Mármint, ha végül meg tudnak valósítani egy, a Szabad Pécs értesülése szerinti, egyelőre még széles körben nyilvánosságra nem hozott, de részleteit tekintve már a pártközpontból kiszivárgó tervet. Orbánék ugyanis lapunk nem hivatalos értesülése szerint még az idén újra átírnák a választási törvényt, 2019 őszére vonatkozóan. Már rég nem csak arról van szó, hogy 2000 fő alatti településeken nem lenne választás. Ehhez persze kétharmados többség kell a Fidesznek most tavasszal. Úgy tudjuk, még jelenleg is van több elképzelés, de ha a ?legrosszabbat? valósítják meg, akkor a régi pártbizottsági időket idéző helyzet alakulhat ki.
A cikk a hirdetés után folytatódik
És akkor gyakorlatilag csak a megyeszékhelyeken lenne rendes, mostani ismereteink szerint létező polgármester-választás.
Az elmúlt hetekben több háttérbeszélgetést is folytattunk a témában, aktív polgármesterekkel, hivatali emberekkel, a politikusok közül nem csak ?ellenzéki? vagy ?független? személyekkel.
Nem hisszük, hogy sok olyan, minimum az elmúlt években tartósan hazánkban élő ember lenne, aki ne értené meg azt, hogy informátoraink névtelenséget kértek tőlünk. És ne értené meg, hogy ezt miért is kérték.
Többen is tényként állították közülük, hogy tudják, van egy szándék a Fidesz felsővezetése részéről a választási törvény átírására a helyhatósági választásokra vonatkozóan.
Sőt, a történet szerint amennyiben a Fidesznek és Orbán Viktornak sikerül harmadszor is kétharmaddal kormányt alakítania idén tavasszal – aminek ma is van matematikai esélye ?, akkor már a 2019 őszi önkormányzati választásokkor az új rendszer léphet érvénybe.
A Fidesz ugyanis vélhetően ellenségként, vagy legalábbis nem megbízható emberekként tekint a független kistelepülési polgármesterekre, akikről egyre inkább olyan jelzők hangzanak el, hogy a kormány igazi ellenzéke, vagy legalábbis egyik igazi, harcos ellenzéke lehetnek. Ráadásul egy kistelepülésen a polgármester rendes véleményformáló erővel is bír(hat).
Több forrásunk is azt valószínűsítette, hogy Orbán Viktorék újabb kétharmados többséggel ősz elejéig megszavaznák azt a törvényváltoztatást, amely az önkormányzati választási szabályok átszabásához szükséges.
Az átalakítás egyik legfőbb, valódi célja az lehet, hogy a településvezetők lehetőleg tényleg mindannyian a Fideszhez köthető emberek legyenek. És mint tudjuk, 2019 után csak 2024-ben lesz ismét helyhatósági választás.
A hivatalos indoklás azonban egészen biztosan az lesz, hogy olcsóbbá tehetik így az önkormányzatok működését.
Nem hiszi, hogy mindez lehetséges lenne?
Nem csodálkozunk a kétkedésén. A Fidesznek mindenesetre értesüléseink szerint van rá ötlete.
Sőt több is, és úgy tudjuk, egyelőre még nem dőlt el, melyik mellett teszik le voksukat, de több forrásunk is hajlott arra, hogy a ?legrosszabb forgatókönyv? valósulhat meg.
Azt már leírtuk korábban, hogy egy, szintén kiszivárgott elképzelés szerint a 2000 lélekszámot el nem érő településeken nem lenne választás 2019 őszén. Úgy tudjuk, a számokról még vita van, a legoptimistábbak az 1500 főt valószínűsítik, ugyanakkor egyre többen mondják azt, hogy most már az 5000 főt el nem érő lakosságszámú települések mindegyikére vonatkozna ez a szabály.
Pontosabban lenne választás 2019 őszén az 5000 főt el nem érő településeken is, de csak egyetlen elöljárót választhatna meg a helyi közösség. Vagyis sem polgármestert, sem képviselőket nem választhatnának a jövőben, csak az elöljárót. (Egy másik elképzelés szerint az elöljárót is a kormány nevezné ki, lásd lentebb.)
Ő lenne az, aki ezt követően a megyei önkormányzatokhoz hasonló, feltehetően járási székhelyeken működő közgyűlésekben képviselhetné a saját választóinak az érdekeit.
Ugyanakkor rajta kívül, szintén ahhoz a járáshoz tartozó minden településről ülne egy képviselő az úgynevezett járási közgyűlésben. Ritkább esetben nagyobb, de betagozódó településekről akár két delegált is lehetne.
Mindemellett az ötezer fő alatti járási székhelyeken (vannak területek, ahol léteznek ilyenek), és az annál nagyobb településeken – értelemszerűen járási székhelyek ezek is – képviselőket, azaz képviselő-testületi tagokat választhatnának a helyi lakosok.
A fideszes logika szerint ezeknek a székhelyeknek annyi helyi képviselője lenne, amellyel önmagában többséget alkothatnak a járási közgyűlésekben.
Hogy ez utóbbi miért is fontos?
Azért, mert az általunk megismert elképzelés szerint, mint írtuk is, ezeken a nagyobb településeken sem lenne polgármester-választás, csupán helyi képviselő-testületi tagok megválasztása. Ők, és a hozzájuk csatlakozó-betagozódó kisebb előljárok alkotnák együttesen a járási közgyűlést. És ez lenne az a testület, amely saját maga tagjai közül önmaga választaná meg a járási székhely polgármesterét. Vagyis ezeken a településeken lenne polgármester végül, csak nem közvetlenül választanák meg a jövőben a helyi lakosok. Ahogyan például a köztársasági elnököt sem közvetlenül választjuk, hanem a mindenkori parlamenti többség szavazza meg ötévente.
De miért is lenne erre szükség? Vagy miért is biztosíthatná mindez a fideszes polgármesterek hegemóniáját?
A polgármesterek még ma is, a nagyobb településeken is sok esetben függetlenek, helyben ismert, kedvelt emberek, akiknek sok esetben még támogatóik sem pártok, sőt némely esetekben ellenzéki pártok vagy helyi független szervezetek.
A választáson általában egyszerűbb a polgármeter-jelölteket a szavazófülkében kiválasztani, azonosítani, hiszen rendszerint két-három, legfeljebb négy-öt név közül kell beikszelni a szimpatikusat.
Ugyanakkor ezzel szemben már a képviselő-testületi tagok esetében már sokkal inkább megjelennek a pártpreferenciák, pártlogók, és általánosságban egy-egy szavazókörzetben nem is egy-két-három jelölt indul a képviselőségért, hanem több. Éppen ezért a nagyobb lélekszámú települések képviselő-testületi tagjainak többsége ma is Fidesz-tag/fideszes politikus, vagy Fidesz-KDNP-támogatással megválasztott települési képviselő.
Ezek után könnyen belátható, hogy ha egy olyan testületnek, közgyűlésnek kell a saját tagjai közül megválasztani egy polgármestert, amely testület tagjainak nagyobbik része egy pártnak (a Fidesznek/Fidesz-KDNP-nek) a tagja vagy támogatott jelöltje, akkor milyen ?színű? polgármestert fog majd ez a testület végül polgármesternek megválasztani.
És ez megdöbbentően hasonlít a régi tanácsi rendszerre, amelyben a pártbizottság választotta meg a vezetőket.
Úgy értesültünk, hogy a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban lenne a korábban ismert választás ötévente ősszel, így polgármester választás is, nem csak képviselők választása. Ugyanakkor egyes vélekedések szerint erre is van modell/elképzelés, ha mégsem a saját emberük lenne a befutó. A megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken a ?pécsi minta? is bevethető lenne adott esetben, akár tehát akkor is, ha nem ellenzéki, hanem ?csak? független polgármester nyer. Vagyis egyfajta irányító-döntéshozó-tanácsadó testületet ültetnének a polgármester nyakába, az ő tagságával, de nem az elnökletével. És mindezek mellett esetleg még az államkincstárnál is kellene a jövőben az önkormányzati számlákat vezetni az ilyen ?nem megbízható? helyeken.
Úgy tudjuk, hogy a fenti, az egyik legrosszabbnak gondolt forgatókönyv mellett vannak más, hasonló, csak valamelyest enyhébbnek szánt forgatókönyvek is. Értesüléseink szerint létezik egy elképzelés arra vonatkozóan is, hogy a francia prefektusi rendszerhez hasonlót vezessenek be hazánkban is.
Abban egyfajta ellenőrző szervként, az állam területi képviseletét ellátó testületeket szavazhatnánk meg, amelynek törvényességi felügyeletét még pluszban egy úgynevezett kormányzat által kinevezett prefektus látná el.
Lenne tehát egy helyi, területi önkormányzat, választott testülettel, de önálló végrehajtó szervezet nélkül, a végrehajtó/ellenőrző feladatot pedig a kormány, esetleg a megyei önkormányzat által kinevezett prefektus láthatná el.
Lapunknak mindenesetre többen is azt mondták, hogy ez az elképzelés még a Fidesz belső köreiben is vitákat szül, de a többség vélekedése szerint a változtatás ?jó indokokkal? végig vihető.
A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.
19? Lapot!
