Bő egy év van hátra az önkormányzati választásokig. Pécs azon kevés nagyváros egyike, ahol – az országgyűlési választások eredménye alapján, valamint a helyi, Benny Hill-szerűen csetlő-botló fideszeseket, továbbá a város vesszőfutásának Orbán-éra alatti folytatódását látva – reális esélye van annak, hogy az ellenzék sikert ér el 2019-ben. Végignéztük a 149 pécsi szavazókört (hogy Önöknek ne kelljen), az idei listás és egyéni eredményeket, összevetettük azokat a négy évvel ezelőttiekkel, és megpróbáltuk kitalálni, mit üzennek a számok és százalékok a politikusoknak és nekünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Aki nem akarja végigolvasni, annak itt van röviden a lényeg:
Pécsett nagyon gyengén szerepelt a Fidesz az országos listás átlagához (49,27 %) képest,
DE
összességében helyben is javítottak némileg a négy évvel ezelőtti listás eredményükön.
A város perifériáján (2-es választókerület egy része) például nagyon-nagyon feljöttek 2014-hez képest,
DE
Uránvárosban is (szintén 2-es vk.), ahol Hoppál Péter négy éve még sok szavazókörben csak második lett, most viszont az összeset behúzta.
A hagyományosan nem fideszes Kertvárosban (1-es vk.) sem szerepeltek rosszabbul, mint négy éve, sőt,
DE
nem tudtak akkorát javulni, ami elég lett volna az egyéni győzelemhez.
Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a korábban rájuk szavazó belvárosban és Mecsekoldalon (mindkettő 1-es vk.) erőteljesen visszaestek.
Persze ehhez kellett egy esélyesnek elfogadott ellenzéki képviselőjelölt az 1-es választókerületben, aki mögött volt némi pártösszefogás és akire hajlandó volt átszavazni a vissza nem lépett pártok szimpatizánsainak egy része.
A 2-es vk-ban pont ez volt a Fidesz szerencséje: minimális összefogás sem volt az ellenzéki oldalon, de ismert és átszavazást generáló jelölt sem.
Kérdés, 2019-re az ellenzéki erők tudnak-e állítani olyan polgármesterjelöltet, akit elfogad a legnépesebb és legegységesebben szavazó, valamint leginkább Fidesz-ellenes városrész, azaz Kertváros, a jobbos, de már a korábbinál sokkal kevésbé fideszes belváros és Mecsekoldal, valamint a 2014-ben még inkább balos, április 8-án viszont voksát a kormánypárt és annak jelöltje mellett letevő Uránváros.
Április 8-án úgynevezett országgyűlési választások zajlottak az országban. Aki a milliárdokkal kitömött, cserébe állandóan hazudozó, országos vagy helyi inas/lakáj/szolga/udvari bolond/viccmédiából tájékozódik, annak újdonság lehet, hogy az országgyűlési választókerületeket magyarosch furfanggal már a 2014-es választás előtt átrajzolta úgy a Fidesz, hogy minden klappoljon számukra. A pécsi 2-es vk. például furcsa, amőbaszerű képződmény lett, van benne hirdi szavazókör, de mecsekoldali, uránvárosi, rácvárosi is, plusz Komló, Kozármisleny meg egy rakás község. Az amőbába délről kitátott szájú, farokúszó nélküli delfinként beékelődő pécsi 1-esben a rájuk nézve hagyományosan veszélyes Kertvárost belvárosi és mecsekoldali, korábban egyértelműen jobbra húzó városrészekkel próbálták ellensúlyozni.
A jövő őszi önkormányzati választásokon viszont kizárólag a 149 pécsi szavazókör ?játszik?: polgármestert és 19 önkormányzati képviselőt választanak majd a pécsiek ezekben. Fideszes és ellenzéki körök felől is fújja már a lehetséges polgármesterjelöltekről szóló, vadabbnál vadabb és unalmasnál unalmasabb pletykákat a szél, ami lehet, hogy képzavar, de jól hangzik.
Mindkét oldalon van min agyalni, de a Fidesz számára nagyobb a tét.
A független, de a baloldali pártok által támogatott ex-fideszes Mellár Tamás győzelme a volt országgyűlési képviselő és korábbi alpolgármester Csizi Péterrel szemben elég egyértelmű üzenetet hordoz: találj egy pártok felett álló, jobbos-konzervatív körökben respektált, de mások számára is elfogadható, erkölcsi hitelességét el nem vesztett, a politikában járatos jelöltet, és saját pályáján fogod legyőzni a Fideszt. A Csizinél 1286 szavazattal többet szerző Mellár győzelmének nem az volt a kulcsa, hogy Kertvárost behúzta, hiszen ezt az MSZP-s Tóth Bertalan is megtette négy éve, ráadásul a listás szavazatokat tekintve a Fidesz némileg még erősödött is a legnépesebb pécsi városrészben, sőt, Csizi ott több szavazókört nyert most, mint 2014-ben. A kulcs a hagyományosan jobboldali belvárosi és mecsekoldali szavazók bizalmának elnyerése volt.
De nézzük a részleteket!
A 149 pécsi szavazókörből a Fidesz mindössze 17-ben tudta megközelíteni vagy elérni országos listás eredményét (49,27 %), ennyi szavazókörben tudott legalább 45 százalékot hozni. (Véletlenszerűen kiválasztottunk tíz debreceni szavazókört, hétben a Fidesz elérte vagy nagyon megközelítette országos listás átlagát, a hétből kettőben lényegesen meg is haladta azt.) A 17 között feltűnően kevés a belvárosi és mecsekoldali szavazókör, csupán a két Mária utcai, a két Surányi úti, valamint a Mikszáth Kálmán utcai szavazókörben érték el vagy lépték át a 45 százalékot az említett két, korábban egyértelműen jobbra szavazó városrészben. A peremterületek viszont hat olyan szavazókört (Hird, Vasas, Somogy, Meszes, Újhegy, Üszög) is fel tudnak mutatni, ahol kifejezetten jól szerepelt a párt.
57 szavazókörben ért el a Fidesz 39-44 százalékos listás eredményt, az egész várost nézve egyébként 39,38 százalék a listás átlaguk (négy éve 36 volt), tehát több mint tíz százalékkal rosszabb, mint az országos. Ebben a halmazban nagyjából a város egész területéről vannak szavazókörök, viszont feltűnő, hogy Kertvárosból mindössze négy tartozik ide. (Kertvárosban 39 szavazókör van, nem számoltuk ide a szintén az 1-es választókerülethez tartozó Régi-Kertvárost, Postavölgyet, Nagyárpádot vagy a Megyeri úti szavazókört.)
A fideszes pécsi listás átlag alatti szavazókörből 75 van, olyan, korábban egyértelműen fideszesek is ebbe a halmazba tartoznak, mint a Kossuth téri, Király utcai, az egyik tettyei, vagy két Jurusics utcai. Összesen hét belvárosi és mecsekoldali szavazókör került ebbe a halmazba. Az említett négy kertvárosi szavazókörön kívül az egész panelos városrészben a városi átlaga alatt maradt Orbán Viktor pártja.
Érdekesség, hogy a fideszes szempontból legszuperebb szavazókör viszont kertvárosi: a malomvölgyi szociális otthonban a szavazók 50 százaléka voksolt rájuk listán. A Top 5 🙂 -ben egyébként van még két 50 százalékos szavazókör, a Tiborc utcai és az egyik Surányi úti, továbbá egy Bártfa utcai (49 százalék) és egy vasasi (49 százalék). A Top 5 🙁 -ben az első helyet egy Malomvölgyi úti szavazókör szerezte meg, ahol mindössze a szavazók 28 százaléka voksolt a Felcsúti Fáraó politikai szervezetére, a többi négy hely is kertvárosi szavazóköré (30 százalék körüli eredményekkel).
Egyértelmű tehát, melyik városrészben leggyengébb a Fidesz.
Itt kell tájékoztatnunk a drága Olvasót arról, hogy két szavazókört kizártunk ebből a nemes versenyből, bár az egyik szerepe döntőnek bizonyult a fideszes Csizi Péter vereségében. Az átjelentkezettek és külföldön voksolók szavazatait ugyanis az 1-es és a 2-es szavazókörben is egy előre meghatározott szavazókör szavazataihoz számolják hozzá. Az 1-esben ez az egyik Jókai utcai, a 2-esben pedig az egyik Szigeti úti szavazókör. Míg utóbbinál a koordinálatlan ellenzéki jelöltállítás miatt esélye sem volt senkinek Hoppál Péter ellen, így ezeknek a plusz szavazatoknak sem volt jelentőségük, a Mellár-Csizi bokszmeccs kimenetelét döntően befolyásolta, hogy az említett Jókai utcai szavazókörben Mellár majdnem 700 szavazattal verte Csizit. A Jókai utcai és a Szigeti úti szavazókörben is mindössze 29 százalékot kapott listán a kormánypárt. Fontos megjegyezni, hogy 2014-hez képest jelentősen nőtt az átjelentkezettek száma – akiknek nagy része nyilván diák ?, és vélhetően nem azért, mert több lett azóta az egyetemista (kevesebb lett), hanem mert most sokkal többen érezték úgy a diplomáért tanuló fiatalok közül, hogy a Fidesz ellen kell szavazni.
Megnéztük azt is, hogy listán mely szavazókörökben, mely városrészekben rontott, és hol javított Mészáros Lőrinc jó pajtásának pártja.
Hirden, Vasason, Somogyon, Szabolcsfaluban, Pécsbányán, Meszesen és Gyárvárosban minden jel szerint vették a Fidesz egyszerű kampányüzeneteit, hatalmasat, 4-10 százalékkal javultak az ezekben a városrészekben lévő szavazókörökben a párt listás eredményei 2014-hez képest.
Ahogy keletről haladunk a belváros irányába, úgy csökken ennek a javulásnak a mértéke, de még a belváros szélén, a Lánc utcában is tudtak javulni két százalékot, a belvárostól keletre mindössze egyetlen gyárvárosi szavazókörben rontottak, de ott is csak két százalékot. Igaz, ezeknek a szavazóköröknek a döntő többsége a 2-es választókerülethez tartozik, oda, ahol nem volt ellenzéki koordináció és nem volt esélyesnek tartott ellenzéki jelölt. Hoppál Péter be is húzta az összes szavazókört, mivel az ellenzéki szavazatok szétaprózódtak és az átszavazás sem volt olyan jelentős, mint a másik pécsi vk-ban.
Az 1-es vk-ba tartozó belvárosban és Mecsekoldalon viszont volt előzetesen esélyesnek tartott ellenzéki jelölt, Mellár Tamás. Ez természetesen nem csak azon látszott, hogy Csizi Péter számos, korábban simán fideszes szavazókört elbukott ebben a két, hagyományosan jobbra szavazó városrészben, hanem azon is, hogy listán is rosszabbul szerepelt itt a párt, mint négy éve. Olyan, számukra fontos szavazókörökben rontottak jelentősen, mint a Kossuth téri (- 5 százalék), Király utcai (- 6 százalék), Szent István téri (- 7 százalék), Magaslati úti (- 5 százalék), de még a csontfideszes két Mária utcaiban (- 2 és – 3 százalék) és Mikszáth utcaiban (- 3 százalék) is rosszabb lett a listás eredményük a négy évvel ezelőttinél.
Hogy mennyit számít egy jó jelölt, arra Uránváros a legszebb példa.
Míg a baloldali jelölt, az MSZP-s Szakács László 2014-ben kifejezetten jól szerepelt itt, sok szavazókört megnyerve, addig Hoppál – komoly vetélytárs híján – idén tarolt Uránban is, akárcsak az összes többi, a 2-es vk-hoz tartozó városrészben és szavazókörben. Nem meglepő, hogy a Fidesz listás eredményei is javultak Uránvárosban, az említett, kakukktojás Szigeti úti szavazókör kivételével mindenhol, egy helyen például 8 százalékkal. Az ellenzéki pártokra és jelöltekre leadott szavazatok mennyisége ugyanakkor azt mutatja, hogy bőven lett volna itt is esélye egy Mellár-féle, integráló hatású jelöltnek.
Amikor megnéztük a Fidesz kertvárosi listás eredményeit, rögtön látszott, hogy a legnagyobb és legnépesebb városrész szavaz messze a legegységesebben, és itt rühellik leginkább Pécsett a NER-t. 35 százalék feletti listás eredményt alig néhány szavazókörben ért el a párt, és – mint említettük – , az egész várost tekintve itt vannak a legkevésbé fideszes szavazókörök. A listás eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy az országos és az összpécsi eredménynek megfelelően Kertiben is a Jobbik a Fidesz után a második legerősebb párt, bár a baloldal (MSZP-DK) azért együtt Pécsen valamivel még erősebbnek tűnik a listás szavazatok alapján. Kisebb meglepetésünkre a 39-ből mindössze hét szavazókörben értek el a négy évvel ezelőttinél rosszabb eredményt Viktorék, a többiben viszont – igaz, nem túl jelentős mértékben, de – javítottak. Ennek a jele az is, hogy Csizi Péter 2014-ben csak 11 szavazókörben nyert itt, most viszont 13-ban.
Csakhogy ez a minimális kertvárosi listás javulás és a kettővel több megnyert szavazókör vajmi kevés volt a győzelemhez, hiszen Mellár Tamás olyan városrészekben is be tudott húzni jelentős számban szavazóköröket, ahol az MSZP-s Tóth Bertalannak négy éve esélye sem volt.
Az adatokból teljesen egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok szavazói, különböző mértékben ugyan, de hajlandóak voltak viszonylag nagy számban Mellárra szavazni saját jelöltjük helyett. A pécsi 1-es vk-ben számításaink szerint az átszavazási toplista első helyén a momentumosok állnak, második helyre az LMP-sek, harmadikra a Kutyapárt szavazói, negyedikre a jobbikosok kerültek. Hogy nem volt jelentéktelen az átszavazási hajlandóság, mi sem bizonyítja jobban, hogy számos olyan szavazókört találtunk, ahol a Jobbik listájára 30 százalékkal több szavazat érkezett, mint a jelöltjére. (A baloldali pártok nem indítottak jelöltet Mellár ellen.) A 94 pécsi szavazókört felvonultató 1-es, ?melláros? vk-ban egyébként a Fidesz a listás szavazatok mindössze 37,4 százalékát kapta csak, míg a 2-es hoppálosban, ahol 55 pécsi szavazókör van, 42,64 százalékot értek el.
Egy önkormányzati választás persze más, mint egy országgyűlési, eleve hagyományosan alacsonyabb a részvétel. Az biztos, hogy egyre több nevet hallani lehetséges polgármesterjelöltként, de a városvezetői tisztségnél fontosabb a helyi ellenzék szempontjából az, hogy sikerül-e megtörni a közgyűlésben a fideszes többséget, magyarán a 19 önkormányzati egyéni választókerületben mi történik majd.
A 2018-as országgyűlési választás pécsi számai egyértelműen azt mutatják, hogy 2019-ben a helyben is szétforgácsolt ellenzéki politikai erőknek csak akkor lesz esélyük akár a polgármesterválasztáson, akár az egyéni választókerületi voksoláson legyőzni vagy megszorongatni a Fideszt, ha koordinálnak és visszalépnek egymás javára, és/vagy olyan jelöltet, jelölteket indítanak, akikre más pártok szimpatizánsai is hajlandóak átszavazni.
Persze a Fidesz számára is vannak tanulságai 2018-nak.
Például, hogy nagyon kockázatos helyi fideszes politikust indítani minimális ellenzéki koordináció esetén és jó jelölttel szemben, nem véletlen, hogy azt hallani, nem feltétlenül pártember indításában gondolkodnak, bár azt is csiripelik a mindenre rálátó források, hogy Hoppálban azért még nem veszett el teljesen a bizalom, lehet, hogy ő lesz végül a jelölt, annál is inkább, mert kormányzati pozícióját elvesztette.
Csizi Péter indulásáról az ország pocakos irányító középpályásának vélhetően ez a véleménye:
Azért nem kell őt sajnálni, biztosan találnak számára valami testhez álló pozíciót a NER-ben, mégpedig rövidesen.
Keretes szerkezetek.
