Interjút közölt az OK Pécs Páva Zsolt pécsi polgármesterrel. Rejtélyes újságíró(hölgy?) jegyzi az anyagot, ami bármely más interjúnál nem lenne problémás. Egy nagyvárosi polgármesterrel készítettnél az, szerintünk. Persze, ez csak a hab a tortán. Páva Zsoltot sok mindenről megkérdezték az OK Pécs-cikkében, például arról is, miért nincs igazi komoly nagyberuházó Pécsett. Volt rá válasza, s azt is elmondta, hogy ő csupán csendben teszi a dolgát. Az interjúból viszont egy helyütt úgy tűnik, mintha Páva elfelejtette volna, hogy volt ő 2009 előtt is polgármester. A teljes interjút ITT tudják elolvasni.
A cikk a hirdetés után folytatódik
?A rendszerváltozás okozta gazdasági összeomlás, a bányabezárások valamint a finn óriás, az Elcoteq csődje után saját bőrükön tapasztalhatták meg a pécsiek, hogy milyen káros egy város számára, ha egy-két gigaberuházásra építi gazdaságát. Ezért 2010 után több, kisebb befektető adja a pécsi gazdaság motorjának fogaskerekeit. Célunk, hogy minél több, s folyamatosan prosperáló, fejlődő vállalkozás működjön Pécsett? – válaszolta Pécs polgármestere arra a kérdésre, ami nagyjából így szól: miért nem jön már valami nagy multi Pécsre, mondjuk, egy nagy autógyártó például, és vajon miért maradt le megint egy ilyenről Pécs, a BMW-ről.
Igazából Pécs sikere vagy sikertelensége a régió, sőt a horvátországi Baranya sikerén vagy sikertelenségén is múlik Páva Zsolt szerint:
?Pécs is csak akkor tud majd például egy BMW nagyságú gyárat behozni, ha a teljes régió felzárkózik. A multinak ugyanis nem elég, hogy mondjuk Pécs biztosítani tudna munkaerőt. Ők azt kérdezik, lesz-e dolgozó 10 év múlva is, vagy mi van 10 kilométerrel arrébb? Ha sikerül a régiót és Horvátország baranyai, Eszékig érő részét felhúzni, akkor már tudunk érdemben versenyezni.?
A Déli Ipari Parkról azt mondta, hogy ?az gyakorlatilag egy szocialista telekmachinációnak köszönheti létezését, amelynek folyományaként osztrák befektetői kézbe került?. Az állam ki fogja vásárolni az osztrákokat, de ez a folyamat még nem zárult le.
Meg nem erősített, városházi pletykák arról szóltak annak idején, hogy amikor 2015-ben Orbán Viktor eljött Pécsre a Modern Városok Programmal, aminek egy fontos része volt a gazdasági területek kialakítása, üzemcsarnokok építése, akkor Orbánnak nagyon nem tetszett, hogy osztrák kézben lévő ipari parkot kellene fejleszteni. Állítólag ezért határozták el végül azt, hogy egyéb területeken is bővítenek és építenek csarnoképületeket.
Pécs polgármestere hangsúlyozta, hogy éppen ezért, a régiós és határon átnyúló ügyek miatt hozták létre az EGTC-t (European Grouping for Territorial Cooperation/Európai Területi Együttműködési Közösség), de a kormány segítsége is szükséges az előrelépéshez.
Ezért is, az erős Dél-Dunántúl miatt ?segít nekünk a kormány, és partnerünk mindebben? – így Páva Zsolt.
Pécset és a régiót ugyanis csak közös erővel, államközi szerződésekkel és irányított programokkal lehet megerősíteni, ami viszont elképesztően nehéz, bonyolult és időigényes folyamat, hangsúlyozta.
?Mert mindezt 8 éve tudtuk csak elkezdeni, és nem pedig 25 éve, amikor kellett volna?.
Mondta Páva Zsolt, aki ezek szerint vagy elfelejtette, hogy 2009 előtt is volt 4 éven át Pécs polgármestere, avagy talán azt reméli, hogy mások elfelejtették. Nem ad ugyanis arról számot (és ilyen kérdést sem kap), hogy mi is történt ezzel kapcsolatban 1994-1998. között.
De Páva szól egy jó szót Mellár Tamásról is
?Mellár Tamás is csak a függetlenség álcája mögé bújva tudott győzni választókerületében, holott napokkal a sikere után kiderült: valójában az MSZP-P trójai falováról van szó személyében.?
Arról is, miért gyengélkedik a Fidesz Pécsett
?Az országgyűlési választáson azzal kellett szembesülnünk, hogy elért eredményeinkkel nincsenek kellően tisztában az emberek, hiszen egy jelentős részük felült hazugságoknak, álhíreknek.?
A hiányról is (habár mi pl. nem egészen értjük, mit mond)
A város költségvetése időről időre jelentős hiányt tartalmazott. Páváék elődei azt hitelből finanszírozták.
?A kormánnyal együttműködve a hiányt folyamatosan kezelték, s nagyon feszes gazdálkodással mára 1,5 milliárddal csökkentették? – állítja.
A Magyar Államkincstár pedig máig a segítségükre van. Két éven belül egyszer és mindekorra képesek lesznek/lehetnek leszámolni a múlttal, eltüntetni a folyamatosan görgetett problémákat. Pécs a nehézségek ellenére stabil és kiszámítható, gazdasága sok apró lábon áll, 70-80 nagyon komoly cég telepedett meg.
A sajtóról nincs jó véleménye
?Olyan időket élünk, amikor a jó, pozitív történések, a fejlesztések ma már nem tartoznak az ?igazi hírek? közé a média nagyobbik részének; ellenben a legkisebb bosszantó apróságból is hosszas hírfolyamok születnek.?
És amikor nem szakadt le a plafon
?Sajnálatos, hogy sok esetben az önkormányzaton kívüli folyamatok szállnak rá a fejünkre negatívumként. Ilyen volt a Zsolnay gyár és a tulajdonos több százmilliós tartozásainak ügye, amikor joggal féltünk attól, hogy beborul a Zsolnay, s emiatt cselekednünk kellett. (?) A legtöbb esetben tehát, bár mi szolgáltattuk a megoldásokat, a híreket úgy tálalták, mintha a problémákat mi idéztük volna elő.?
Mégsem felejtette el, hogy volt polgármester
Ugyanis, amikor arról kérdezték, elindulna-e ismét polgármesternek, azt mondta
?Az 1994-es polgármesterré választásom után a pécsiek még három további alkalommal kértek fel a város irányítására. Egyik ciklusom végét sem az határozta meg, hogy kampányoljak szavazataikért. Csendben tettem a dolgomat az utolsó hivatalban lévő napomig. Most sem készülök másra: teszem a dolgomat.?
A szerző monogrammja
Az OKPécs Páva Zsolttal készített polgármesteri interjúját R. J. szerzői néven közölte. Persze, R. J. külsős szerző is lehet, ebben az esetben a személy neve kitalálhatatlan lenne, gyakorlatilag végtelen a lehetőség., fogalmunk sem lenne, ki is ő. Ámde, a lap Impresszumában éppen szerepel egy R. J.-monogrammú újságíró, bizonyos Rubint Janka. Ő egyébként jegyez több cikket is, jó ideje ír az OK Pécsnek, van, hogy nevét teljesen kiírva, de monogrammal is vannak cikkei.
Egy pécsi polgármesteri interjúnál már azt szakmailag nagyon problémásnak látjuk, hogy nem írja ki a szerző a teljes nevét. Mikor írja ki, ha nem ilyen esetekben. Az interjúval volt szakmailag bajunk, de a semminél mindenképpen jobb, hiszen apécsi polgármester igencsak kevésszer szólal meg valahol is ilyen terjedelemben, de több igazi kérdés, kevesebb alákérdezés jót tett volna az anyagnak.
Sokkal nagyobb problémának érezzük, hogy Pécs polgármestere belement egy olyan anyag közlésébe, hivatalos polgármesteri interjúként, amelyen nem a szerző valódi neve szerepel. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Rubint Janka nevű szerző nem létezik valójában az OK Pécsnél. Sem mi, sem az általunk megkérdezett több pécsi újságíró kolléga sem ismer Rubint Janka újságírót. Nincs azzal semmi bajunk, hogy egy újság álnéven írt cikkeket is közöl, sőt. Véleménycikkeknél problémásabbnak gondoljuk, de azzal sincs bajunk. Egy megyei jogú város polgármesteri nagyinterjújánál azonban igencsak problémás. És mint említettük, nem is csak az újság, hanem még inkább a politikus oldaláról. (Megkérdeztük a pécsi városházát, hogy Rubint Jankával beszélt-e Páva Zsolt, de egyelőre nem kaptunk választ erre sem.)
Ráadásul azt is gondoljuk, erős a gyanúja annak – és ezt a már említett, az ügyben megkérdezett pécsi kollégáknak is ez volt a véleménye ?, hogy az interjút valójában az OKPécs alapító-főszerkesztője, Kapitány Gergely készítette. Már csak amiatt is, hogy Kapitány és Páva korábban együttműködött, nyilván van köztük egy bizalmi viszony. Furcsa is lenne, ha Kapitány hírportálján nem ő készítené az interjút Pávával. A HírTV-t és az Echo TV-t is megjárt újságíró ugyanis 2009-ben kampánytanácsadója volt a pécsi polgármesternek. Sőt, később dolgozott is be jelentős, összességében több tízmilliós összegért a pécsi önkormányzatnak és városi cégeknek, majd vezette a Pécsi Kommunikációs Központot is. Az utóbbi években pedig a pécsi polgármesternek és alpolgámesternek adott a hivatalos politikusi Facebook-oldalakkal kapcsolatban tanácsokat.
Sem a volt kampánytanácsadói, sem a Facebook-os viszony nem feltétlenül gátja egy rendes interjúnak, de jobb helyeken az ilyen anyagoknál ezt nem titkolja el a portál és a szerző.
SzegedMa IS, OK?
Kapitány Gergely egyébként jelenleg egy másik lapnak is a főszerkesztője. A Szeged Ma.hu-é. Tudják, ez az a lap, amely a választás előtt hozta azt a pécsi-szegedi sztorit, amit egy büntetőügyben megvádolt férfi vallomására alapozva írta meg, hogy a néhai Toller László és Botka László jelenlegi szegedi polgármester évekkel korábban együtt reklámszatyorban kaphattak több millió forint korrupciós pénzt egy tervezett pécsi építési beruházással kapcsolatos közbenjárásért. A jogász végzettségű Páva Zsolt akkoriban a pécsi közgyűlésben külön meg is említette ezt az ügyet és a cikk alapján feljelentést tett. Már akkor megírta a Szabad Pécs erről, hogy évek múltán azért ez így eléggé bajosnak tűnik. Aztán a rendőrség végül nem is rendelt el nyomozást az idő múlására hivatkozva. A SzegedMa Impresszumában akkor még nem szerepelt Kapitány Gergely neve, ma már kiderül belőle, hogy ő a főszerkesztő. Akkor amiatt kerestünk rá (így tudjuk, hogy nem volt ott), mert pletykálták, hogy Kapitány már Szegeden is dolgozik, és éppen ennek a lapnak. Forrásaink akkor befolyásos külsős tanácsadóként hivatkoztak rá, és valószínűleg ő adhatta ehhez a cikkhez is a muníciót.
Immáron talán már nem, de korábban egy másik, Kapitánynál jóval ismertebb régi motoros pécsi újságíró, Belénessy Csaba, az MTI egykori vezérigazgatója is kötődött a SzegedMához. A neve mellett legalábbis korábban a személyes közösségi oldalán ott állt, hogy tanácsokat ad a SzegedMa-hu-nak. Ezt az ismertetőt már nem látjuk az oldalán.
Akármilyen tanácsokat adott is esetleg annak idején Belénessy, a Toller-Botka-sztori “eladását” lapunk sokkal inkább köti Kapitányhoz, mint a volt MTI-vezérhez. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy nem volt hozzá köze éppen egyiküknek sem. Csak életszerűbb a másik lehetőség.
19? Lapot!
