A középkori egyetem talán bő egy évtizedig működött. Tények a 650 éve alapított pécsi studium generaléról.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Az egyetemi lap, az UnivPécs interjút készített Fedeles Tamás pécsi történésszel a középkori pécsi egyetem alapításáról, történetéről. Itt vannak a legérdekesebb részek az interjúból.

 

A német Vilmos diplomatákat akart itt képezni

Az alapító, Vilmos, azaz “a Rheinland-Pfalz területéről származó Wilhelm von Koppenbach püspök (1361?1374) kiváló diplomata, Nagy Lajos titkos kancellárja és kápolnaispánja, az uralkodó diplomáciai testületének irányítója volt. Ő ismerte fel az egyetem létesítésének fontosságát, elsősorban a diplomaták képzésének szükségessége vezette e felismerésre.”

 

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Jogi kar igen, orvosi talán, teológia nem

“Bizonyosan működött az intézményben a jogi kar, ahol elsősorban a leendő diplomaták számára szükséges kánonjogi ismereteket sajátíthatták el a hallgatók. Elképzelhető, hogy orvosokat is képeztek itt, azonban dokumentumok közvetlenül ezt nem igazolják. A teológiai fakultást azonban Krakkóhoz, és Bécshez hasonlóan városunkban sem szervezhették meg.”

 

A püspöknek volt mit az egyetembe aprítania

“A 13. század végétől valamennyi katolikus püspöknek be kellett fizetnie az Apostoli Kamarába egy illetékösszeget (servitium) a kinevezését követően, amely a legújabb kutatások szerint az éves jövedelem ötöt-hatod részét tette ki. A 14. században Magyarországról a pécsi püspök fizette a legtöbb adót, összesen 3400 aranyforintot. Ez is mutatja, hogy az egyetem gazdasági háttere biztosított volt.”

 Az alapítók, Vilmos püspök és Nagy Lajos király szobrának avatása szeptember elsején. Az előtérben Udvardy György pécsi megyés püspök  FOTÓ: Csortos Szabolcs / UnivPécs

 

Soknemzetiségű város volt Pécs akkoriban

“Döntően magyarlakta településnek tekinthető, de meghatározó etnikai kisebbséggel. Így éltek itt német betelepülők, itáliaiak, németalföldiek, horvát ajkúak egyaránt, igazi pezsgő multikulturális város volt.”

 

A középkori magyar egyetemek nem működtek sokáig

“Az egyetem talán több mint egy évtizedig állt fenn. Az óbudai egyetem 1395-ös alapítása egyértelművé teszi, hogy akkor már nem működött, ugyanis az országban két párhuzamosan funkcionáló studium generale feltételezése minden realitást nélkülöz. Eddig nem került napvilágra arra vonatkozó forrás, hogy pontosan mikor zárta be kapuit a pécsi intézmény.”

 

Akkoriban anyagilag megbecsülték a tanárokat 

A bolognai származású Galvano Bethini volt az egyetem leghíresebb, nemzetközi elismerésnek örvendő professzora, évekig élt itt. Fizetése hatszáz arany volt évente, holott az átlag egyetemi tanár 60-80-at kapott csupán. Galvano 300 ezüstmárkát kapott évente, amelyet hatszáz aranyforintnak feleltethetünk meg. Ez volt a professzori fizetése, a megbízási díja, és megkapta Ürög falu tizedeit, továbbá a káptalani városnegyedben (a mai Széchenyi-tértől északra) egy lakást is a rendelkezésére bocsátottak. Mindez többszöröse, egyes becslések alapján akár tízszerese is lehetett a korabeli európai professzori fizetéseknek.

 

Önálló egyetemi épület valószínűleg nem volt

“A létszámra vonatkozó egzakt adatokkal nem rendelkezünk. Az oktatás őszi és nyári szemeszterekre különült el. A nagyelőadásokat jó idő esetén a szabadban is tarthatták, amint párizsi adatok mutatják, egyébként pedig a nagyobb templomokban oktattak.  A kisebb létszámú foglalkozások pedig akár a professzorok házában, lakásában is folyhattak.” 

 

 

KategóriákPOP