Az országosan magasnak számító 7,5 százalék helyett 15 százalék lenne Baranyában a munkanélküliségi mutató a közmunka nélkül. De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy a KSH a 15-74 éves (!!) korosztályban vizsgálta a munkanélküliségi rátát, és, hogy elviekben a külföldön dolgozók is benne vannak a számításokban.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Márpedig az tudvalevő, hogy Baranya olyan megye, amelyről a kivándorlás magasabb, és nyugdíjasok és rokkant nyugdíjasok aránya is magas lehet. Ezek pedig tovább torzítják az adatokat, valójában tehát még magasabb lehet százalékosan a munkanélküliség.
A napokban az mfor.hu közölt cikket a magyarországi, megyékre lebontott foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatokról. Az mfor.hu kutatásában a KSH munkanélküliségi adatait vetették össze a közmunkaprogramban foglalkoztatottak arányszámával. Az elemzés célja, hogy megvizsgálja, milyen magas lenne a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ha a kormány nem újítja meg a közfoglalkoztatást. Baranya megyét tekintve a jelenlegi 7.5 százalékos munkanélküliségi arány 15 százalékos lenne, ha a közmunkaprogramban szereplőket munkanélküliként tartanánk számon.
Nem véletlen, hogy a Fidesz olyan megoldást választott a munkanélküliség visszaszorítására, amely ugyan rövid idő alatt képes előremutató értékeket produkálni, ám nem alkalmas arra teljes egészében, hogy visszaintegrálja a benne dolgozókat a munkaerőpiacra – és ahogyan telik el az idő egyre kevésbé lesz erre alkalmas.
Az is jól látszik, hogy az álláslehetőségek szűkössége az egyik fő gátja az elsődleges munakerőpiaci visszailleszkedésnek a közmunkások/
A visszailleszkedés nehézségei közt kell említeni azt is, hogy a közmunka jóval kevesebb felelősséget és önállóságot követel meg a munkavállalótól, így sokan a programban ragadnak – nyilván településenként vannak eltérések ebben.
Az azonban tisztán látszik, hogy a Lázár János által nemrég gyakorlatilag letolvajozott közmunkások számos helyen. Nagyon hasznos feladatokat is ellátnak/látnak el, de a végcél nyilván nem az, hogy a programban résztvevők állandó megoldásként tekintsenek az állam által generált munkalehetőségekre.
Márpedig sajnos ez olyannyira látszik, hogy egyes kelet- és észak-kelet-magyarországi falvakban, de baranyaiakban is már egyfajta mintaként és jövőképként szolgál a közmunkaprogram. Azok a mozdulni, a jobb életért dolgozni hajlandó, vagy a munkáért költözni hajlandó lakosok ugyanis az elmúlt években elhagyták ezeket a településeket, akik példát mutathatnának, a kitörési lehetőségeket testközelből villanthatnák fel a jövő generációja számára.
19? Lapot!
