Abban az országban, ahol a miniszterelnök gyermekkori barátjának, attól a naptól kapcsol sugárhajtásúra vállalkozói karrierje, hogy a híres ismerős kétharmados kormányt alakíthat, nem is olyan könnyű a figyelmet gyanús esetekre ráirányítani (hiszen a fentebb ismertetetteknek nem lett semminemű komolyabb következménye, sem politikai, sem jogi, talán még erkölcsi sem). Pláne olyan vidéki sztorikra nehéz a figyelmet ráirányítani, ahol nincsenek eltűnő milliárdok vagy luxusjachtok, ?csupán? gyanúsak a körülmények. Mégpedig egyes megoldások, módszerek, indoklások miatt, amelyeket ?már láttunk valahol? – sőt amelyek annyira ismerősek, hogy már-már egyfajta mintaként sejlenek fel. Mégis megpróbálkozunk egy, Pécsett azért egyértelműen kiemeltnek nevezhető ügy részletesebb bemutatásával. A pécsi Misina-tető már folyamatban lévő felújításáról és átalakításáról amiatt is írunk most hosszabban – annak ellenére, hogy már volt cikkünk róla ITT és ITT is ?, mert a legújabb fejlemények még egyet csavarnak az eddig sem egyszerű sztorin. És mert a gyakorlatilag helyi önkormányzati döntési szinten kezelt Európai uniós pályázatok közül, nem túl jó értelemben kiemelhető a pécsi építési-korszerűsítési program. Az ?állatorvosi ló? kitétel ugyanis cseppet sem tűnik a Misina-tetőt érintő tervezett projekttel és a (már eddig is) történtekkel kapcsolatban túlzónak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Mecsek egyik legmagasabb pontján, az 535 méteren lévő Misina-tetőn áll az ország legmagasabb épülete, az 1968-1972 közt épített, 197 méter magas pécsi Tv-torony. Ami egyben az alatta elterülő város (egyik) szimbóluma is. Nem mellesleg a bolyongó pécsi lelkeknek az a biztos pont, amit, ha meglátnak, amikor bárhonnan máshonnan a világból hazaérkeznek, tudják, hogy most már otthon vannak. És némi zsurnalizmussal élve szimbolikusnak nevezhető az is, ha valaki felliftezik a Tv-torony legfelső, tizenegyedik emeletére, majd egy kisebb lépcsősort is megmászik, nagyjából 720 méter magasan lesz a Balti-tengerhez képest.
Merthogy akkor, ott kb. pont egy szintben lesz a Tubesi kilátóval, ahová (a Zengő után) még a szocialista kormány idején tervezték az ország harmadik 3D-s katonai lokátorának a telepítését. És amely ügy helyben bizonyosan hozzájárult az MSZP pécsi meggyengüléséhez/bukásához.
“Őt” vette meg a pécsi önkormányzat nettó 80+37 millióért – A volt Misina étterem már munkaterületen állva, a felújítás idején, 2018 októberében
A pécsi Fidesz is meggyengült ugyanis, még ha ezt hivatalosan nem is fogják elismerni. A városban járva, pécsiekkel beszélgetve ez érzékelhető, nem beszélve Mellár Tamás tavaszi sikeréről. Két másik ok – a város rossz anyagi-pénzügyi helyzete és az igazán komoly léptékű nagyberuházások elmaradása – mellett a párt gyengülése helyben, úgy tűnik azért is következett be, mert a nyertes, s ekként is (amúgy jó előre) beharangozott fejlesztési projektek nem haladnak úgy, ahogyan arra sokan számítottak Pécsett. Gyakorlatilag alig van olyan, 2015-2016-os tervezésű fejlesztési-építési program, amit befejeztek mostanra, több igazából el sem kezdődött, vagy még alig látszik az eredménye.
A Misina-tető tervezett felújításának ötlete 2015-ben már belátható közelségbe került. Az uniós fejlesztési pályázat előkészítéséről első ízben 2015 júniusában született döntés a pécsi közgyűlésben.
A buszmegálló felújítása már megtörtént
A fejlesztés terve önmagában nem kifogásolható, sőt.
És itt kell elmondani, hogy nem állítjuk azt, hogy a pécsi Misina-tető fejlesztése kapcsán korrupció, vagy korrupciós ügyek történtek volna, vagy hogy akár ilyen szándék lett volna, hiszen ez nem nyert bizonyságot.
Vannak azonban olyan, korrupciós mintáknak tartott folyamatok és összefüggések, amelyek egy részét itt is megtapasztaltuk. Az egyik ilyen jellemző, hogy érdemes olyan projekteket tervezni, amelyek önmagukban nem támadhatók, sőt. Amelyet kifejezetten várnak, kedvelnek, támogatnak a választópolgárok. Az ugyanis máris fél siker, sok egyéb mellett abból a szempontból is, hogy mind a projekt vizsgálata, mind esetleges bírálata, s ez utóbbi kommunikációja jóval nehézkesebb.
Itt ez megvan, hiszen mint az egyik pécsi közgyűlés elő kerülő előterjesztésből kiolvasható:
?A turizmusfejlesztési projekt célja, hogy a Misina tetőn olyan környezet jöjjön létre, amely mind a városlakók, mind a turisták igényeit teljes egészében kielégíti, kiegészülve egy olyan fogadóközponttal, ahol egy tematikus kiállítás is a vendégek rendelkezésére állhat majd.”
illetve
?Ahhoz, hogy a város kiemelt turisztikai desztinációja, a Misina tető idegenforgalmilag és kommunikációs szempontból sikeres legyen elengedhetetlen a turisták teljes körű kiszolgálása, és a már meglévő kínálat egyedülálló attrakcióval történő fejlesztése. A célok érdekében a projektelem a következő elemekkel került megtervezésre: Misina Információs Központ, az épület tetején télen jégpályával, nyáron minigolf pálya funkcióval, valamint az első emeleten kiállítótérrel. ? A közterület teljes körű felújítása, felnőtt – és gyermekjátszótérrel, közbiztonság, valamint a kényelmi funkciók fejlesztésével.”
A statikai megerősítést és az arra átcsoportosítandó pénzt megszavazta a pécsi közgyűlés fideszes többsége
Korrupciós mintaként tartják számon a nemzetközi korrupcióellenes szervezetek azt a szisztémát is, ha egy sok száz millió forintos, akár ennél is drágább, egybefüggő építési-fejlesztési programot úgy szednek elemeire, hogy aközben az egyes csomagok és elemek várható becsült értéke egyenként alacsonyabb lesz, mint az az értékhatár, amelynél nyilvános közbeszerzési pályázatot kellene kiírni (és azzal bajlódni). Azt megint csak nem állítjuk, hogy Pécsett ilyen történt, tehát nem mondjuk, hogy szándékosan úgy alakítgatták a pályázatot, hogy ne legyen nyilvános pályáztatás, s hogy így jött ki a két nagy projektelem, ne lenne valóban indokolt lépés. Azt nem állítjuk, hogy mindez azért történt, mert a valóban megvalósítandó fejlesztések mögött egy eltervezett közpénzlenyúlási kísérlet is állt, avagy más hátterű korrupciós ügylet húzódna meg ezen döntések mögött. Annyit mondunk és állítunk, hogy ha a teljes projektet egyben pályáztatták volna, akkor nem lett volna lehetőség megválogatni a pályázaton indulókat, azzal viszont, hogy szétbontották a projektet, volt lehetőség egy sokkal szűkebb, meghívásos pályázat lefolytatására. És azt is állítjuk, hogy mindamellett, hogy nem volt kötelező kiírni egy nagy nemzetközi pályázatot, nem is lett volna ezt tilos megtenni. Sőt, amellett is, hogy egy ilyen pályázat lebonyolítása minden bizonnyal drágább és lassabb is, mintha egy szervezet, jelesül a pécsi önkormányzat, és megbízott cége meghívna öt-hat, arra alkalmasnak tűnő vállalkozást, amellyel van kapcsolata már, vagy más miatt szimpatikus a számára, és csak velük bajlódik a jövőben, csak őket versenyezteti meg egymással. Arról, hogy a Misina-projekt esetében a kötelező közbeszerzési értékhatárt összességében bőven meghaladó projekt végül két nagy fejlesztési ütemre tagolódott, lejjebb még szólni fogunk.
Fontos azt is elmondani, hogy végül, nem lehet tudni az okát annak, hogy miért, mégsem meghívásos közbeszerzési eljárást folytattak le, ahogyan azt előre irányozták. Emiatt lehet, hogy végül nem is olyan cég nyert, amelyet felsoroltak az öt meghívandó közt. Azaz végül mégiscsak nyílt eljárást folytattak le az építési és felújítási munkára.
Már csak azért sem támadható önmagában a fejlesztési elképzelés, mert még a jó ideje turizmusra építő városban is mindmáig a leglátogatottabb helyszínnek számít a pécsi Tv-torony. Még akkor is, ha a korábbi kb. 100 ezres éves látogatószámot csak megközelíti a látványosság, s nagyjából évi 60-80 ezer fős látogatószámmal lehet kalkulálni mostanság. És ehhez képest a pécsiek és a turisták körében is igencsak kedvelt látványosság közvetlen környezete több, mint problémás, sőt lehangoló, kifejezetten rossz képet fest Pécsről, a pécsiekről és a város vezetéséről is – akik látszólag mindenképpen hagyják, elnézik a ?balkáni? körülményeket.
Szimbólum
A közelben elérhető parkolók nem modern kialakításúak, méretüket tekintve sem a mai időkre szabták őket, a terület rendezetlen, a Tv-torony közvetlen közelében lévő egységek vagy vállalhatatlanul néznek ki, még ha működnek is, vagy már nincsenek is használatban és így, kihasználatlanul rombolják a környezetet. A parkolóból, valószínűleg annak állapota és a biztonsági felszerelések hiánya miatt hosszú éveken át rendszeresen történtek lopások, autófeltörések. Az egész terület lehangoló, illúzióromboló, avítt, rothadó. És ezen belül is ennek a szétmálló ittmaradt régi világnak a szimbóluma a volt Misina Étterem épülete volt. Éppen ezért az a célkitűzés, hogy a Misina-tetőt tegyék rendbe, soha senkinek, sem a pécsieknek, sem az ellenzéki politikusoknak nem volt ellenére.
Felülnézet – A volt étterem legszebb “arcát” jelenleg a Tv-torony kilátószintjéről letekintve mutatja
Megvásárolni? Nem volt jobb ötlet?
Az az ötlet azonban, amivel a fejlesztési tervekben előálltak, hogy a Tv-torony melletti, évek óta bezárt, üresen álló, és szemmel láthatóan nem túl jó műszaki állapotban lévő, a terület képét nem kissé romboló ingatlant megvásárolja a városvezetés, már annál inkább sokak szemét szúrta. A volt Misina diszkó, majd Misina Étterem ugyanis egy 820 négyzetméteres, szemmel, laikus szemmel láthatóan sem volt jó állapotban, hiába beszélhetünk egy igazi betonmonstrumról.
Nem nagyon akarták ugyanis azt elhinni emberek, hogy tényleg megvásárolni szeretné a városvezetés az 1970 körül épült ingatlant, és nem lebontatni, a jelenlegi tulajdonosát utasítva arra, hogy intézkedjen vagy az épület és környezete felújításáról, vagy az épület lebontásáról. Éppen előbbiek miatt, amint a Misina-tető uniós forrásból történő fejlesztésének a tervét önmagában egyáltalán nem, a volt Misina Étterem megvásárlását (már a gondolatát is) annál hevesebben, és a kezdetektől fogva támadta a teljes pécsi városházi ellenzék. Pontosan ezt kifogásolták, hogy van-e értelme bármennyiért is megvenni a házat, ha le is lehet bontatni, főleg nem is saját és pályázati költségen.
Ráadásul Pécsett már történt ilyen, ha nem is a leggyorsabban, s néha nyögvenyelősen, de így járt a leégett, szintén volt diszkó Boccaccio és a kultikus státuszban lévő pécsi szimbólum, a 25 emeletes Magasház is.
Oldalnézet
A volt Misina Étterem megvásárlásával és felújításával szemben álló lebontatni, majd teljesen új házat építeni-érvnek még akkor is volt az általunk megkérdezett pécsi ellenzéki politikusok véleménye szerint létjogosultsága, ha e pályázati felhívás szerint, az Európai uniós támogatás felhasználásának kifejezetten feltétele, hogy az adott, fejleszteni kívánt területen rendezzék a tulajdoni viszonyokat. Persze mondhatják, hogy az idő sürgetett, de azért elmondjuk, hogy Páva Zsolt aktív, de újrázni kívánó pécsi polgármesterként 2014 őszén már kampányolt azzal, hogy a Tv-toronyban (akkor még oda tervezték) jégpályát alakítanának ki.
Na, persze alapesetben a bontás elrendelésével vannak problémák is. Hiszen ki lehet azt adni, ha valóban be lehet bizonyítani, hogy a ház veszélyes/életveszélyes és/vagy nagymértékben csúfítja a területet, ahol áll, rombolja a városképet, és a tulajdonos sem felújítani, sem lebontatni nem kívánja. Aztán, ha nem újítja és nem bontja le a tulajdonos az ingatlant, el lehet rendelni a kényszerbontást. Majd – ha nem végzi el – annak a költségeit kiszámlázni a tulajdonosnak. Sok esetben, nagy általánosságban az is hátráltatja ilyen esetekben a megoldást és a politikai döntést, hogy a rossz, leromlott állagú épületek egy jó részénél már nem lehet sem a felújításban, sem bontás végrehajtásában bízni. Sem abban, hogy a tulajdonosok kifizetik végül a hatósági bontás költségét.
Nem magánszemély, hanem tulajdonképpen egy bank
Itt azonban érdemes tudni azt, hogy nem egy gyengélkedő kft.-ről, vagy az ország másik felén élő, bizonytalan hátterű magánszemélyé (volt) az ingatlan, hanem a Pécsre bejegyzett Sziget Ingatlanhasznosító Kft.-é. A korábban a Szigetvári Takarékszövetkezet, ma már, egy hármas egyesülést követően a Dél Takarék tulajdonában álló, 175 milliós jegyzett tőkéjű vállalkozás. Ami ingatlanhasznosítással foglalkozik. Nyilván itt vannak azok a bebukott banki ingatlanok is, amelyek fedezetül szolgáltak egy végül nem vagy csak részlegesen visszafizetett hitelhez, és megpróbálják őket valami módon hasznosítani. A kilencvenes évek végén meg biztosan volt egy német tulajdonos, akinek nagyratörő tervei voltak, de mint látjuk, azok nem valósultak meg.
Szóval attól talán nem kellett tartani, hogy nem fogják tudni vállalni a költségeket, vagy nincs kivel egyeztetni az esetleges vitás kérdéseket. A pécsi ellenzéki politikusok nem tudtak ugyan semmiféle háttéralkuról, és nem is feltételezték, hogy ilyen köttetett volna, de azt minden általunk megkérdezett politikus megjegyezte, hogy a pécsi önkormányzatnak és a város többségi tulajdonú szolgáltató cégeinek érdemes jóban lenni szerintük a bankokkal a jól ismert pécsi pénzügyi-anyagi nehézségek miatt.
TOP/500 millió
A pécsi Misina-tető fejlesztését célzó program megvalósítását az Európai uniós Terület- és Településfejleszési Operatív Program (TOP) bruttó félmilliárd forintos pályázati forrásából fedezik alapvetően. Az, hogy a pécsi önkormányzat pályázatát támogatta a kormány tavaly januárban jelentették be. Akkor még úgy volt egyébként, a város tervei szerint legalábbis, hogy a munkálatok 2017 első felében kezdődnek. Illetve, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozott beruházás során 2018 februárjáig a tévétorony korszerű, ledes megvilágítást kap, a kilátószint is megújul, és az eltervezett új információs központot is megépítik a volt Misina Étterem helyén. A tervezetben jégpálya, minigolfpálya, játszótér, új parkolók kialakítása szerepelt, valamint az, hogy utat, buszmegállót újítanak fel.
A 2015 júniusi első, pályázati előkészítésről szóló döntés után végül 2016 áprilisában adták be a konkrét, uniós pénz megszerzését célzó pályázatot. Amikor ez az előterjesztés a pécsi közgyűlés elé került, illetve a döntés erről megszületett, már az is le volt írva, kimondva, hogy finoman szólva sem lesz 100 százalékos támogatású a pályázati pénzből az exdiszkó/exétterem megvétele. A fizikai munkának, a volt étterem és környezete felújításának pedig csak az idén, 2018 áprilisában álltak neki, illetve jelentették azt be. Ez már a második üteme volt a pályázatnak, az első ütem, azt megelőzően elkészült.
A jégpálya ötletét a kezdetektől érte bírálat
Még nagyobb vihart kavart a Misina-projekttel kapcsolatban, amikor ismertették a pécsi városvezetők azt az elképzelést, hogy a kitalált attrakció, amit megvalósítanának a volt diszkó épületében, a majdan rendelkezésre álló, vissza nem térítendő, és feltétlenül önkormányzati önerőt sem igénylő uniós pályázati forrásból, az részben egy híradástechnikai múzeum, illetve az épület tetején kialakítandó jégpálya/minigolfpálya kombó. Ősz végétől tavasz elejéig jégpálya az év egyéb részeiben viszont ugyanott, a tetőn minigolfpálya lenne. Mármint lett volna a tervek szerint. De nem lett, és erről is egy kicsit még később szólunk részletesebben.
Az Antenna Hungáriával és a bérlőjével nem jutottak dűlőre végül
Pedig az eredeti pályázat benyújtásakor ebben, úgy tűnt legalábbis, nagyon biztosak voltak. Az eredeti tervekben ugyanis egy viszonylag komoly fejlesztést kapott volna a kilátószint. Aztán mivel ez az egyezség nem jött létre a pécsi önkormányzat még az “ingyen” pénzével sem tudta elérni, hogy az államnak úgymond bedolgozói felújítást végezzen nekik. Éppen ezért módosítani is kellett a költségvetésen.
Sok minden változhat bizonyára
Páva Zsolt pécsi polgármester és Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő idén, azaz 2018 áprilisában (!!!) beszélt írásos közleményében a projekt állásáról, annak apropóján, hogy elindult végre a második ütem, az igazi nagy munka. Akkor ezt írták: a Misina beruházása során teljesen megújul a torony környezete, új felnőtt- és gyermekjátszóteret alakítanak ki, padokat helyeznek ki, a zöldfelületeket is megszépítik, ahogyan a járdákat, utakat is rendbe teszik. A jelenleg használaton kívüli, egykor étteremként működő épület felújítása és funkcióbővítésére is megtörténik. Ott (az alsó szinten) információs pont, kiállítótér, mosdók, pelenkázó, kávézó lesz, az épület tetején pedig télen jégpálya, nyáron minigolfpálya várja majd az ide érkező pécsieket és turistákat.(!!)
A Pécsma akkori cikke szerint: ?közel 450 millió forintos, 2019 elején lezáruló kivitelezés eredményeképpen megújul a buszforduló, valamint új térfigyelő kamerákat is telepítenek. A munkálatok teljes ideje alatt látogatható és megközelíthető lesz a tv-torony autóval, tömegközlekedéssel, és gyalogosan egyaránt. A kivitelezés során csak az évek óta üresen álló, a terület délnyugati sarkán lévő épületet és környezetét kerítik el.”
Mindenesetre itt látszik, hogy még jégpályáról beszélnek.
Már 2006-ban is rozsdás volt az épület
Lapunknak a birtokába jutott egy, a 2000-es évek közepén készült ingatlanforgalmi szakértői becslés, amely akkor nagyjából 100 millió forintra taksálta az épületet – amit ott nem 821, hanem 865 négyzetméteresnek írt le a szakértő, plusz még mellette a mintegy 300 négyzetméteresnek becsült teraszt is hozzá számolta. Viszont egyrészt akkor még ?laktak? a házban (állati fehérje begyűjtésével és ideiglenes tárolásával foglalkozó cég, amennyire tudjuk), másrészt az előző ingatlanpiaci csúcson voltak, harmadrészt üzleti célú hasznosításra alkalmas ingatlanként kalkulált a szakértő (azaz például irodák kialakításával), és az akkor bérlő azt állította, hogy ők nagyjából 80 millió forintot költöttek a ház részleges felújítására, például közművekre és villamosságra. Ami persze még akár igaz is lehet, de megjegyezzük, hogy az akkori képeken sem tűnt igazán jó állapotúnak az ingatlan. A szakértő érdeklődésünkre ezt meg is erősítette, azt írta ugyanis kérdéseinkre, hogy már 2006-ban is volt egy csomó rozsdásodó része, és így (ha nem volt) a mostani vételkor elvárható lett volna egy előzetes statikai vizsgálat.
Nulla forint költségből hogyan lesz 70 millió?
Az egyik olyan hír a Misina-projekttel kapcsolatban, amire sokan kiakadtak, az az volt, hogy a pécsi önkormányzat végül mintegy nettó 80 millió forintért(!!!) vásárolja meg a használaton kívüli ingatlant. Olyan “bibi” is volt ezzel az ügylettel, hogy – mint később kiderült – a pécsi önkormányzatnak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha mégiscsak meg akarta venni a volt diszkóépületet. Mármint legalábbis az eredeti elképzésekkel szemben, ami szerint a múlt nyáron, pályázaton elnyert, teljes célzott pályázati összeget mégsem lehetséges a nyertes uniós program minden egyes elemére elkölteni. Sőt, a konkrét “misinás” pályázati összegből legfeljebb bruttó 10 millió forint fordítható ingatlanvásárlásra. így a pécsi önkormányzatnak más, saját forrást kellett keresnie. Amit elviekben a Modern Városok Program Pécsnek juttatandó pénzéből finanszíroztak. De ez azt jelenti, hogy az így elköltött mintegy nettó 72 millió forintot más, az MVP-forrásból megvalósítható fejlesztésre lehetett volna fordítani, de kénytelenek voltak a lényegében saját pénzhez hozzányúlni.
Fel kellett? Mindenesetre fel lehetett osztani a pályázatot
Mint írtuk is, a nemzetközi korrupció-ellenes szervezetek megállapításai szerint, egyfajta korrupciós minta része az, hogy az uniós támogatással megvalósítandó nagyobb programoknál megbontják a pályázatot. Olyan és annyi jól elkülöníthető, külön is pályáztatható elemre osztják fel, amellyel be lehet menni az uniós értékhatár alá. Amit amúgy már eleve felemelt a korábbi Orbán-kormány, most már csak a nettó 300 millió forint becsült értéket elérő és meghaladó projekteknél kell kiírni közbeszerzési pályázatot. Még egyszer: nem állítjuk, hogy itt ilyen szándék vezérelte volna a pályázat kiírásában érdekelteket és érintetteket.
?A projekt megvalósítása két funkcionálisan és gazdaságilag is jól elkülöníthető módon meghatározott projektelemre osztható fel, ezért a projekttel kapcsolatos engedélyezési és kiviteli dokumentációk elkészültét követően immár sor kerülhet a lényegi megvalósítás előkészítésére, melynek első lépéseként a kivitelezési munkák igénybevételét biztosító közbeszerzési eljárásokat szükséges lefolytatni”.
Pont alatta maradt, ezt a szerencsét!
Idézünk a Misina fejlesztéséről szóló, a pécsi közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottság 2017. januári ülésére készült előterjesztésből, illetve az ott elhangzottakból
?A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2017. január 1. napjától hatályos állapota szerint a törvény Harmadik Rész 115. § (1) bekezdése szerinti, hirdetmény közzététele nélküli, közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével indított közbeszerzési eljárás alkalmazható legfeljebb a nettó 300.000.000,- Ft becsült értékig.
Tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás egybeszámított becsült értéke nettó 293.801.597,- Ft, ezért mód nyílik arra, hogy a tárgyi kivitelezési munkával kapcsolatosan közbeszerzés ebben az eljárás rendben kerüljön lefolytatásra.”
Vagyis, ha csupán nettó 6 millió 200 ezer forintal becsülik magasabbra az árakat, vagy egy projektrész ide kerül a kettéválasztásnak, akkor már nem tudták volna a pályázatot különválasztani. De így jött ki, mondhatni, szerencsésen, hiszen így is sok idő elment az előkészítéssel.
A tervek szerint a jelenleg magánkézben lévő kis ingatlanban működő jegyiroda helyett az újonnan kialakítandó Misina Központban lesz majd a jegyváltás a Tv-torony kilátójába
Kérdések maradtak
Megkérdeztük a pécsi önkormányzatot a Misina-tető fejlesztését célzó projektről, és a változtatásokról is. Levelünket mintegy két hete küldtük el, a városháza sajtósának a címére, de történetesen most Merza Péter címére is e-postáztuk az alábbi kérdéssort, amelyre még csak annyi válasz sem érkezett egyik címről se vissza, hogy megkapták az üzenetet. Nem beszélve arról, hogy egy augusztusi cikkünk kapcsán már megkerestek minket azzal a városházáról, hogy szerintük pontatlanul/tévesen írtunk az ügyről, mert azt sejtettük szerintük, hogy itt egyértelműen korrupciós ügy zajlott, azt sugalmaztuk, hogy szándékosan és ok nélkül bontották ketté a pályázatot, aminek komoly oka szakmai volt pedig. Már akkor jeleztük, hogy helyet adunk a városháza és Merza Péter véleményének is, de szeretnénk azért bővebben kérdezni ennek az okairól és hátteréről, mert az, hogy indokolt volt kettébontani a projektet, nekünk önmagában még kevés.
MUTATJUK, MIKET KÉRDEZTÜNK
Mi volt az indoka annak, hogy kettéválasztotta a projekt megpályáztatását a város/városfejlesztési zrt.?
Mi alapján választotta ki a pécsi önkormányzat/városvejlesztési zrt. a meghívásos nagyobb pályázatra a cégeket, és mi alapján a végső nyertest, a kozármislenyi RP SC Holdingot?
Mikorra készülhet el a második ütem?
Miért nem derült ki, hogy statikailag meg kell erősíteni az épületet? Ez azért is érdekes, mert egy olyan fejlesztés valósul meg végül, amelyhez statikailag gyengébb alap is elég, mint amit eredtileg terveztek, mégis szükséges még erre is nem várt plusz forrást bevonni. (Ez szerintünk akkor is jogos kérdés, ha a műszaki tartalom csökkentésével benne lehet maradni a költségvetésben végül.)
Mikor és miért döntöttek úgy, hogy nem híradástechnikai múzeum lesz, hanem a Mecsek élővilágát bemutató tárlat?
Mi szerepel a második ütemben feladatként, az kb. mekkora fejlesztési összeg, és hogyan áll össze kb,. a költségvetése /saját erő/top pénz)?
A mostani ütemnek hogyan áll össze a sajáterő-fejlesztési forrás (esetleg egyéb forrás) szempontjából a költségvetés?
Az opció volt-e. hogy a tulajdonost megkeresik és kérik az épület állagának a javítását, a környezetének a rendezését a városkép megőrzése szempontjából, különösen, hogy kiemelten látogatott helyről van szó? És, ha nem, akkor kényszerbontást rendelnek el? Ha nem, miért nem? Ez amiatt is érdekes, mert nem egy valahol az ország/világ másik végén élő polgár vagy panamai cég stb., hanem a Szigetvári Takarék egy ingatlanhasznosító cége (valószínűleg a beragadt ingatlanokat értékesítő/tulajdonló cége).
A volt Misina étterem esetében előzetesen, az ingatlan megvásárlása előtt milyen vizsgálatokat végeztetett el a pécsi önkormányzat vagy cége, a Pécsi Városfejlesztési Nzrt.? Milyen szakértőkkel, mennyiért, milyen pénzből? És ott miit mondtak ki a szakértők? Volt-e arról szó, hogy statikailag probléma lehet?
Volt-e értékbecslés? Ki végezte, mennyiért? Milyen összeg szerepelt benne? Milyen módszerrel végezték? Hogyan lett kiválasztva az értékbecslő, ha volt?
Jelen pillanatban, a mostani állás szerint a költségvetés alapján mennyit kell költeni magára az épületre, hogy oda már csak a bútorokat berendezési tárgyakat eszközöket kelljen beköltöztetni? Körülbelől mekkora összeg ez az építési megíbzás alapján? És így körülbelől mekkora hasznos alapterülete lesz a háznak. Azt látjuk ugyanis hogy kb. 820 négyzetméteres ingatlanról van szó?
Kerestük a kivitelezőt is, ők hivatalosan nem válaszolhattak
Mi alapján választotta ki az RP-SC-t a pécsi önkormányzat, mivel nyerték el a fejelsztést a Misinán? Egyáltalán mi alapján kerültek be a meghívott cégek közé? Van még olyan más fejlesztés, amelynek a pécsi önkormányzat vagy valamely cége a megrendelő, és önök a megbízott vállalkozók, esetleg nagyobb alvállalkozók? Mikorra készülhetnek el a Misina-tetőn folyamatban lévő munkával? Vizsgálták-e bármi módon előzetesen a volt Misina étterem statikai állapotát? Milyen információkat kaptak ahhoz? Mennyit kell körülbelül kizárólag az épületen végzett felújíási munkákra költeni (a statikai megerősítés után)? Körülbelül mekkora hasznos alapterülete lesz a háznak?
?Vállalkozási szerződésünk értelmében harmadik fél számára információt a projekttel kapcsolatban nem szolgáltathatunk ki. Kérem keresse kérdéseivel a PVF Zrt.-t.”
Azt azért mi elmondjuk róluk, ha maguk ezt nem tették meg, hogy bizony voltak ők már pályázók pécsi önkormányzati (szintén uniós pénzből tervezett fejlesztés) beruházáshoz. Mégpedig a Magasház helyén kialakítandó park első, eredménytlenség (kevés volt a város rendelkezésre álló forrása) miatt lefújt pályázatán indultak. Ráadásul csak egyetlen másik céggel, a PLATINA_BAU Zrt.-vel versenyben, amely társaság a városvezetéssel, sőt Nagy Csaba fideszes országgyűlési képviselővel is kifejezetten jó viszonyban van. Mivel az értékhatár ennél a projektnél alatta marad bőven a nettó 300 milliónak sejthető, hogy itt is meghívás alapján lehetett pályázni a munkára. Amúgy amellett, hogy az ő ajánlatuk sem volt támogatható, látható, hogy ha csak az ár és a különböző vállalások számítottak volna, akkor eggyel több pécsi városi “buliban lennének benne”. Persze, ez a lehetőség még adott, hiszen kiírták ismét a közbeszerzést azóta.
Fontos megjegyzés: kérdéseink megfogalmazásakor még csak azt furcsálltuk, hogy miért olyan cég nyert, amely nem volt ott. meghívottak közt. Korábban hiába is próbáltunk erre választ kapni az önkormányzattól és a fejlesztési-pályázatos cégtől, nem kaptunk. Csak egy korábbi cikkünkhöz küldött helyreigazítási közleményből derült ki az, aminek egyébként a város honlapján nem találtuk nyomát: hogy a Misina-tető felújítása mégiscsak nyilvános pályázaton dőlt el. Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója mondta el ebben a helyreigazítási közleményben ezt, amit most kérdéseinkre adott válaszként értékelve írjuk bele cikkünkbe. Ott azt mondta, hogy nyilvános eljárás zajlott, és hogy igenis fontos műszaki és finanszírozási oka volt a nagy pályázat szétválasztásának. Egy biztos, időközben valami megváltozott, talán éppen a város gazdálkodásának az ellenőrzése, vagy bármi más, de kezdetben meghívásos pályázatot terveztek. Csak örülni lehet annak, ha ez végül nem így történt.
Érdekesség, hogy az RP-SC a saját honlapján, a saját maguk által megadott referenciák közt előkelő helyen sorolnak fel a pécsi 2010-es EKF-es programhoz kötődő, 2009-2012 közt zajló munkákat. Még akkor is érdekes ez, ha – mivel öt éven túli munkák – a mostani pályázat sikerében nem játszhattak szerepet. Mást mesél a cégről ez a döntés. Az RP-SC-t ugyanis 2013-ban alapították. A megfejtés az lehet, hogy a családi vállalkozás egyik alapító-tulajdonosának, a fiatal házaspár férfi tagjának az édesapja ismert pécsi építési vállalkozó. Az ő cége pedig valóban részt vett annak idején az ekf-es munkákban, és nem hivatalos, informális csatornákról úgy tudjuk, a fiú is dolgozott már akkor az apa cégében. Ugyanezekről az informális csatornákról egyébként azt hallottuk, hogy az RP-SC jól működő, korrekt cég, és az alapítói korrekt emberek, akik nagyon is akarnak dolgozni, jól dolgozni és bizonyítani, és hajlandók a kisebb projekteket is szívvel-lélekkel végezni.
Mégsem lesz jégpálya
Idén augusztusban számoltunk be arról, hogy a pécsi önkormányzat házi újságja, a Pécsma megírta, hogy valószínűleg mégsem lesz jégpálya a Mecseken. Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési NZrt. vezérigazgatója a Pécsmának akkor, 2018 augusztusában még azt mondta, hogy a munkálatok már folynak, nagyon dolgoznak, ám van egy ?tétel?, amely valószínűleg nem valósul meg, mégpedig “előre nem látható statikai problémák” miatt. Merthogy, most már a szakemberek (végre) tételről tételre átvizsgálták az épületet, és kiderült, ahhoz, hogy a nagyon szépen eltervezett létesítményeket elbírja az épület, nagyon, nagyon magas áron történő megerősítésre volna szükség, aminek “értelemszerűen” magas költségigénye lenne.
MIÉNK lesz
Az épület utólagosan kiderült valós statikai állapota miatt a projekt megvalósíthatósága érdekében dolgoztak ki változtatásokat. Az eredeti tervezési programot ugyanis nem csak abban módosítják, hogy a tetőtéren elmarad a jégpálya, a palánkrendszer, a tetőfelépítmény és a hozzá kapcsolódó gépészeti rendszer kialakítása. Elbontják/elbontották a zárófödém egy részét, a gerendák megtartása mellett. Az emeleten ez által a MIÉNK, azaz a Misina Integrált Élmény Központ kiállítást valósítják meg. A kiállítás így részben beltéren, részben szabad téren (az elbontásra került zárófödém területén) valósul meg.
Az emeletre eredetileg tervezett kávézó a földszinten kap helyet, az eredetileg is tervezett étteremmel és információs ponttal egy helyiségben. A földszinten az eredetileg tervezett helyiségek mellett a Mecsek Egyesület klubszobája és a jelenleg még a belvárosban működő, már berendezett és látogatható kiállítása kap helyet.
Az eredeti tervezési program módosítása a következő pénzügy vonzattal jár:
– eredeti vállalási összeg: nettó 449.208.977,-Ft;
– elmaradó tételek költsége: nettó 65.826.354,-Ft;
– többlet megerősítés: nettó 36.335.104,-Ft;
A többlet megerősítés és az elmaradó tételek különbségét, azaz nettó 29 491 250 forintot levonnak a vállalkozási díjból, azaz összegében Pécs MJV Önkormányzata által ideiglenesen biztosított EIB kötelezettség vállalás ennyivel csökkenthető – olvasható a szeptemberi előterjesztésben.
Még súlyosabb ügy: nem volt elég megvenni az épületet, nettó 37 millió kell a megerősítésre is
A legérdekesebb fordulat maradt a végére, ha persze ez most már a vége egyáltlán a fordulatoknak. Mint kiderült ugyanis a most szeptemberi pécsi közgyűlési ülésen: az rendben van, hogy mégsem lesz kis jégpálya a Mecseken, a Tv-torony tövében (és így minigolf sem), mert nem bírná el statikailag az épület, de ha ezzel az épülettel egyáltalán bármit is szeretnének kezdeni, felújítani például, akkor is kelleni fog egy statikai megerősítés, mégpedig nettó 37 millió forint körüli összegért. A projekt nem drágul meg emiatt, mert a jégpálya végül nem lesz, amely építési-kialakítási költséget le lehet vonni a másik oldalon a kiadásokból.
És, ha már annyit beszéltünk a korrupciós mintákról, modellekről, az is egy bevett formula, hogy az alacsonyabb áron vállalt munka után pótmunkákat tartanak szükségesnek, avagy nemvárt, előre nem látható körülmény miatt (amik rendszerint senkinek nem felróható okból keletkeztek) megint csak kénytelenek változtatni, bővíteni a műszaki tartalmon, és még egy kis pénzt előteremteni a munkákra. Ezúttal sem állítjuk, hiszen nincs is ilyesmire bizonyítékunk, hogy itt, ebben az esetben ez történt volna.
Részlet a 2018. szeptemberi pécsi közgyűlésre a Pécsi Városfejlesztési Zrt. által készített előterjesztésből
?A munkaterületet a kivitelezést elnyerő vállalkozó (a kozármislenyi RP-SC Holding Kft.) részére idén április 24-én átadták. A vállalkozó a munkaterületen a bontási munkákkal a kivitelezést megkezdte, melynek kapcsán ?részleges akadályközlés keretében jelezte, hogy az épület statikai állékonyságával kapcsolatosan olyan előre nem látható, egyik fél számára sem felróható problémák merülhetnek fel, amelyek a projekt eredeti tervek szerinti megvalósítását ellehetetleníti?.
Merza Péter, az előterjesztés készítője azt írta, hogy
?a tervezés fázisában előzetes feltárásokra sor került, azonban ebből kizárólag az épület szerkezeti felépítése vált megismerhetővé, a kivitelezői bontási munkákat követően volt lehetőség arra, hogy a szerkezet teljeskörű feltárására megtörténjen. Ennek keretében sajnálatos módon az előzetesen vártnál lényegesen rosszabb állagromlások tárultak fel.?
Vagyis, ezek szerint a pécsi önkormányzat, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. segedelmével úgy vásárolt meg egy sokak szerint inkább bontásra érdemes ingatlant, hogy már csak a vásárlás után, a bontás megkezdését követően lehetett az ingatlant teljeskörűen felmérni. Nagyon érdekes kérdés, hogy meg lehetett volna-e jósolni az ingatlan állapotát egy valamivel költségesebb speciális vizsgálattal? És, ha igen, miért nem született ilyen döntés egy nettó 80 milliós “bevásárlásnál”? Illetve, hogy nettó (de lényegében bruttó) 120 millió forintért is kellett volna-e az ingatlan a pécsi önkormányzatnak, vagy az minimum tízmilliókban mérhető alkupozíciót jelenthetett volna, ha ez kiderül? Az évek óta üresen álló, és már korábban is jó ideig nem lakott ház ugyanis most nagyjából nettó 120 millió forintjába került az európai, köztük a magyat adófizetőknek. És ez a ház, ne feledjük, szinte csak a megerősített falakat és a közművek egy részét jelenti.
Ez a nyilatkozat szintén Merza Pétertől, szintén egy (korábbi, 2016. szeptemberi) előterjesztésből származik, és ez alapján a laikus és figyelmetlen szemlélő azt hiheti, hogy az épülettel minden rendben statikailag
?A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.?
A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.
