Csupán kommunikációs trükk Páva Zsolt ?kiskorúsítása?, okkal találgatják ezért a pécsiek, mi is van emögött, véli Körömi Attila volt pécsi országgyűlési képviselő abban, az általa jegyzett véleménycikkben, amely nyomtatásban a Magyar Nemzet pénteki számában jelent meg, és a lap online kiadásában is olvasható már.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Körömi Attila politikai visszavonulása óta hosszú ideig hallgatott, nem szólalt meg a nyilvánosság előtt közéleti-poltikai ügyekben, a közelmúltban azonban már volt egy, akkor is a Magyar Nemzetben közölt véleménycikke. Akkor arról értekezett, hogy a Fidesz jó ideje már szándékosan a Kádár-rendszer módszereit követi, és ebben Habony Árpádnak is szerepe van már régóta.
A most pénteki cikkben a legaktuálisabb pécsi üggyel, és az ország egyik legforróbb politikai témájával a pécsi hiánnyal foglalkozik, egy hosszas kitekintést követően.
Körömi azt írta, hogy
a fideszes többségű pécsi közgyűlés – élén Páva Zsolt polgármesterrel – legkevesebb 7,5 milliárd forintnyi hiányt halmozott föl. A helyzetre adott válaszként a polgármestert kiskorúsító testületet hozott létre a Fidesz helyi szervezete, amelyet az országgyűlési képviselő Csizi Péter vezet. Ezzel szerinte Csizi Péter Páva Zsolt fölé helyezte magát.
Ám ez az egész szerinte csak kommunikációs trükk, így okkal találgatják a pécsiek, mi van emögött. Körömi szerint Páva, hogy mímelje a cselekvést, felkért egy tényfeltáró bizottságot a párt másik pécsi országgyűlési képviselője, Hoppál Péter vezetésével. (Megj: Hoppál a Csizi által vezetett bizottságnak is tagja ? B. A.)
Ők az önkormányzat elmúlt huszonöt évének gazdálkodását veszik górcső alá. Csakhogy a polgármester ítéletet is hirdetett: a pécsi szocialisták 2009-ben véget ért városirányító ténykedése okozta a mostani tetemes hiányt. Az nem zavarta a kinyilatkoztatásban, hogy 2009 tavasza óta ő vezeti a várost, és az sem, hogy a 2002 és 2008 között felhalmozott pécsi adósságállományt az állam 2013-ban átvállalta. Ekkor ő maga mondta, hogy a fejlődés időszaka kezdődik Pécsett.
?Mellébeszélés és a felelősség áthárítása zajlik. Pécs polgáraként ezt visszautasítom” – írta Körömi.
Majd azt mondta, hogy miután helyi és országgyűlési képviselője is volt Pécsnek, s közvetlenül élte meg a város gazdálkodásának történéseit, segít a tényfeltáró bizottságnak.
Az ősbűn
1990 és 1994 között SZDSZ?Fidesz-koalíció vezette a várost, SZDSZ-es polgármesterrel és a Fidesz két alpolgármesterével. Közülük az egyik Páva volt. Az első szabadon választott közgyűlés tisztességes munkát végzett. Sikerült ledolgoznunk az utolsó tanácstestülettől örökölt hiányt. Az eredmény szerinte elsősorban a másik fideszes alpolgármester, Mikes Éva következetes munkáját dicséri.
1994-ben a Fidesz?SZDSZ?MDF?FKGP-szövetség közös polgármester- és képviselőjelöltekkel indult a szocialistákkal szemben. A Fidesz Mikes Évát kívánta indítani a polgármesteri tisztségért, de a többi párt nem kért az első ciklusban megtapasztalt határozottságából, ezért ?a hajlítható Páva? jelöléséhez kötötték az összefogásban való részvételt.
Körömi emlékeztet arra, hogy ő lett akkor Páva kampányfőnöke. Bármi áron győzelemhez kellett segítenie őt. Molnár Zoltán, Pécs utolsó tanácselnöke független jelöltként indult, a KDNP?MIÉP-tandem vezetésével pedig – Nemzeti Szövetség néven egy másik tömörülés is bejelentkezett, de sikerült megfúrniuk az ő polgármesterjelöltjüket, ez tette lehetővé, hogy Páva polgármester lehetett – véli.
Az új ciklus első két évének költségvetése rendben volt. Csakhogy a Pávát jelöltté erőltető SZDSZ 1996 tavaszán a pécsi puccs néven elhíresült akció keretében kivált a négypárti koalícióból, és képviselőik új többséget hoztak létre az addig ellenzéki szocialistákkal.
Páva a Fidesz országos elnökségének véleményét is figyelmen kívül hagyva megadta magát, és egy hónapon belül szocialista alpolgármestert jelölt. A puccs után a szocialisták által összeeszkábált, a várost az eladósodás lejtőjére engedő költségvetést Páva is megszavazta, a nevére vette, holott elfogadásához számszerűen nem volt rá szükség.
?Ez az az ősbűn, melynek árnyéka egészen a máig nyúlik.”
A Hoppál vezetésével most felálló tényfeltáró bizottság egyik tagja az a Soó László, aki az 1996-os puccs során az MSZP meghatározó önkormányzati képviselője volt. Pimaszabb lépést elképzelni sem lehet tehát ennél Körömi szerint.
Mint írja, Páva Zsolt ?gyengesége” ellenére, 1998-ban ismét vele látták megnyerhetőnek a polgármesteri tisztséget. Az MSZP az országgyűlési képviselő Toller Lászlót jelölte. Pávát egy beszélgetés során kérték föl az indulásra, de visszautasította. Indoklása az volt, hogy pénzt akar keresni. Ezért inkább a Délhús Rt. ajánlatát fogadta el, majd a Miniszterelnöki Hivatal kinevezettjeként kistérségi menedzser lett, később a Gazdasági Minisztérium a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. vezérigazgatójának nevezte ki.
Mindezek ismeretében érthetetlen volt, hogy már 2001 elején feszegette visszatérésének lehetőségét, majd júniusban – a vele szemben egyre bizalmatlanabb pécsi szervezet feje fölött – Bánki Erik, a Fidesz megyei elnöke úgy tette megkerülhetetlenné jelölését a 2002-es választásra, hogy indításáról tényként nyilatkozott a pécsi rádióban. Páva Zsolt 2002 júniusában volt alpolgármestertársának bejelentette, hogy mégsem indul. Árulás. Az okokról csak találgatni lehet.
Páva tehát 1998-ban, az első Fidesz-kormány alatt nem vállalta az indulást, 2002-ben pedig a kampány kezdete előtt megfutamodott. A pécsi szervezet rögtönözve kereste a jelöltet, aki elviszi a balhét, de Bánki nem volt ott, amikor égett az általa is felgyújtott ház. Páva és Bánki tálcán nyújtották át a győzelmet Tollernek. Körömi szemében Páva ekkor veszítette el a maradék hitelét – hiszen számára az 1998 és 2002 közötti négy év a Tollerrel folytatott áldatlan küzdelemről szólt.
Toller László 2006. júniusi tragikus balesetével a pécsi szocialisták megroppantak. Páva újra kedvet kapott, és indult a polgármesterségért, de az MSZP-s Tasnádi Péter nyerte a választást. Majd, a Tasnádi Péter halála miatt kiírt pécsi időközi polgármester-választást 2009 májusában a Fidesz már simán hozta Pávának.
Körömi több olyan ügyet is említtt, ami szerinte bizonyítja, hogy Páva Zsolt korábban segített, maga is megszavazott Körömi szerint a pécsi önkormányzatnak előnytelen üzleteket, beruházásokat.
Ugyanakkor az egyik legérdekesebb megjegyzése arról szólt, hogy Páva Zsolt ügyvédként vett részt a siklósi kórház magánosításában. Akkor, amikor Orbánék éppen arról beszéltek, hogy el a privatizációs kezekkel a kórházaktól.
Kérdés szerinte, hogy ezek után lehet-e hinni Pávának?
Olyan súlyos morális válságba, amilyenbe Pécs került, szerinte olyan városok jutnak, ahol nincs kontroll.
Körömi szerint létezik és működik egy pécsi paktum, mégpedig 1996 júniusa óta, abban nem a város javára köttetett kompromisszumokról van szó, hanem a lebukás veszélye nélküli kéz kezet mos gyakorlat működtetéséről a költségvetés kárára, és amelyben a Fidesz és az MSZP is benne van. De most szerinte bezárult a kör. Pávának ki kell állnia a nyilvánosság elé, és el kell mondania, hogy mi zajlik Pécsett 2009 óta. Beszélnie kell, nem hallgathat.
Azt már mi jegyezzük meg, hogy az a cég, amely részt vett a Siklósi Kórház privatizációjában, és amelynek valóban ügyvédje, vagy jogi képviselője volt Páva Zsolt, a Mega Logistic Zrt., Páva 2009-es újabb, 8 és fél éve tartó pécsi polgármesteri érája alatt több önkormányzati megrendelést is megkapott – ez a cég újíthatja és bővítheti új vállalkozóként pédául egy sokat csúszó és sokszor dráguló projekt keretében a pécsi Horvát Színházat.
19? Lapot!
