A Tüke Busz ugyanis felmondta azzal a szegedi céggel kötött szerződést, amelyik immáron tíz éve biztosította a pécsi e-jegyet. A Szabad Pécs úgy tudja, a cég elsősorban referenciaként kezelte a pécsi szolgáltatást, ezért kb. önköltséges áron vállalta annak biztosítását. Aki esetleg havi e-bérletet vett szeptember elején, az most egy kicsit átkozódni fog.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

Úgy tudjuk ugyanis, hogy abba sem mentek bele a pécsi buszos cégnél, hogy ne egy hónap végén szűnjön meg a szolgáltatás. És ez még akkor is furcsa, ha azt mondjuk, hogy a teljes utaslétszámhoz képest elhanyagolható mértékű volt az e-jegyet vásárlók száma. Ugyanakkor még a legutóbbi időkben is mintegy félezren voltak a visszatérő vásárlók.

Információink szerint a Tüke Busz vezetése a kényszerű takarékoskodási intézkedések mellett éppen azzal indokolta a szolgáltatás megszűnését, hogy szerintük kevesen használták a szolgáltatást.

Tudni kell azonban, hogy ha jól tudjuk, éves szinten nem volt egymillió forint a szegedi Hedz Magyarország Kft. vállalkozási díja, miközben ez a szolgáltatás egyrészt egyedülálló volt, másfelől pedig a kevés dolog egyike volt, amely összekapcsolta a pécsi buszos céget a XXI. századdal.

A szolgáltatást egyébként majdnem tíz éve, 2009 elején vezette be a korábbi szolgáltató, a PK ZRt.

A Pécsett alkalmazott mobilos e-buszjegy alkalmazás amúgy európai és hazai innovációs díjakat is besöpört, mert a szolgáltatótól függetlenül biztosította az e-jegyvásárlást. Az utasok a mobiljukat mutatták fel a sofőrnek és az ellenőrnek, igazolva a vásárlást. A mobillal meg lehetett vásárolni az összes forgalomban lévő jegytípust, annak a hivatalos árán, kényelmi vagy egyéb tranzakciós díjaktól mentesen. A jegyeket, bérleteket bankkártyás vásárlással váltották meg, sőt még az alkalmazást sem kellett feltétlenül letölteni hozzá, elég volt a netes keresőben eljutni a vásárlási oldalra.

A szolgáltatás négy idegennyelven is  elérhető volt, a magyar mellett angolul horvátul, németül, oroszul is. Lehetséges volt a jegyet más mobiljára is elküldeni, illetve eleve arra vásárolni – pl. szülő a gyerekének. Így lehetséges volt kényelmesebben, akár táblagépen vagy asztali gépen/laptopon intézni a megadott mobilszámra a vásárlást. Lehetett azonnali jegyet is váltani és egy megadott napra és konkrét időpontra szólót. Például, ha tudta valaki, hogy moziba vagy színházba megy egy konkrét járattal, akkor arra is előre megvehette, mondjuk, a félórás jegyet, órákkal korábban is.   

Sőt, voltak csak ezen a platformon megváltható jegytípusok is, félórás vagy kétórás időtartamra szólók. Ami azt is jelentette, hogy akár a félórást (rendes jegy ára) megváltva a megállóban is, ki lehetett váltani azt, hogy az autóbuszvezetőnél kelljen megvenni a jegyet, jóval többért az elővételinél.

Most ez azért is érdekes különösen, mert – mint megírtuk – a pécsi közösségi közlekedésben minimum 300 milliós takarékoskodási intézkedéssel, emelték a jegyek árát, és csökkentették a járatok/megtett kilométerek számát. Ami egyrészt óhatatlanul vissza fogja vetni a jegy- és bérletvásárlást, másrészt éppen az autóbuszvezetőnél megváltott jegy ára lett kriminális: 500 forint. Az elővételi jegy ehhez képest 350 forint – amit, a sofőröknél vetthez hasonlóan a korábban kinyomott jegyek felülbélyegzésével oldottak meg egyelőre a tükések.

Persze, értjük, hogy ha legalább 300 milliót, de akár 1 milliárdot meg kell spórolni, akkor minden forint megtakarítás számít, de nagyon érdekes kérdés, hogy az vajon megér-e egymilliónál is kevesebb spórolást egy cégnek, ha olyan szolgáltatást húz le, amellyel egyrészt egyedülálló az országban, másrészt jövőbemutató, sőt, ha okosan használnák, akár még plusz bevételeket is hozhatna. Lehetett volna például délutáni jegyet bevezetni.

A pécsi mobilos buszjegy ugyanis egyedülálló volt, sehol másutt nem használnak mobiljegyet tudtunkkal, sőt a korábbi budapesti hekker-ügy után a BKV-s e-jegyértékesítést is leállították.

Persze, mindeközben a NER is dolgozik a maga, mostanra már több, mint tízmilliárdos költséggel gründolt e-buszjegy projektjén, amely majd egyszer talán be is fog indulni. Majdnem biztos, hogy nem évi egy-két milliós összegbe fog kerülni a cégeknek, avagy az adófizetőknek.

A rendszert használók azt mondták lapunknak, hogy azért is dühösek, merthogy az, hogy van egyáltalán pécsi e-buszjegy, kb. szájról szájra terjedt, a cég kicsit mostohagyerekként bánt ezzel a szolgáltatással, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy nem vitte túlzásba a lehetőség reklámozását. Márpedig úgy számonkérni azt, hogy mennyi is a szolgáltatást használók száma, megint csak eléggé fura.

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

KategóriákMETÁL