Zé Feszt címmel kétnapos rendezvény – szakmai konferencia és közönségkóstoló – lesz a zenit, a zéta, a zengő, a zefír és a zeusz szőlőfajták jegyében a hétvégén. A program kapcsán a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) igazgatójával Jakab Gáborral és a főborászával, Hevér Lászlóval beszélgettünk.
Mik azok és miért érdemelnek külön fesztivált a zések?
Jakab Gábor: A jövőre 70 éves pécsi kutatóintézet alapításakor került ide Király Ferenc is, aki egyéb kutatási tevékenységei mellett szőlőnemesítéssel is foglalkozott. Az ő ötlete volt az ezerjó és a bouvier szőlőfajta keresztezésével egy korai bőtermő fajta létrehozása. A vegetatív szaporítással (amikor a növény valamely részét bírják gyökérképzésre – a szerk.) szemben itt magoncok keletkeznek, tehát itt szelektálni kell, hogy azokat vigyük tovább, amelyek a nemesítő által elvárt tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a munka indult 1951-ben Pécsett, aztán Király Ferenc átkerült a badacsonyi, majd az egri kutatóintézetbe, így a zenit és a többi z betűs fajta teljes körű leírása is itt fejeződött be. A zés családba tartozó zenit, zengő és a zeusz ezerjó és a bouvier fajták házasításai, míg a zéta furmint és bouvier, a sorból kicsit kilógó zefír pedig hárslevelű és a leányka házasításából született.
Mivel maga az ötlet és az első hat év szelekciós munkái itt zajlottak, így azt gondoljuk, hogy ezek Pécs szülöttei. A zenit és a zengő pécsi fenntartású fajta maradt, előbbit 3 hektáron termesztjük a kutatóintézetben. Azt, hogy például a zenitben komoly lehetőség van, jól mutatja, hogy egymás után háromszor lett aranyérmesünk az újborfesztiválon és volt, hogy a legjobb fehér újbor címet is kiérdemelte az évjárat.
Hevér László: A fesztivál során borversenyt is szervezünk, ahol szakmai zsűri ítéli meg a nevezett zés tételeket. Minden borvidék felkarolt egy-egy fajtát és intenzíven foglalkoznak vele. Azaz például a zenitnek nem csak könnyed, reduktív arcára koncentrálnak, de akár kései szürettel, hordóhasználattal is próbálkoznak a termelők.
Akkor nem véletlen, hogy a zenit lett a legelterjedtebb, legismertebb a z-családból?
Jakab Gábor: Azt látjuk, hogy még most is kevesen ismerik a fajtát, ezért is született meg a szakmai konferencia, sétálókóstoló és mesterkurzus ötlete. Nem csak a szőlőtermesztőket, borászokat, de a nagyközönséget is szeretnék közelebb hozni a fajták értékeihez. Főleg, de nem kizárólag, a zenitre fókuszálunk.
Mit értenek az intézetben a fajta gondozása alatt?
Jakab Gábor: A fajtát vegetatívan tartjuk fent, de ez nem azt jelenti hogy változatlan marad. A hajtásokon bekövetkező mutációk miatt megváltozhatnak a tulajdonságai, így a klónszelekció során megkeressük és összehasonlítjuk az egyedeket. Ezek kellően idős fajták ehhez a munkához. A termesztési kísérletek lezárultak, hiszen erőteljes növekedésű, jól kezelhető a zenit, kordonművelésben szép eredményeket hoz. Viszont azt is látjuk, ha a borászatokat meg akarjuk győzni a fajtáról, akkor nem csak a szőlészeti ismeretek átadására, de teljes know-how közvetítésére van szükség.
Hevér László: A zenit kapcsán érdemes azt is tudni, hogy az 1950-es években elég irányítottan zajlottak a kutatások, azaz megmondták a kutatóknak, hogy mit kutassanak. A fajtaválaszték szélesítése is cél volt, és jó minőségű, korai fajtákra is szükség volt. A jó minőség alatt a terméshozamot és a cukorhalmozó képességet is értették. A klímaváltozás miatt a termésbiztonsággal kapcsolatos szempontok felértékelődtek, és ugyan akkoriban nem ez volt a szempont, mégis most, 60 évvel később látjuk csak igazán, hogy mennyire bölcs gondolatai voltak Király Ferencnek a fajta nemesítése során. Sokoldalú, megbízható fajta, ami például a felhasználási szándéktól függően rugalmas szüretelési idővel rendelkezik.
Milyen borászati kutatások zajlanak a zengővel és a zenittel Pécsen?
Hevér László: A génbanki állományban mind az öt szőlőfajta megvan, de kiemelten valóban ezzel a kettővel foglalkozunk. A zenitnél technológiai kísérleteket végzünk, azaz vallatjuk a fajtát, hogy mire képes. Készítünk pezsgőt, különöző élesztőket felhasználva reduktív tételeket, de kései szüretelésű, magas cukortartalmú desszertborokkal is foglalkozunk. Évjáratonként nagyjából 40 kísérleti tételről beszélhetünk, ezek között van, ami kimagasló értékű és van, amelyik vonalat nem érdemes folytatni.
A zengő tekintetében más jellegű törekvésről van szó, arra próbálunk rájönni, hogy a bouvier-ból hozott magasabb polifenoltartalommal járó fanyarságot mivel és hogyan érdemes kezelni. Itt musttisztítási kísérletek zajlanak, egészen természetes anyagokat, mint például a tojásfehérjét, tejfehérjéket – vagy éppen a borászatban engedélyezett mesterséges csodaszereket felhasználva.
A részletes programról további információ itt található
