Harapófogóval sem sikerült kihúzni nyilatkozatot Páva Zsoltból a pécs-pogányi repülőtérrel kapcsolatban az ellenzéki képviselőknek a csütörtök délutáni-koraesti, újabb pécsi rendkívüli közgyűlési ülésen.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Igazából Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi városházi képviselője próbálkozott többször is, hogy nyilatkozatra bírja a nem kis jelentőségű ügyben a pécsi polgármestert.
Mivel rendkívüli ülésen a szabályok szerint nincs lehetőség kérdést feltenni, ezért ügyrendben kérte Páva Zsoltot Keresztes László Lóránt, hogy napirend előtt tájékoztassa a pécsieket, és a közgyűlést arról, hogy mi lesz a pécsi közszolgáltató cégek sorsa, illetve hogy mire gondolt Csizi, amikor arról beszélt, hogy Pécsnek részesednie kell a paksi projektből; illetve kinek a felhatalmazására tárgyal önkormányzati hatáskört érintő ügyekben.
Páva-polgármester azt válaszolta, hogy megérti a kíváncsiságát, de be kell érnie írásbeli válasszal, amit hamarosan megküld neki, hogy gazdagítsa információit.
Fontos megjegyezni: erre a válaszra volt jogi lehetősége a polgármesternek.
Később Keresztes még konkrétabban is rákérdezett a pécs-pogányi repülőtér sorsára, azzal indokolva meg kérdését az egyik tervezett új pécsi ipari csarnokkal kapcsolatos előterjesztés tárgyalásakor, hogy korábban, az ilyen ipari létesítmények helyszínének kiválasztását, és ezek építésének sürgetését azzal is magyarázták a fejlesztési dokumentumokban, hogy a közelben van egy repülőtér, amely közforgalmú légikikötőként működve segítheti a befektető cégek megjelenését, Pécsre telepítését. Márpedig éppen most készülnek több milliárdos fejlesztésekről, új ipari csarnokok építéséről dönteni. Páva Zsolt válasza a következő volt:
?Keresztes Lóránt képviselő társam kérte, hogy a repülőtér ügyében egy-két szót beszéljek,
nagy a kísértés, bevallom, (de) nem teszem meg – most már minden témánál lóugrásban haladunk (?) ha a repülőtérről van szó, vagy kérdés napirend előtt, szívesen beszélek, (de) a repülőtérről most egy szót nem fogok szólni”.
Három ipari csarnokot építenek több milliárdnyi uniós pénzből, konkrét befektetői igények kiszolgálására
Négy, egymást követő előterjesztést is megszavazott a pécsi közgyűlési többség csütörtökön este. Három ipari üzemcsarnokot építenek teljes mértékben uniós pályázati forrásból jövő tavasszal, önerőt nem igénylő fejlesztésekről van tehát szó. Ebből kettőt az új, azaz a Déli Ipari Parkban valósítják majd meg, a harmadikat pedig egy , a régi pécsi ipari parkhoz közel álló területen, a Mohácsi út és az üszögpusztai körforgalom találkozásánál.
Közművesítésre 985, illetve 885 millió forintot, két ipari csarnok építésére 400 millió, egy üzemcsarnok építésére 800 millió forintot fordíthat pályázati támogatásból Pécs. Az összes fejlesztésre még a tavasszal pályázott a pécsi önkormányzat a város számára rendelkezésre álló TOP-forrás egy részének felhasználásával.
Nem beszélhetett róla a polgármester
Kővári János (ÖPE) az iránt érdeklődött, hogy lehet-e tudni, kinek építik az üzemcsarnokokat, mert ha nem konkrét cégeknek, akkor vajon honnan tudják, hogy mekkora üzemcsarnokokat kell éppen építeni, hiszen a különböző cégeknek különböző igényeik lesznek. Ha pedig tárgyaltak, akkor miért nem lehet megmondani, hogy milyen cégekről van szó. A csarnokok ugyanis a város tulajdonába kerülnek, a vagyonhasznosító cég kezelésébe, a leendő betelepülő cége bérelni fogják a városvezetés reményei szerint.
Páva Zsolt Kővári Jánosnak úgy válaszolt, hogy több céggel is tárgyalnak, ők mondták el, hogy mekkora és milyen üzemcsarnokok érdeklik őket, amelyek felépítése esetén Pécsre települnének.
Ugyanakkor a cégek azt kérték, s szerinte ezt tiszteletben kell tartania, hogy ne említse meg, hogy kikkel tárgyalt. Vagyis nem beszélhet a lehetséges befektetőkről, ha megtenné, úgy járhatna mint Kolozsvár a Mercedes-gyárral, amely azért került Kecskemétre, mert a helyi vezetés idő előtt elárulta, hogy a Mercedes érdeklődött náluk.
Megszavazták a volt bőrklinika értékesítését is
Mint megírtuk, a volt bőrklinika épületegyüttesént és telkét is el kívánja adni a városvezetés, liciteljárás során, konkrét befektetői megkeresés alapján. Egy friss ingatlan értékbecslés szerint az ingatlanegyüttes értéke nettó 992,8 millió forint. A Jobbik nem értette, miért nem a város hasznosítja az ingatlant , és fölözi le azt a hasznot, amit a majdani, leendő, szerintük nyilván majd egy, a Fideszhez közel álló vállalkozó fölözhet majd le. Több ellenzéki szerint is előbb érdemes lenne a területet átminősíteni, mert azzal eleve többet érne az ingatlan, és esetleg nem csak olyanok fognak majd pályázni, licitálni rá, akik biztosak abban, hogy ők el tudják érni, hogy árminősítsék az ingatlant úgy, ahogyan az nekik a legjobb.
Páva Zsolt azt mondta, ha meglesz a nyertes, csak akkor lesz érdemes módosítani, ha elmondja, miért is veszi meg az ingatlant. Az előterjesztést megszavazták.
19? Lapot!
