A baranyai ipari cégek már most is egymástól csábítgatják a munkavállalókat. A kormány túlóráztatással oldaná meg az egyre súlyosabb munkaerőhiányt. Jönnek a külföldi vendégmunkások?
A cikk a hirdetés után folytatódik
Amint arról hírt adtunk, a dél-koreai Hanon Systems Hungary Kft. összesen 36,7 milliárd forint új beruházást hoz Székesfehérvárra, Pécsre és Rétságra. A pécsi önkormányzat délelőtti közleményében azt írta, az 516 új munkahelyből 450 a pécsi déli ipari parkban lévő új gyárban jön létre.
Összegyűjtöttünk néhány fontos információt a Hanon Systemsről.
A koreai tulajdonú cég a világ második legnagyobb autóipari klímatechnikai beszállító vállalata, amely világszerte 40 gyártó üzemmel és 4 technológiai központtal rendelkezik. Magyarországon már 1991-ben gyárat nyitottak, a székesfehérvári üzem azóta folyamatosan működik, jelenleg klímakompresszorokat, hűtőközeg-továbbító rendszereket, hőszivattyú szelepeket, valamint vízszelepeket és vízpumpákat gyárt. Közel 1600-an dolgoznak a cégnél.
Honlapjuk szerint szellemi, technikusi és gyártósori munkatársakat is keresnek. Egyetlen munkakörnél található konkrét összeg a ?Juttatások? alatt, a többinél csak annyit írnak: ?versenyképes fizetés?. A gyártósori operátor (Értsd: egyszerű melós) alapbére bruttó 195 ezer forint plusz juttatások. Utóbbi kategóriába tartozik a cafetéria, ami már az első teljes hónaptól jár és vannak bónuszok, amelyek jelenlét, minőségi és termelékenységi mutatók alapján járnak, de létezik műszakpótlék is.
A cég magyarországi központi telephelye szinte biztosan Székesfehérvár marad azután is, hogy a két új üzem, a pécsi és a rétsági megnyitja kapuit.
A közösségi oldalon kutakodva találtunk egy idén júniusi posztot, amiben egy fotón egy hanonos álláshirdetés látható, íme.
Ez meg itt – csak érdekességként – a hozzá tartozó néhány komment.
A munkahelyek.hu-n pedig ennyi derül ki arról, milyen a cégnél dolgozni.
Honnan szedik össze a munkaerőt?
Egyáltalán nem egyértelmű, hogy könnyen sikerül összeszedni 450 embert a pécsi gyárba. A kormány sem titkolja most már, hogy jelentős a munkaerőhiány az egész országban, a hivatalos becslés szerint 150-200 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, de vannak, akik szerint ennél jóval több. Baranyában sincs ez másképp, aminek egyenes következménye például az, hogy a megyében működő ipari termelő cégek sokszor egymástól csábítják át a munkavállalókat. Nagyon valószínű, hogy a Hanon belépésével ez a verseny fokozódni fog, és ennek – ahogy eddig is – általában a kisebb, jellemzően hazai tulajdonban lévő cégek láthatják a kárát. A kisebb, nem saját márkás terméket előállító ipari beszállító cégeknél a lehető legalacsonyabban tartott munkabér a versenyképesség egyik záloga, így ők nehezebben tudják megtartani kvalifikáltabb, jól teljesítő munkásaikat, ha mondjuk egy multi ráígér az órabérre.
A multikat ráadásul a kormányzat sokkal jobban támogatja, mint az iparban tevékenykedő kis cégeket, családi vállalkozásokat. A Hanon például 7,5 milliárdot kap az államtól, ami munkahelyenként közel 15 millió forintot jelent. Ekkora támogatásban egy kis hazai cég nem is reménykedhet.
A munkaerőért folyó versenynek akár pozitív hozadéka is lehetne, hiszen a piac logikája szerint emelkedhet a munkavállallók bére. A kormány túlóranövelő próbálkozásai ugyanakkor inkább arra utalnak, hogy a politika a munkáltatóknak akar kedvezni a munkavállalókkal szemben, mondván: ha kevés a munkaerő, dolgozzanak többet az emberek. A munkaerőhiányt nyilván jelentős (minimál)béremeléssel és / vagy külföldi munkások tömeges ?importjával? lehetne a leghatékonyabban és leggyorsabban kezelni. Előbbivel azonban Magyarország elveszítené az egyik legnagyobb előnyét nemzetközi versenytársaival szemben: a viszonylag alacsony béreket, utóbbi, azaz gazdasági bevándorlók tömegeinek megjelenése a magyar munkaerőpiacon nehezen lenne beilleszthető a kormány politikai kommunikációjába (MIGRÁNSVESZÉLY!), még akkor is, ha valamelyik szomszéd országból és nem Ázsiából vagy Afrikából érkeznének. Politika ide vagy oda, ez a folyamat szép csendben már megindult. A keleti országrészben, de már dunántúli megyékben is folyamatosan növekszik az ukrán vendégmunkások száma. Lengyelország például jóval előttünk jár ezen a téren. Ahogy az Index cikke írja: a lengyelek nagy lendülettel kezdik pótolni a nyugatra áramló munkaerőt Ukrajnából.
Beszéltünk gazdasági szakemberrel, aki szerint azért nem lehetetlen hazai munkaerővel feltölteni a Hanon gyárát, ha van elég idő a toborzásra. A pécsi Harman gyárába például sikerült visszacsábítani a korábbi elcoteqes dolgozók közül sokakat.
Fotó: Hanon Systems Youtube
Keretes szerkezetek.
