MADÁR – Vigyázz, ha jön a 2Y1! – figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja.

A cikk a hirdetés után folytatódik



“Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, most nem a madárinfluenza egyik újabb változatának megjelenéséről számolunk be. Csupán egy Pécsett élő vörös vércse színes gyűrűjének kódja szerepel a címben (ld.: 2Y1).” Így kezdődik az MME Baranya Megyei Csoportjának hírlevele. Na de lássuk, miért is olyan félelmetes ez a madár. A madártanisok beszámolója következik:

“A történet 2014 májusában kezdődött. Ekkor gyűrűztük meg a Viktória utca egyik épületén költő vércsepár fiókáit, melyek a hagyományos alumínium gyűrű mellett színesgyűrűs jelölést is kaptak. A 2Y1 kóddal jelölt tojó legközelebb 2016-ban bukkant fel. Ekkor a Wallenstein utca tízelemetes panelépületének nyolcadik emeletén az egyik erkély tetejét választotta fészkelőhelyül a párjával együtt.

Eddig még nem is lenne semmi baj, csakhogy a vércsék bőszen védték a helyet a lakás tulajdonosaitól is. Az amúgy zárt erkély ablakát, ha kinyitották, szinte azonnal támadásba lendültek, visszavonulásra késztetve a gyanútlan lakókat. Egyszer a cigarettafüst eregetése közben még háziúr tar kobakja is bánta a tojóval való találkozást, de ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a vércsék így kívánták befolyásolni az egészségesebb életmódra való áttérést. A támadások a fiókák kirepülése után természetesen megszűntek, s a háziak ismét birtokba vehették erkélyüket.

Idén a vércsepár fészkelőhelyet váltott. Most az Aidinger utca egyik épületének nyolcadik emeleti erkélye fölötti rést szemelték ki maguknak, s a problémák újra elkezdődtek. A lakás tulajdonosa, egy idős hölgy azonban az apró-cseprő bosszúságok ellenére sem átkozta a vércséket, hanem eltűrte jelenlétüket. Nem kiáltott puskás emberért, nem akarta a fészekalj eltávolítását, csupán felvilágosítást kért tőlünk. Ezt egy személyes találkozás keretében készséggel megadtuk, a fiókák pedig a hónap közepén sikeresen kirepültek.

A madarak esetében természetes viselkedésmód a fészkük környékének védelme. Elsősorban saját fajtársaiktól védik a területet, de ha szükséges, más betolakodókkal is szembe szállnak. A kistestű ragadozó madarak, mint amilyen a vércse is, megtámadják a fészekaljakra veszélyt jelentő nagyobb testű fajokat (pl. ölyveket, héjákat), és legtöbbször sikerrel veszik fel a harcot a náluknál erősebb ellenféllel szemben. A lakott területeket előnyben részesítő párok a fészkelőhelyüktől alig néhány méterre mozgó embereket is veszélyforrásnak tarthatják, ezért lépnek fel támadólag ellenük.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

A történetben azonban nem is vércsék, hanem az emberek viselkedése az érdekes. Elkényelmesedett világunkban, ha beköszönt hozzánk a természet egy-egy darabkája, idegenkedünk tőlük, legszívesebben megszabadulnánk a bosszúságot is okozó jövevényektől, de el is viselhetjük vagy örömmel szemlélhetjük jelenlétüket, megértve a természetben zajló ok-okozati összefüggéseket. Vércséink esetében még csak a megtűrés volt a jellemző, de már ez is kezdete a természetvédelemnek.”

KategóriákPOP