egy miniszterelnök-jelölt.” A szokásos lemez.
Az ősz és a kampány közeledtével egyre fokozódó helyzetben a fokozatosan süllyedő stílusú közbeszéd csábításának nehéz ellenállni. Ahogy Botka egykori pártársa, Gyurcsány Ferenc mondta: political animallá kell változni a Fidesz legyőzéséhez. Pragmatikus szempontból talán igaza is van, bár a stratégia eddig nem működött. Legalábbis nem eléggé.
A Fidesz által meghatározott és képviselt viselkedés és közbeszédminta nemcsak feljogosítja az ellenzéki politikusokat, de feszélyezi is őket. Nehéz ellenállni a szorongásnak, hogy a józan, tisztességes beszéd ide nem elég, aki így szól, azt eltiporják. Lásd Bajnai.
Lehet, hogy apróság, lehet mondani, hogy a cél szentesíti az eszközt, de ha ugyanúgy beszél, szép lassan olyanná válik a kihívó, mint a legyőzendő. Vagy olyan is volt mindig. És amikor ezt sokan így gondolták évekkel ezelőtt, már nem lehetett megállítani az MSZP szétesését, s ezért nem tud hiteles lenni ma sok olyan bizonytalan szavazónak, akik kiábrándultak már a magyar közélet kínálta pártok választékából.
Minták ismétlődnek, kifejezések és üzenetek mennek körbe-körbe, és csak a pártok hírleveleiben a fejlécek színe változik közben.
A feladat közös: jobb hellyé kell tenni Magyarországot. Vissza kell vezetni a demokrácia, az ésszerűség, a tisztesség és a humánum földjére. Vissza kell építeni a fékeket és ellensúlyokat, és tanulva az elmúlt évtizedből, jóval nagyobb biztosítékokra lesz szükség. Új alkotmányra is.
Ehhez vagy le kell váltani a Fideszt, vagy 99 százalékban megreformálni. Jelenleg előbbire akármilyen kis esély van, még mindig reálisabb cél, mint egy párton belüli totális forradalom.
Közben viszont két dolgot nem szabad szem elől téveszteni: hogy milyen áron, hogyan történik majd az uralkodó politikai elit leváltása, és hogy mi lesz utána. A mi felelősségünk, a politikai pártok felelőssége az, hogy egy másmilyen, egy jobb Magyarország ígéretére ébredjünk az országgyűlési választások másnapján. 2018-ban, 2022-ben, és mindig már azután. Ehhez azonban ügyelni kell rá, hogyan viselkedünk az odavezető úton.
19? Lapot!
