Ezt mondjuk mi is: hogy puszta véletlen. Mi más lenne? Aki erre most ingatja a fejét, annak üzenjük: 2018 van, nem 1963. Ja, meg nyilván nem is kellett a kb. százfős Isten háta mögötti Besencének az a jól megszokott, önkormányzatokat elkényelmesítő belügyminisztériumi pluszpénz. Az a kis milliócska. Ja, de.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nem bánta meg Ignácz József, hogy idén nyáron szóvá tette a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentéssel kapcsolatos bírálatát – mondta a Narancs.hu-nak a baranyai Besence független polgármestere.
Nyilatkozata akkor bejárta a sajtót. Azzal került be az országos híradásokba, hogy elmondta a nyilvánosságban, hogy érthetetlennek tartja, hogy a tűzifával fűtőknek külön kell kérvényezni a rezsicsökkentést, miközben a gázt használóknak automatikusan járt.
Mi meg azon csodálkozunk, sőt mondhatjuk, mi meg azt tartjuk érthetetlennek, hogy volt még, vannak még 2018-ban, akik ilyen, ún. problémákra fel kívánják hívni a figyelmet.
A Narancs keddi cikke azonban arról szól elsősorban, hogy
Na, de a két hírnek vajon lehet-e egymáshoz köze? Erre a kérdésre Ignácz József azt mondta, hogy ezen gondolkodott, s ez egy, de csupán egy a (sok? – a szerk.) lehetséges magyarázatok közül arra, miért bukhatott el a község egy, számukra létkérdést jelentő pályázatot. Az ok-okozati összefüggést tehát nem mondta ki, az nem is bizonyítható.
az apró Besenece nemrég egy számukra létfontosságú belügyminisztériumi pályázatot bukott el.
Egyetlen fillér S.E.M. érkezik
Ami a tény, hogy a napokban vették kézhez azt az értesítést Ignáczék, hogy Besence egyetlen fillért sem kap az önkormányzatok rendkívüli költségvetési támogatására kiírt pályázati forrásból, amit közkeletűen és rövidítve a REKI-nek neveznek. Ez a korábbi ÖNHIKI-t, az önhibájukon kívül költségvetési hiányt felhalmozó önkormányzatoknak szóló, évente meghirdetett belügyminisztériumi pályázati alapot váltotta fel.
Tehát még egyszer: ezzel a pályázattal alapvetően olyan kistelepüléseknek segítenek, amelyeknek a döntő többségben/kizárólag a kötelező állami feladatok ellátására sincs elegendő forrásuk.
Egymilliócska helyett
Besence ugyanis több, mint egymillió forint rendkívüli támogatásra kért pénzt különböző jogcímeken a Belügyminisztériumtól. Egymillió-kétszázezer forint helyett végül egyetlen fillért sem kaptak. A polgármester a Narancs.hu-nak azt mondta, hogy szerinte
már az is problémás, hogy pályázni kényszerülnek: kötelező állami feladatok ellátására kértek ugyanis pénzt a REKI keretében.
Vagyis a hiba a rendszerben van. Szerinte ezekre a feladatokra megfelelő mennyiségű állami normatívát kellene kapniuk az önkormányzatoknak, így nem kellene később könyörögni segítségért.
Hohó – A belüggyel szemben nincs ám jogorvoslat
A kisebb és nehezebb helyzetben lévő települések a rendszerhibából fakadó hiányokat is jobban megérzik. Ignácz példaként erre a közalkalmazottak, köztisztviselők jubileumi jutalmát említette. Ezeket az önkormányzatoknak kötelezően ki kell fizetni a polgármesteri hivatalban éppen úgy, mint az intézményeknél és a cégeknél.
A kötelező önkormányzati feladatokra kért rendkívüli költségvetési kisegítésről szóló belügyminisztériumi pályázati döntés megtámadhatatlan, azzal szemben nincs jogorvoslatnak helye, az önkormányzatok nem tudnak fellebbezni sem.
Ignácz József mindezek ellenére is azt is mondta, nem beszélt volna a sajtóval erről a témáról, ha nem lennének a fentieken is túlmutató furcsaságok.
Két község, két eset
Egy mellettük lévő, velük egy körjegyzőségben található, hasonló méretű, lélekszámú, és hasonló gondokkal küszködő kistelepülés, Nagycsány önkormányzatának a pályázata kifejezetten sikeres volt.
A pályázatukban nevesített legtöbb jogcímre majdnem annyi pénzt megítéltek nekik, mint amit megcéloztak. Besence pedig nem kapott semmit. Ahogy az is tény, hogy korábban Besence a belügyminisztériumi pályázatokból mindig nyert pénzt.
Kis falucska, nagy teniszpályával
Besence egy alig több mint százlelkes, halmozottan hátrányos kis falu Baranyában, az ország egyik legelmaradottabb területén, az Ormánság szélén. A község és polgármesterének neve ismert lehet: évekkel korábban azzal kerültek be a hírekbe, hogy pályázati támogatásból teniszpályát építettek. A beruházást akkor sokan bírálták, mondván: minek kell egy isten háta mögötti, szegénységgel küzdő, leginkább romák lakta faluba teniszpálya? A helyiek azonban rácáfoltak az aggódó hangokra. Használják sportpályájukat.
Az LMP a Fidesz falurombolásáról beszél
Fotó: Szalai Szabolcs
Ignácz József, Besence független polgármesterének történetét röviden a múlt héten egy, LMP által tartott pécsi sajtótájékoztatón is elmondta Hohn Krisztina parlamenti képviselő, az Új Kezdet alelnöke és Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke és országgyűlési frakciójának vezetője oldalán.
Az LMP a Fidesz falurombolásáról beszél
Ignácz József, Besence független polgármesterének történetét röviden a múlt héten egy, LMP által tartott pécsi sajtótájékoztatón is elmondta Hohn Krisztina parlamenti képviselő, az Új Kezdet alelnöke és Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke és országgyűlési frakciójának vezetője oldalán.
Kapcsolódva a fenti témához azt mondták, hogy az Orbán-kormány 2010-től ott folytatta, ahol elődeik abbahagyták. Keresztesék szerint a Fidesz-KDNP-kormány becsapta és elárulta a leszakadó vidéki térségeket, a magyar falvakat. Szerintük 2010 óta az aprófafalvak helyzete tovább romlott, hiszen leépült a közösségi közlekedés, és drasztikus mértékben romlott az alsóbbrendű úthálózat állapota.
Itt jegyezzük meg, hogy Hohn Krisztina egy baranyai kistelepülés, Mánfa polgármestere volt évekig.
Mindezekkel a munkalehetőségekhez való hozzáférés is egyre kilátástalanabb lett szerintük.
Miközben a kormány kilencedik éve folytatja faluromboló politikáját, 2018 őszén is csak jelszavak szintjén létezik a modern/magyar falu program, és annak finanszírozására a jövő évi költségvetésben nulla forint van. Most pedig azzal rontják tovább a kistelepülések helyzetét, hogy politikai alapon osztják, illetve utasítják el a rendkívüli támogatásra szánt, amúgy is elégtelen forrásokat.
Az Orbán-kormány vidéket eláruló politikája szerintük megmutatkozik a kistelepülések elvándorlási adataiban, döbbenetesen rossz demográfiai mutatóiban. A Fidesz kormányzása alatt minden szempontból romlottak a leszakadó térségek kistelepüléseinek kilátásai, miközben az aprófalvak amúgy is gyenge önvédelmi képességeit csökkentették az önkormányzati jogkörök csorbításával.
Javaslatot nyújtanak be a kistelepülésekért
Most újabb csapást jelenthet a legnehezebb sorban lévő kistelepülések számára a rendkívüli támogatások politikai alapon történő elosztása. A napokban az LMP felé számos megkeresés érkezett, melyek azt támasztják alá, hogy politikai alapon bírálták el a támogatások iránti kérelmet. Keresztes László Lóránt közérdekű adatigénylést nyújtott be a Belügyminisztérium felé, annak kiderítése érdekében, hogy országosan hány településen, és milyen indoklással utasították vissza a rendkívüli támogatások iránti kérelmet. Meggyőződésünk szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a pályázati eljárásban nincs objektív kritériumrendszer, és nincs jogorvoslati lehetőség sem. Ezáltal a rendszer diszkriminatív, és megalapozza a források politikai alapon történő elosztását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai alapon büntessen a kormány magyar falvakat.
Az LMP-politikusok által elfogadhatatlannak tartott eljárás miatt Hohn Krisztina és Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselők javaslatot nyújtanak be a támogatási rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében.
(Kiemelt fotó forrása: Google Street View)
19? Lapot!
