A Stallone-Statham-filmek következő darabjához biztos kevés az a 750 millió forint, amit híradások szerint a Pécsi Helyi Akciócsoport (PHACS) oszt majd szét jövő tavasszal, de kétségtelen, hogy ekkora közösségfejlesztési forrásra még az EKF alatt sem pályázhattak helyben a civilek és vállalkozások. Az erről szóló fórumokat 2 nap alatt 4 esemény keretében gyakorlatilag titokban lezavarták, információink szerint az érintetteket nem is nagyon hívták ezekre. Ezek után tényleg független elbírásra számíthatnak a potenciális pályázók vagy újabb haveri pénzosztás következik?
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az önkormányzati finanszírozású és egyéb fideszes weboldalak örömmel büszkélkedtek szeptember közepén, hogy a Pécsi Helyi Akciócsoport (Egyesület) jövő tavasszal 750 millió forintot fog szétosztani „kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése” címen. Erre európai uniós forrásoknak köszönhetően van lehetőség: úgy tűnik, hogy a pécsi tömörülés a maximálisan pályázható összeg felét nyerte meg. Az akciócsoportot még 2016 tavaszán-nyarán, kifejezetten ennek a pályázatnak a reményében néhány nap alatt rántotta össze a városvezetés, amit a felhívás megjelenése és a regisztráció határideje közötti rövid (szintén csak néhány napos) időszak is indokolhatna – bár a kiírási szándékról már hónapokkal korábban jelentek meg információk. Mindenesetre a fideszes többségű közgyűlés vita nélkül, egy ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el a PHACS létrehozását és a szervezet vezetését Őri László alpolgármesterre bízták. Más megyei jogú városokban általában a polgármesteré ez a feladat.
Furcsa társaság
Mivel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívása szerint a közszféra, a civilszféra és a magánszektor összefogására számítanak, így nem volt elég a három résztvevő városi szervre (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ, Pécsi Kulturális Központ) bízni a projektet. A civil szférából a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete, Free Mobility Egyesület a Mozgássérültek Szabadabb Mozgásáért, a Pécsi Amatőr Szabadidősport Egyesület – Fittbike SE, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület, Sopianae Kulturális Egyesület került a csapatba. Miközben ezek közül többen is vitathatatlan érdemeket szereztek a helyi közösségekért végzett munkájukkal, néhányról már kis kutatással is könnyedén kideríthető az egyértelmű politikai kötődés. Herbert Gábor, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület vezetője a helyi KDNP közelében vagy éppen a Zsolnay Örökségkezelő felügyelőbizottságában bukkan fel. Míg a Sopianae Kulturális Egyesület már-már családi biznisznek is tűnhet, hiszen elnöke Vanner Tünde (aki a trafiknyertesek névsorában is felbukkant), egyik elnökhelyettese a menye, Kiss Alexandra. Az egyesület arca pedig nem más mint Vanner Tünde fia, az a Haffner Tamás, aki a PHACS „titkolt” fórumait vezette szeptember végén és aki több szálon is kötődik a városvezetéshez. A Sopianae egyesület másik alelnöke Páva Péter, a polgármester testvére.
A PHACS Egyesületben a „gazdasági szektort” képviselő cégek még érdekesebbek: az évek óta leginkább alvó, családi cégként jellemezhető Metis-Hungária Kft.-ben többségi tulajdonosként a Biokom környezetvédelmi és stratégiai igazgatóját Englóner Lászlót találjuk, aki nem mellesleg Páva Zsolttal is nyírt már füvet.
Illusztráció via PécsMA.HU
Egy másik céget a MyPro Consultingot Őri László kérte fel az akciócsoportban való részvételre. A szervezeti tanácsadással, coachinggal foglalkozó vállalkozás 2015 óta van kapcsolatban a várossal: az egynapos Janus Pannonius Középkori Hagyományőrző Fesztiválra, a ?Fesztiválok, egyéb rendezvények és támogatások? keretből 2,5 millió forintot ítéltek neki (az eredeti előterjesztésben 4,7 millió forint szerepelt). 2016-ban a háromnaposra bővülő rendezvényt (aminek a teljes költségvetése 6 millió forint felett volt) már 5 millió forinttal támogatta a város. Bár 2017-ben is megítélte a közgyűlés az 5 millió forintot a rendezvényre, idén – valószínűleg a város anyagi helyzete miatt – azt mégsem kapta meg a cég, így a fesztivál is elmaradt.
Az egyesületben helyet kiérdemlő harmadik cég, a RÁNA Nonprofit Közhasznú Kft. ezek közül a legnagyobb árbevételű, de ez sem teljesen piaci alapon működik, hiszen bevételeinek jelentős részét (kb. harmadát) megváltozott munkaképességűek után kapott támogatások adják.
Négyszögletű kerekasztal
Az egy évvel ezelőtt egyesületi formát öltött akciócsoportban gyorsan és hatékonyan dolgozhatnak, mivel mindössze két nappal a szeptember 25-én és 26-án tartott villámfórumok után, a legutóbbi gyűlésén már egyhangúlag el is fogadták a „Pécsi Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia társadalmasítást követően átdolgozott, egységes szerkezetbe foglalt változatát”. Ezt – talán nem meglepő módon – az egyesület egyelőre nem létező honlapján sem találni, ahogy a cikk írása pillanatában alig 60 lájkolóval rendelkező Facebook-oldalon sem. Persze a fórumokon megjelent összlétszámot elnézve nem valószínű, hogy nagyszámú beépítendő javaslatot, észrevételt kellett feldolgoznia az egyesület szakértőinek a végleges stratégia megalkotásához. A gördülékeny működést mindenesetre az a 20 millió forint alapozta meg, amit tavaly ősszel szavazott meg a városi közgyűlés az egyesület munkacsoportjának finanszírozására. A 2016 októberi közgyűlésen Kővári János (ÖPE) és Kunszt Márta (DK) fejezték ki aggályaikat a Pécsi Helyi Akciócsoport létrehozásával és finanszírozásával kapcsolatban. Az érintettség miatt nem szavazó Őri László alpolgármester ráadásul azt is elmondta, hogy hasonló kiadásokkal a következő években is kell számolni, mert lesznek a pályázatban nem elszámolható költségek. A fideszes többség végül megszavazta a 20 millió forintot.
A fotó a Pécsi HACS legutóbbi közgyűlésén készült, ahol egyhangúlag fogadták el a mindössze két nap alatt módosított stratégiát via Pécsi HACS Facebook.
Akik kimaradtak
Furcsának találtuk, hogy a helyi civil élet jó ismerői, számtalan pályázatot lebonyolító Nevelők Háza Egyesület nem kapott meghívást egy ilyen grémiumba. A Civil Közösségek Házát is üzemeltető szervezet vezetője, Vincze Csilla is érdekesnek találta az ügyet. „Amikor hallottam a várható hazai EU-s kiírásról, akkor rögtön megkerestem az illetékeseket az önkormányzatnál, de azt az információt kaptam, hogy más elképzelések vannak a pályázat kapcsán” – mondja az egyesület vezetője. 2015-ben egy nagy közösségfejlesztési projektet (Civil Kapuk) fejeztek be, amit a Norvég Civil Alap finanszírozott. A legnagyobb sikert Pécsbányán és Vasason érték el és ez a pályázat jó folytatása lehetne a helyi közösségek erősítésének. Kérdésünkre Vincze Csilla ezt is elmondta, hogy nem kérték a segítségüket a potenciális pályázók értesítéshez sem, annak ellenére, hogy Civil Információs Centrumot működtetnek, így ők is csak utólag szereztek tudomást a fórumokról. Az egyesület vezetője a Pécsi Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia iránt is érdeklődött, egyelőre nem juttatták el hozzá.
„A helyi akciócsoportok és a közösség által vezérelt fejlesztés lényege az volna, hogy helyben találják ki, és helyben dőljön el, mire is szeretnének a közösségek pénzt fordítani, mik a céljaik” – mondja Peták Péter közösségfejlesztő. „A korábbi uniós fejlesztési ciklusban Európa-szerte a Leader-program a vidékfejlesztés egyik sikersztorijának tekinthető. És ezt a sikeres koncepciót pl. megyei jogú városokra is kiterjesztik most. Itthon azonban a korábbi kistérségi Leader-programok is a helyi és országos elitek és a bürokrácia szorításába kerültek a részvételi és helyi társadalomfejlesztési célok rovására” – mondja a szakértő, aki szerint a cseh vagy román kollégák sokkal lelkesebbek az ügyben. „Nálunk nagy gyakorlata van, hogy papíron igen, de szellemében lényegében nem is próbálkoznak alkalmazni a sikerességük miatt ajánlott modelleket, és marad a források hatalmi célú kézivezérlése.”
A közgyűlésen és a nyertes pályazatról szóló tájékoztatóban is kiemelt szerepet kapott a nagy kertvárosi játszótér és közösségi tér létrehozásának terve. Szintén közgyűlésen a fideszes képviselők előzetes társadalmi egyeztetésnek mondták a Pécs Konzultációt is, noha a két program valószínűsíthetően nem fedi egymást és a módszertan is teljesen különböző.
Próbáltunk beszélni a Pécsi Helyi Akciócsoport több tagjával, akiket utol is értünk nem kívántak nyilatkozni a legutóbbi gyűlésükön elfogadott stratégiáról, az elnökhöz irányítottak. Kérdéseinket az egyesület képviseletében Haffner Tamásnak és külön az egyesület vezetőjének, Őri László alpolgármesternek is eljutattuk. Ha az önkormányzati intézmények szokásától eltérően ezúttal mégis kapna válaszokat a Szabad Pécs, akkor frissítjük cikkünket.
Ezeket szerettük volna megtudni:
Mikor és kiket (pl. hány érintett) hívtak meg a PHACS tájékoztató társadalmi egyeztetéseire?
Mennyien vettek részt a tájékoztatókon?
Igaz, hogy a résztvevők jelentős része a programoknak helyet adó helyszín munkatársai/közfoglalkoztatottak voltak?
Korábban volt-e bármilyen egyeztetés a potenciális pályázókkal?
A legutóbbi gyűlésen elfogadott stratégia hol érhető el?
El tudnák nekünk küldeni?
A stratégiát kialakító munkacsoportban kik vannak/voltak benne?
Milyen díjazásért végezték ezt a munkát?
Mi alapján választották ki Pécsi Helyi Akciócsoportba felkért civil szervezeteket és vállalkozásokat?
Idén is számíthat-e a 20 millió forintos támogatásra PHACS Egyesület?
